A délvidéki magyar népirtásra emlékeztek Szegeden. Az 1944/45-ös események során magyarok ezreit gyilkolták meg Vajdaságban. A megemlékezésen elhangzott, vannak előrelépések, vannak már emlékhelyek, emlékezhetünk szabadon, de nem dőlhetünk hátra a székben. Nagyon sok teendő, letisztázandó kérdés maradt még.
Sokáig beszélni sem volt szabad róla, de most már egyre több ember számára ismert, hogy Délvidék 1944 és 1945 telén tragikus események helyszíne volt. A kivonuló magyar haderő nyomában a Délvidékre bevonuló szerb csapatok több hónapos hadjáratot kezdtek az ártatlan magyar lakosság ellen több településen is. Per nélküli, kollektív eljárásokat kezdtek. Több tízezer civilt végeztek ki, vagy kínoztak halálra, majd földeltek el jeltelen tömegsírokban. Teleki Júlia egyike a túlélőknek. „Amikor elvittek minket a koncentrációs táborba, és akik ott meghaltak, azokat rádobták a kocsira, a kocsival hordták őket, és beledobálták őket a német kriptákba. Amikor a német kripták megteltek, akkor lerakták a földre, és leöntötték őket mésszel, és azok az emberek ott maradtak.”
Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnökének nagyapját 1944 őszén partizánok gyilkolták meg, most már hivatalosan is ártatlanul. „Az biztos, hogy újra fogom temetni a nagyapámat, és nagyon remélem, hogy azokat a magyarokat, akiket lehet, hiszen azért nem mindenkit lehet, nagyon sok ember veszett oda a Tiszába, Júlia nagyon sokat tudna mesélni arról, hogy mi lett a csúrogiakkal, a kúlai bőrgyárba hordták ki a tetemeket, tehát nagyon sok esetben ezt nem tudjuk megtenni. Ott, ahol viszont meg tudjuk tenni, ott fel kell emelni a hangunkat, és nem érdekes, hogy buszpályaudvart építettek oda. Akkor le kell bontani azt a buszpályaudvart, s a magyarokat el kell temetni!”
A történész hangsúlyozta, hogy ez Szerbia olyan adóssága, amelynek rendezése nélkül az ország nem lehet az Európai Unió tagja. Az első kiemelkedő gesztus Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő közös főhajtása volt a magyar és az 1942 januárjában kivégzett szerb áldozatok előtt. Kávai Szabolcs, tartományi képviselő, VMSZ: „Áder János és Tomislav Nikolić közös főhajtása igen, egy kicsit egyoldalú. Áder János bocsánatot kért a szerb parlamentben, Nikolić ezt nem tette meg. Én bátorkodom kijelenteni, hogy még nem tette meg.”
Szegeden hagyományosan január 23-hoz közel tartanak megemlékezést. 1945-ben ezen a napon űzték el Csúrog maradék magyarságát otthonából, és indították el őket a járeki haláltáborba. Idén a megemlékezés helyszíne a Gál Ferenc Főiskola volt.
