A Nyemcov-gyilkosság ügyében nyomozóknak már vannak gyanúsítottjaik – írta csütörtökön az RBK Daily című orosz napilap. Az üzleti újság beszámolója szerint Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a gyilkosság óta először jelentette ki, hogy a nyomozóknak konkrét gyanúsítottjai vannak. A titkosszolgálatok vezetője csak annyit közölt, hogy „azok (gyanúsítottak) mindig vannak”, akiket csak az egyik lehetséges elkövetőként tartanak számon.
Hatszáz millió forintból épülhet kisvasút Felcsúton – értesült az átlátszló.hu, akik szerint a kormány biztosítja a beruházásra a pénzeszközöket, a vasutat pedig a Puskás Akadémia fogja megépíteni, kiemelt projekt keretében.
A magyar Miniszterelnökség ezt a pénzt egy EU-s operatív programból, a KDOP-ból osztja a a miniszterelnök szülőfalujának, pontosabban a Puskás Akadémiának. Kiírtak egy pályázatot, amit a Puskás Akadémia nyert meg.
Az Átlátszó által most megszerzett pályázati dokumentációból kiderül, hogy három állomás lesz: az alcsútdobozi arborétum és a felcsúti stadion között jár majd a kisvasút, a harmadik állomás, a felcsúti már 2011-ben fel lett újítva. Napi 2-7 ezer utassal számolnak, ami azért érdekes becslés, mert Felcsúton összesen 1824-en laknak. Régi csehszlovák Bzmot vonatok lesznek, amelyek 25 km/óra sebességgel teszik meg az 5,7 kilométeres távot.
A McDonalds bejelentette, hogy az emberi fertőzések elleni küzdelemben létfontosságú antibiotikumos kezelés nélkül felnevelt csirke és mesterséges növekedési hormonnal nem kezelt tej felhasználását tervezi gyorséttermeiben.
A vállalat szerint a tejjel kapcsolatos változások még idén várhatók, a csirkecsere bevezetésére pedig a következő két évben kerülhet sor. A cég azonban megjegyezte, hogy a beszállítók továbbra is használhatják azt az állatoknál alkalmazott antibiotikumféleséget a csirkék egészségesen tartásához, amit az emberi gyógyításban nem használnak. A McDonalds azt is közölte, hogy lépés nem terjed ki a vállalat Egyesült Államokon kívüli üzleteire.
Szakemberek jó ideje figyelmeztettek arra, hogy a baromfitartásnál a túlzott antibiotikumos beavatkozás azzal a következménnyel járhat, hogy ezek az antibiotikumok elveszítik hatásukat az embereknél. A tenyésztők néha már az előtt beoltják antibiotikummal a csirkéket, mielőtt kibújtak volna a tojásból, és a későbbiekben is rendszeresen kezeik őket antibiotikummal anélkül, hogy betegek lennének. A túl sok antibiotikum használata azonban a szuperbaktériumok kifejlődésének kockázatát is növeli, amelyek nem reagálnak az ismert antibiotikumokra.
A McDonalds régóta küzd az ételeiről kialakult kedvezőtlen kép ellen, a téma azonban még érzékenyebbé vált az utóbbi időben, mivel egyre több ember fektet hangsúlyt arra, hogy természetes alapanyagok kerüljenek az étrendjére. Egy sor gyorséttermi lánc kényszerült rá arra, hogy menüjéből száműzze a nem természetes összetevőket a "tiszta áru"-mozgalom jegyében.
A McDonalds amerikai üzleteiben az utóbbi két évben folyamatosan csökkent a forgalom, ezért a vezetőcserék mellett a cég egy ideje már fontolgatja, hogy változtat az ételei összetevőin is. Az antibiotikum-mentes csirke bevezetése a McDonaldsnál az egész ágazatra nagy hatással lehet - állítják az iparág szakértői.
A magyar Márton Anita a női, a szerb Asmir Kolašinac pedig a férfi súlylökésben jutott be a döntőbe a prágai fedettpályás atlétikai Európa-bajnokság nyitónapján.
Márton, a tavalyi zürichi szabadtéri Eb-n bronzérmes, az idei kontinentális ranglistán 18,60 méterrel második versenyző a csütörtöki selejtezőben első kísérletére könnyedén teljesítette a 17,85 méteres szintet: 18,44 méteres dobással megközelítette ez évi legjobbját.
Kolašinac, aki két évvel ezelőtt Göteborgban megnyerte a számot, így címvédőként érkezett a cseh fővárosba, a selejtező során a hatodik legjobb eredményt érte el 20,41 méteres dobásával, ami fél méterrel kisebb az idén elért egyéni csúcsától. A szerb súlylökő az első sorozatban 20,23, a másodikban 20,41 méteres dobást jegyzett, míg a harmadik sorozatban érvénytelen kísérlete volt. A döntőbe jutáshoz szükséges szintet (20,55 m) így nem érte el, de ennek ellenére ott lesz a fináléban.
Az elmúlt napok kiadós esőzése után több szerbiai folyón és patakon megemelkedett a vízszint ezért a belügyminisztérium figyelemmel kíséri a vízfolyások vízmagasságát, jelentette be csütörtökön Predrag Marić, a Belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott részlegének vezetője. A gond a Valjevo-közeli Koceljevo községnél történt, ahol a Tamnava 300 hektárnyi szántóföldet öntött el, valamint a Zlatibor hegyen, ahol a távvezetékek meghibásodása miatt 200 háztartás maradt áram nélkül. Marić kiemelte, hogy az időjárási helyzetre való tekintettel országszerte rendkívüli árvízvédelmi készültséget rendeltek el.
Az MKB-MVM Veszprém rendezi a férfi kézilabda SEHA Liga zárótornáját, amelyre március 25. és 29. között kerül sor.
A délkelet-európai versenysorozat hat legjobbja léphet majd pályára a Veszprém Arénában. A magyar klub honlapjának csütörtöki beszámolója szerint 25-én az alapszakasz 3-6. helyezettjének mérkőzéseire kerül sor, majd 27-én a két párharc győztese játszik az elődöntőben az alapszakaszelső Veszprémmel, illetve -második Vardar Szkopjéval. A döntőt és a bronzmérkőzést 29-én rendezik. Egy fordulóval a zárás előtt a százszázalékos Veszprémnek kilenc pont az előnye a macedón Szkopjéval szemben, amely ugyancsak kilenccel előzi meg a harmadik helyezett horvát PPD Zagrebet.
A hétvégén többször kisüthet a nap, jellemzően száraz lesz az idő. Ezzel együtt viszont néhány fokkal le is hűl a levegő: a leghidegebb órákban akár mínusz 5 Celsius-fok is lehet - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az országos, középtávú előrejelzés szerint pénteken hajnalban a délkeleti tájakon lehet még néhol jelentéktelen havas eső, hószállingózás. Napközben az ország legnagyobb részén több órára kisüt a nap, csapadék nem valószínű. Ezzel együtt viszont sokfelé megerősödik, a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten viharossá fokozódik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 2 és plusz 3 fok között alakul, a szélcsendes helyeken azonban ennél hidegebb lesz. A legmagasabb hőmérséklet 7 fok körül várható.
Szombaton túlnyomóan derült, napos időre lehet számítani, csapadék nem várható. Többfelé élénk, helyenként erős lesz a szél. A leghidegebb órákban mínusz 5 és 0 fok között, napközben plusz 6-10 fok között alakul a hőmérséklet.
Vasárnap eleinte túlnyomóan derült, napos idő lesz. Majd főként északnyugaton, nyugaton többször megnövekszik a felhőzet, de csapadék nem várható. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A minimumhőmérséklet mínusz 5 és 0, a maximumhőmérséklet 8-11 fok között valószínű - olvasható az előrejelzésben.
A szerbiai hidrometeorológiai intézet előrejelzése szerint a hétvégén -1, -2 Celsius-fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, míg a nappali legnagyobb hőmérséklet 7-8 Celsius-fok körül alakul.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is Bécset ítélte a világ legélhetőbb nagyvárosának a Mercer nevű tanácsadócég. Budapestet – Ljubljanával holtversenyben – a 75. helyre sorolták, ami a közép- és kelet-európai régió egyik legjobb eredménye.
Az idei felmérésben a világ 230 nagyvárosát értékelték 39 kritérium alapján. Vizsgálták többek között a város közlekedését, oktatási, kulturális és egészségügyi szolgáltatásait, közbiztonságát és környezetvédelmi helyzetét. Alapvetően a városokban dolgozó külföldiek szempontjait igyekeztek figyelembe venni: az eredmények a Mercer szándékai szerint a multinacionális cégeket segíthetik abban, hogy méltányosan kompenzálják kiküldetésben dolgozó alkalmazottaikat.
Az első öt helyezés nem változott tavaly óta, ezeket idén is Bécs, Zürich, az új-zélandi Auckland, München és a kanadai Vancouver érdemelték ki.
A lista élbolyát a nyugat-európai városok uralják ausztráliai és új-zélandi metropoliszokkal. A a top 30-ba 7 német város is bejutott, ezen belül a legjobb 10-ben három – München (4.), Düsseldorf (6.) és Frankfurt (7.) – is szerepel. A bécsi városházán is nagy örömmel fogadták az újabb elsőséget, Michael Häupl főpolgármester és Renate Brauner alpolgármester közleményben üdvözölte az osztrák főváros sikerét.
Nyugat-Európa összességében tarolt: a tízes élbolyba hét városa – Bécs, Zürich, München, Düsseldorf és Frankfurt mellett Genf (8.) és Koppenhága (9.) – is bekerült. Az Egyesült Királyságban London (40.) vezet, utána Birmingham (52.), Glasgow (55.), Aberdeen (57.) és Belfast (63.) következnek. A leggyengébben szereplő nyugat-európai városok Belfast (63.) és – a szintén nyugathoz sorolt – Athén (85.) lettek.
Körülbelül itt találhatók a listán Közép-Európa legjobbjai: a régió éllovasai Prága (68.), Budapest és Ljubljana (holtversenyben a 75.). Közép- és Kelet-Európa jóval kevésbé élhetőnek ítélt városai közé tartozik Kijev (176.), Tirana (180.) és Minszk (189.); Kijev sokat csúszott le a listán az országot sújtó politikai instabilitás és erőszak miatt – jegyzik meg a Mercer honlapján elérhető közleményben.
A tengerentúlon, Észak-Amerikában Vancouver (5.) vezeti a mezőnyt, az első húszba Toronto (15.) és Ottawa (16.) került. Az Egyesült Államok legélhetőbb nagyvárosainak San Franciscót (27.), Bostont (34.) és Honolulut (36.) találták.
A világ többi részén jó eredményt ért el Montevideo (78.), Buenos Aires (91.) és Santiago (93.), Szingapúr (25.), Kuala Lumpur (84.) és Tokió (44.), Sydney (10.), Wellington (12.) és Melbourne (16.), valamint Dubaj (74.) és Abu-Dzabi (77.).
A sereghajtó Bagdad (230.) lett, a legrosszabbak között van még Port-au-Prince (228.), de nem szerepelt jól Havanna (193.), Caracas (179.) és La Paz (156.) sem.
Három újabb külföldi sztárfellépőt jelentettek be az idei Fehérvári Zenei Napokra (Fezen). A svéd Sabaton és a Soilwork, valamint a kanadai Danko Jones egyaránt a fesztivál második napján, július 30-án csütörtökön ad koncertet a székesfehérvári MÁV pályán.
A power metált játszó Sabaton 2012-ben már játszott a Fezenen. Az elmúlt néhány évben kicserélődött a Joakim Brodén énekes-billentyűs melletti zenészgárda nagy része, de az új felállású csapat is nagyszerű albumot készített tavaly Heroes címmel - közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.
A Sabaton a 2012-es Fezen-szereplés óta rendszeresen visszatérő vendég Magyarországon: tavalyelőtt a balatonszemesi Rock Beach Fesztiválon, tavaly a pécsi Rockmaratonon, idén januárban pedig a Petőfi Csarnokban játszott.
A death metált játszó Soilwork idén huszadik születésnapját ünnepli, és Björn "Speed" Strid frontember szerint jobban szólnak, mint eddig bármikor. A jubileumra új album is készül, korábban az év első felére ígérték, így a Soilwork várhatóan a Fezenen tartja a magyarországi lemezbemutatót.
Szintén gyakori fellépő Magyarországon a kanadai rockszíntér talán legfontosabb szereplője, a háromtagú Danko Jones, amely 2010-ben a Sziget fesztiválon, 2011-ben a Szegedi Ifjúsági Napokon, 2012-ben pedig a Hegyalja Fesztiválon koncertezett. A Danko Jones (ének, gitár), John "JC" Calabrese (basszusgitár) és Rick Knox (dob) által alkotott trió hamisítatlan rock and rollt játszik, immár 18 éve. Alig egy hónapja megjelent új lemezüket, a Fire Music című anyagot a közönség és a kritikusok egyaránt jól fogadják.
A Fezen szervezői már korábban bejelentették a Judas Priest, a Black Label Society és Gus G fellépését: mindhárman a fesztivál első napján, július 29-én szerdán adnak koncertet.
A líbiai állami olajvállalat működésképtelennek nyilvánított csütörtökön 11 olajmezőt, miután feltehetően az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet harcosai támadásokat hajtottak végre több olajmező és olajipari létesítmény ellen.
Az olajvállalat a romló biztonsági helyzetre hivatkozva "vis maior" helyzetet jelentett a 11 olajmezőre, az ország összes olajmezőjének mintegy 30 százalékára, azaz rajta kívül álló, elháríthatatlan események miatt nem képes szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére. A cég egyúttal arra figyelmeztetett, hogy hasonló lépést tehet a többi olajipari létesítménye és terminálja esetében is, ami az állami bevételek teljes elapadásához vezethet.
Azóta, hogy három évvel ezelőtt megölték Moammer Kadhafit, Líbia egykor nagyhatalmú vezetőjét, az ország totális káoszba süllyedt: két rivális parlament és kormány marakodik a hatalmon, miközben a lakosságot félkatonai csoportok sokasága terrorizálja és egyre nagyobb teret nyernek az Iszlám Államnak hűséget esküdő milíciák. Az állami olajvállalat felszólította a két rivális kormányt, hogy "helyezzék az állam érdekeit mindenek fölé és álljanak ki együtt a pusztítás ellen".
Iszlamista fegyveresek kedden foglalták el a Szirt várostól 200 kilométerre délre fekvő al-Mabruk és al-Bahi olajmezőket, és azóta az al-Dzahra olajmezőt támadják. Még decemberben lezárták Líbia két legnagyobb olajkikötőjét a létesítmények közelében dúló harcok miatt. Az olajexport-terminálokban dolgozók túlnyomó része elhagyta Rasz Lanufot és esz-Szidert, és csak néhányan maradtak a legszükségesebb feladatok ellátására. Esz-Szider az ország legfontosabb olajexport-terminálja, Rasz Lanuf pedig nemcsak a kikötő, hanem amiatt is fontos, mert ott van Líbia legnagyobb finomítója.
A líbiai olajipart keményen sújtja az országot uraló anarchia. A Kadhafi-rendszer megdöntése előtt naponta több mint másfél millió hordó kőolajat termeltek ki, ami az ország exportjának 85 százalékát, bevételeinek pedig 75 százalékát biztosította. Az OPEC-tagállam Líbiában jelenleg egyes források szerint 400 ezer, más források szerint 500 ezer hordóra rúg a napi kitermelés.
A tavalyelőtt szívbetegség következtében elhunyt Tijana Ognjanović szülei, Nebojša és Jelena Ognjanović, szerdán tudatták, hogy a gyermekük gyógyíttatására összegyűjtött pénz fennmaradó részét kizárólag beteg gyermekek gyógyíttatására utalták át. Az utóbbi néhány hónapban összesen tizenkét, súlyosan beteg gyermek gyógykezeléséhez járultak hozzá 442 ezer euróval. Az utolsó, kedden lebonyolított utalás 120 ezer eurót tett ki. Ezzel a pénzzel a neuroblasztómával Olaszországban kezelt Petra Cvetkovićot segítették.
Siflis Gordán Klára 2009-ben könyvet jelentetett meg Desiré – Kosztolányi kultusza a Vajdaságban címmel, ami egyenesen utal ennek a kultusznak a meglétére. A Nyugat első nemzedékének kiválósága a magyar irodalom ikonikus költőjének, szépírójának számít, műve örökbecsű.
A normandiai négyek nevű ország csoport, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország és az EBESZ képviselői pénteken Berlinben megbeszélést tartanak az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás végrehajtásáról - mondta a német külügyminiszter csütörtökön Berlinben.
A normandiai négyek államtitkári, politikai igazgatói szinten tárgyalnak majd arról, hogy miként sikerült eddig teljesíteni a februári minszki intézkedéscsomagban foglaltakat, és milyen lépésekre van szükség a következő napokban - mondta Frank-Walter Steinmeier a lengyel diplomácia vezetőjével, Grzegorz Schetynával folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján.
A megbeszélésen részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviseletében Heidi Tagliavini svájci diplomata, a válság kezelésére létrehozott összekötő csoport vezetője - tette hozzá Steinmeier.
Hangsúlyozta, hogy az EBESZ "nagyon-nagyon felelősségteljes szerepbe" került, ezért a szervezet tagállamainak biztosítaniuk kell a megfelelő nagyságú személyzetet, és akár a megfigyelői misszió létszámának növelése is napirendre kerülhet. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell az ukrajnai küldetés technikai feltételeit - köztük a nehézfegyverek kivonásának "légi ellenőrzéséhez" szükséges eszközöket -, és viselniük kell a szervezet megnövekedett feladataiból adódó anyagi többletterhet.
A német külügyminiszter kiemelte, hogy a kelet-ukrajnai válságövezetben ugyan sikerült "jelentősen visszaszorítani az erőszakot", de továbbra is "kifejezetten nehéz a helyzet". A következő időszakban meg kell erősíteni a jelenleg még törékeny tűzszünetet, hogy "termékeny talaj" képződjön a politikai rendezéshez, a decentralizációhoz és a helyi választások előkészítéséhez - mondta Steinmeier, rámutatva, hogy minderről a minszki megállapodás rendelkezik.
Grzegorz Schetyna mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az Európai Uniónak meg kell őriznie egységét, amikor az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról kell dönteni. Hangsúlyozta, hogy az EU csak egységes fellépéssel tudja jó irányba befolyásolni az ukrán válság alakulását.
Az ukrán hadsereg fegyverszállításokkal való támogatása, az Oroszország elleni szankciók esetleges további szigorítása és Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása ügyében Berlin és Varsó között megmutatkozó nézetkülönbségekre vonatkozó újságírói kérdésre Schetyna és Steinmeier egyaránt azt mondta, hogy a két ország igen jól működik együtt az ukrán válság kezelésében.
Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta, hogy az EU-ban ugyan a tagországok eltérő történelmi tapasztalatok alapján közelítik meg az ukrán válság kérdését, és a külügyminiszterek tanácsában "hosszú és intenzív" viták zajlanak, de mindig sikerült közös álláspontot kialakítani és egységben cselekedni.
Elutasította a horvát kormány csütörtöki ülésén Ivan Simunovićnak, a Horvát Jogpárt parlamenti képviselőjének azt a javaslatát, hogy Horvátország vezessen be vízumkötelezettséget be a szerb állampolgárokkal szemben, mert a képviselő szerint Belgrád nem reagált megfelelően Vojislav Šešelj kijelentéseire.
Vesna Pusić miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter szerint a javaslat formálisan és jogilag is elfogadhatatlan. Az Európai Bizottság 2009-ben vette fel Szerbiát azon országok listájára, amelyeknek az állampolgárai vízum nélkül léphetnek be az Európai Unió országaiba, ezt a döntést pedig Horvátországnak is tiszteletben kell tartania - mondta. Hozzátette: itt az ideje, hogy azok, akik azt hiszik, hogy Horvátország kicsi, veszélyeztetett ország, amelyet meg kell védeni, változtassanak a gondolkodásmódjukon, mert Horvátország élen jár a kelet-közép-európai országok európai integrációjának folyamatában.
A külügyminiszter kiemelte: Horvátország számára létkérdés, hogy a régió országai megfeleljenek az európai elvárásoknak, és ebben Zágrábnak segítenie kell őket. Horvátország prioritásnak tekinti szomszédjai támogatását, és azt akarja, hogy azok ugyanolyan feltételek mellett csatlakozhassanak az EU-hoz, mint ő maga. Ez különösen érvényes Bosznia-Hercegovinára, amelynek uniós tagsága Zágráb számára elsőrendű fontosságú.
A hágai Nemzetközi Törvényszék börtönéből betegsége miatt tavaly ideiglenesen elengedett Šešelj például Vukovár 1991. novemberi elestének 1994-es évfordulóján gratulált a "csetnikeknek", amiért annak idején "felszabadították" a várost. Közölte, pártjával mindent megtesz azért, hogy a volt krajinai területek, valamint Vukovár városa újra "Nagy-Szerbiához" tartozzon. Belgrád erre nem reagált, de korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy a törvényszék kérésére bármikor visszaküldi Hágába a politikust.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Szerbia csatlakozási folyamata ehhez képest jelentős késésben van. Belgrád 2012. március 1-jén kapta meg a tagjelölti státust, s bár 2014 januárjában hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, a megbeszélések vontatottan haladnak. A felek az elmúlt egy évben egyetlen tárgyalási fejezetet sem tudtak megnyitni a 35-ből, az első fejezetet előreláthatólag ez év második felében kezdik tárgyalni. Szerbia uniós csatlakozását leghamarabb 2020-ra valószínűsítik.
Šumom je na teritoriji Vojvodine pokriveno samo 6,5 odsto površina, a u Bečeju je izrazito mali broj pošumljenih prostora; na teritoriji opštine je jedva jedan odsto teritorije prekriven šumom, što je neprihvatljivo. Javno Preduzeće „Komunalac” je odlučilo da posadi više od devet hiljada mladih stabala, veličine oko dva metra, čime će se stvoriti vetrozaštitni pojas u ovoj opštini od čak 23 kilometra.
Na osam kilometara, uz put koji vodi od Topolskog puta do Pecešora, će se posaditi 5.700 bagrema i brestova. Između Pecešora i Bačkog Petrovog Sela, uz letnji put, će se posaditi oko dve hiljade sadnica, na putu koji vodi do Bačkog Gradišta će biti posađeno 500 sadnica, a na putu koji vodi za Bačku Topolu oko 400 stabala.
Na putu prema Bačkom Petrovom Selu će se u dužini od dva kilometara posaditi stabla u već postojeći drvored; tu će se posaditi hrastovi.
Prema rečima direktora, Norberta Kovača, od lokalne samouprave javno preduzeće je dobilo 15 miliona dinara za nabavku mladih stabala, za njihovu sadnju i za održavanje u narednih pet godina. Prema planovima sadnja stabala će se završiti do kraja meseca.
Dok ministar obrazovanja, Srđan Verbić, preti, ni jedna od škola ne odustaje od štrajka, tvrdi Unija sindikata prosvetnih radnika Srbije, koja je sa Sindikatom radnika u prosveti Srbije najavila novi masovni štrajk ispred Ministarstva za obrazovanje, naglašavajući da ni dalje nemaju nameru da se vrate na raniji raspored nastave, jer neće da popuste pred pretnjama ministra.
U uredbi ministarstva za obrazovanje poslatoj direktorima škola ministar ne osporava ustavno pravo prosvetara na štrajk u skladu sa Zakonom o štrajku, ali podseća da je postignut dogovor sa sindikatom Nezavisnost i sa Sindikatom za obrazovanje Srbije, čiji su članovi prestali sa demonstracijama i vratili se redovnoj nastavi, i sa tim u skladu ministar traži od direktora da se zvono, koje označava početak i kraj časova, vrati na 45 minuta. Ministar naglašava da su profesori, učitelji, čak i oni koji su u štrajku u obavezi da svih 45 minuta budu na času brinući se o sigurnosti učenika. Ministar istovremeno podseća da Zakon o štrajku reguliše prava radnika, ali ne reguliše pitanje neodrađenog posla. To znači da će se od 19. februara obračun plata profesora koji učestvuju u štrajku, vršiti u skladu sa vremenom provedenim na nastavi. Pitanje je da li je iz tog razloga u januaru napravljen popis prosvetara koji štrajkuju?! Verbić naglašava da smanjenje plate nije uterivanje reda – što je možda i istina, ali je time uspeo podeliti sindikate.
Treba da se zna da se demonstracijama nisu priključile sve škole, a već sad se primećuje opšta pometnja u svim školama. Odluka o tome ko će pristupiti štrajku je doneta na osnovu činjenice koji je sindikat u datoj školi u većini, odnosno, po pitanju koliko je koji profesor ili učitelj siguran u svoje radno mesto. Znači u zemlji postoje škole u kojima se nije ni osetio šrajk prosvetnih radnika, u nekim školama štrajkuje samo nekoliko profesora, a u nekim školama štrajkuje skoro ceo kolektiv. U proteklih 20 godina skoro svake godine je bio štrajk prosvetara, te se ni ovog puta nismo iznenadili. No ne ovako dugo kao sada, ipak mislim da ni jedan štrajk nije ovoliko trajao. U većini slučajeva su se nadležna ministarstva i sindikati uspeli nagoditi za nekoliko nedelja. Sad se čini da će štrajk, započet 17. novembra, uskoro ući u peti mesec svog trajanja. Za to vreme prosvetari nisu uspeli ostvariti svoje zahteve; smanjena je plata prosvetnih radnika za 10 posto, isto kao što je smanjena svima koji rade u javnom sektoru. Nisu se poboljšali uslovi potrebni za kvalitetan rad, a nije potpisan ni kolektivni ugovor sa svim sindikatima.
Štrajk prosvetara je istovremeno podelio javnost. S jedne strane svaki učenik ima pravo na kvalitetnu nastavu, koju ne dobija ako ne ide u školu, ili ako mu časovi traju samo 30 minuta. Stručnjaci tvrde da je efektivno vreme posvećeno učenju upravo 30 minuta, i u slučaju časa od 45 minuta, ali pedagozi znaju da početak svakog časa protiče sa privikavanjem na dati predmet. Čas od 30 minuta nije dovoljan skoro ni za šta, a istovremeno, vreme koje protiče između časova učenici ne mogu kvalitetno da iskoriste. Često je njihova briga čime će ispuniti pauze imeđu dva časa, a to ne daje uvek pozitivne rezultate.
Sa druge strane prirodno je da se čovek bori za svoja prava, a profesori i na tom polju moraju da pružaju primer. Jer ljude ne žele da idu napred sagnute glave. Plata je potrebna za život. Da li je 40.000 dinara puno ili malo, to zavisi od ugla iz kog se stvar gleda. Puno je za onoga koji pokušava da preživi od 15.000 dinara. Ali ako pogledamo koliko je para potrebno za toliko pominjanu potrošačku korpu i za normalan život, uopšte nije mnogo tih 40.000. Svakome ko radi, ko savesno ispunjava svoje obaveze, sleduje poštovanje, bez obzira na završenu stručnu spremu i bez obzira na okolnosti pod kojima radi. A plata koja nije dovoljna ni za pokrivanje osnovnih potreba, se ne može nazvati iskazom poštovanja.
Često se govori da profesori rade malo i da njihov posao nije težak. Možda prosvetari zaista ne provode osam sati na radnom mestu, ali se ne sme zaboraviti da se nastavnik kod kuće mora pripremiti za svaki čaš, naročito od kada predaju u integrisanim razredima i od kada moraju za svaki čas, za svaki predmet sastaviti zadatke primerene učenicima čiji je nivo znanja različit.
Javnost se često ljuti na prosvetare i pita zbog čega je potreban toliko dug štrajk koji ne donosi rezultate. Često se govori da će jedini rezultat biti taj da će još jedna generacija izgubiti volju za učenjem, da će mladi iz školskih klupa izaći nezainteresovani, bez zadovoljavajućeg znanja, bez opšte kulture, a razočarani u školu, svoje profesore, i u znanje uopšte.
Mnogi kažu da prosvetari zaslužuju kaznu. I dok svoj bes iskaljujemo na profesorima svi zaboravljaju da ministar, njegovi savetnici i pomoćnici, koji svoju platu dobijaju od naših poreza, imaju zadatak da se staraju o prosveti. Hoće reforme, a nemaju para da ih sprovedu, hoće kvalitetno obrazovanje, a ne bi u to da investiraju. A povrh svega, neće ni da pregovaraju.
Behatóan foglalkoztak az izraeli lapok szerdán Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek a washingtoni kongresszusban előző nap elmondott beszédével, amelyben a készülő, Irán atomfegyverkezését azonban szerinte meg nem akadályozó egyezményt ostorozta.
Horvátország a kormány szerint teljesítette a schengeni övezet csatlakozási feltételeit. Ranko Ostojić belügyminiszter hétfőn adja át az Európai Bizottságnak azt a jelentést, amely bizonyítja Zágráb felkészültségét - adta hírül a horvát sajtó a csütörtöki kormányülés után.
Horvátország hivatalosan az ország EU-csatlakozásának második évfordulóján, július 1-jén nyújtja be kérelmét Brüsszelnek a schengeni övezethez való csatlakozási szándékáról.
Zoran Milanović miniszterelnök a kormányülésen elmondta, azzal, hogy Horvátország teljesítette a technikai feltételeket csak az első lépést tette meg, a csatlakozáshoz még hosszú hónapokat kell várnia. Kiemelte: Horvátország stabil és jól berendezkedett ország, amely képes rá, hogy teljesítse az unió külső határainak védelmével járó kötelezettségeket. Ehhez mindenekelőtt jó szervezettségre lesz szüksége, mert a költségek nagy részét az EU állja.
Az EU-nak 2016-ban kellene döntést hoznia arról, Horvátország megfelel-e a feltételeknek, de egyre több olyan figyelmeztetés érkezik Brüsszelből, amelyből az derül ki, az ország akkor sem lesz a schengeni övezet teljes jogú tagja, ha az összes technikai feltételnek eleget tesz.
Az EU tagállamai egyre kevésbé bíznak a schengeni határokban Románia, Bulgária és Horvátország nélkül is, ezért nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben bárkit is felvennének az övezetbe. Románia és Bulgária pedig jóval előbb csatlakozott az EU-hoz, mind Horvátország – írta korábban a Večernji List horvát napilap.
A horgosi Kamarás-erdőből a hétvégén ismét fákat daraboltak ki, ám ezúttal nemcsak az erdőt károsították meg, hanem kegyelethelyet rongáltak meg. Reök Iván sírhelye az erdőtől szeparáltan helyezkedik el, egyik oldalán szántóföld húzódik, másik oldalról az erdőn át vezető út halad el mellette. A sírhelyet eddig sűrű, átláthatatlan növényzet határolta el, ám a napokban valakiknek – kegyelet ide vagy oda – az erdei fák helyett ezek szúrtak szemet.
Horgoson évek óta hordják a fát az erdőből, ennek pedig ma már egyre komolyabb látszata van. A Kamarás-erdőben végighaladva a sűrűben jól kivehetően virítanak a törzsek csonkjai, de látni lehet tűzhelyre utaló nyomokat, szétdobált szemetet, főleg sörös fémdobozokat, üvegeket. A bejáratnál lévő tábla, amely a természetvédelmi területre hívja föl a figyelmet, nem állítja meg sem a fatolvajokat, sem a szemetelőket (sem a szemetelő tolvajokat). Sőt több helyen látni összerakott ágakat, rőzsehalmokat is, ami arra utal, hogy folyamatosan járnak ki és hordják a tűzrevalót.
A Tisza menti erdős területen kívül Magyarkanizsa községben itt található a legnagyobb erdős terület, a Kamaráson kívül a budzsáki és a Kiserdő sem védett az illegális fakitermelőkkel szemben. A környéken lakók gyakran láthatnak olyanokat is, akik fényes nappal biciklikkel tolják haza az erdőből a tűzrevalót. Találkoztam olyannal is, aki azt állította, nem ítéli el a tolvajokat, drága a tűzifa, s az emberek valamikor is az erdőbe jártak tűzrevalóért. Kérdés azonban, hogy faültetés híján meddig lesznek erdők. A fásítás az önkormányzat programjában is szerepel, ám az egész község területére vonatkozóan, így nemcsak az erdők, hanem a közterületek is idetartoznak, így pedig van, hogy évekig sem jut facsemete az erdőbe, legutóbb 2011-ben ültettek itt fákat. Hasonló a helyzet a védelemre vonatkozóan is. Állandó felügyelet nincs, a mezőőrök bejelentésre mennek ki a terepre, ez pedig önmagában nem elég elrettentés a tolvajoknak.
