Több mint kétszáz csontvázat találták tömegsírokban régészek egy belvárosi áruház alatt Párizsban. A gondosan elrendezett maradványok arra utalnak, hogy egykor kórházi temető lehetett a helyszínen, de a tömeges halálozás okát még vizsgálják a szakértők.
Ez nem ér! Ez csalás! Árulás! Renonsz! Hogy az ember, a teremtés koronája azzal a temérdek agytekervényével egyszer csak arra eszméljen, hogy már nem eszmél semmire!
A nyolcadik jelölés után az idei gálán vehette át első Oscar-díját Alexandre Desplat A Grand Budapest Hotel kelet-európai folklórt idéző zenéjéért. Ő a hetedik francia zeneszerző, akit a legjobb filmzenének járó elismeréssel jutalmazott Hollywood.
Miközben a szakértők arról elmélkednek és vitatkoznak, hogy Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust vajon Putyin elnök megbízásából vagy egyéb okból gyilkolták-e meg, a politikát máris az ügy szálai közé vehetjük – az orosz hatóságok nem adták meg a beutazási engedélyt a temetésre utazó lengyel delegáció vezetőjének, Bogdan Borusewicznek, a lengyel parlament felsőháza, a szenátus elnökének. A lengyel küldöttséget visszahívták, nem vesznek részt a keddi temetésen.
Milyen lehet az a „másképp”? – töprengek Szilárd Klára legújabb kiállítási meghívója láttán. Hisz a festők városát ki tudja már, hányan s hányszor megfestették, akik több mint száz év óta települnek ide örökre vagy csak időszakokra. Azok a művészek, akiket megbabonázott a Duna-kanyarban megbúvó, szinte megismerhetetlenül gazdag kisváros bája.
Két férfit vett őrizetbe az elmúlt két napban a washingtoni Fehér Háznál az elnök biztonságáért felelős Secret Service – közölte hétfőn a CNN amerikai hírtelevízió.
Minden komoly lengyel lap és hírportál részletesen beszámolt a magyar kormányfő évértékelőjéről. Az onet.pl azt emelte ki, hogy Orbán megint az illiberalizmus mellett tette le voksát, a Gazeta Wborcza szerint beszédében Európa sikertelenségét jósolta, a Rzeczpospolita című jobboldali lap azt írta, a beszéd tele volt optimizmussal és meggyőzte hallgatóságát politikája helyességéről.
A napokban jelenik meg az Osiris gondozásában Huszár Tibor könyve, A magyar szociológia története. Százhúsz év fejlődéstörténete a „szigetszerű” kezdeményektől a klasszikus szociográfián át a hetvenes-nyolcvanas évekre beérő professzionális tudományig. A szociológiát a mai kultúrpolitika a fölöslegesnek ítélt társadalomtudományok között tartja számon. Miért csúszik e tudomány időről időre ellenzéki szerepbe?
