Zeneszöveg
A hazug ember mindig gyorsan beszél, darálva és hadarva. Nagyon vigyáz, hogy a hazugság mellékes részletét a valószerûség minden árnyalatával feldíszítse. Aprólékosan leírja annak ruházatát, kivel nem találkozott, de azt hazudja róla, hogy éppen az imént látta. Kétségbeesetten hazudik, mint a jó tanuló, aki fújja a leckét.
A hazug embernek nincs igazi képzelõereje; legtöbbször cél nélkül hazudik; nem tudja, hogy a legegyszerûbb valóság sokkal érdekesebb, mint minden, amit õ összehazudhat.
|