Nemsokára pontosabb információkat tesz közzé a kormány a közszférában alkalmazott munkaerő-felesleg számáról – nyilatkozta tegnap Kori Udovički közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter a gazdasági fórumon.

A gazdasági újságírók a zentai Žitopromet igazgatóját választották meg az év menedzserének. Predrag Đurović a múlt héten Belgrádban a Szerb Gazdasági Kamarában megrendezett ünnepségen vehette át az Év Menedzsere megtisztelő elismerést, az ezzel járó plakettet és oklevelet. A korábbi évek hagyományait folytatva a Gazdasági Újságírók Klubja a tavalyi évben elért eredmények alapján megnevezte és kitüntette az általuk legsikeresebbnek ítélt üzletembereket. A Žitopromet igazgatójának odaítélt elismerés indoklásában az áll, hogy Predrag Đurović vezetésével a malomban több jelentős beruházást, modernizálást eszközöltek, amelyeknek köszönhetően egyaránt növekedett az előállított termékek, tésztafélék és pékáru mennyisége és minősége.

További gazdasági reformokra lesz szükség, hogy a kormány hathatósan csökkenteni tudja az államadósság részesedését a bruttó hazai termékben (GDP) – mutatott rá tegnap Miroljub Labus, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora a kopaoniki bizniszfórumon.

A Kopaoniki Bizniszfórum második napján a gazdasági minisztérium képviselői jutottak szóhoz, akik a kormány nagyszabású reformjain kívül a gazdasági tárca készülő változtatásairól beszéltek. Emlékeztettek arra, hogy az országban még az idén privatizáció vár mintegy 500 vállalatra, ezek többségében már termelés sem folyik. A fő hangsúly a Szerbiai Villanygazdaságra, a Szerbiai Vasutakra, a Srbijagasra és a Szerbiai Utak közvállalatra helyeződik, melyek a legnagyobb adósságokat halmozzák.

Daehaeng Kim, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerbiai irodájának vezetője a Kopaonik Bizniszfórumon tegnap bejelentette, hogy az Aleksandar Vučić miniszterelnökkel kötött korábbi megállapodás értelmében áprilistól kezdve 15 százalékkal drágul a villanyáram Szerbiában.

Egyre több lehetséges befektető érdeklődik a szendrői (smederevói) acélművek iránt, köztük az amerikai Esmark cég is, amellyel nem sikerült megkötni az adásvételi szerződést – hallhatták a kopainiki bizniszfórum résztvevői tegnap Željko Sertić gazdasági minisztertől.

Kilenchavi reptéri illetékről mondott le a Nikola Tesla nemzetközi repülőtér az Air Serbia légitársaság javára. Ez kilencszer akkora összeg, mint a szóban forgó cég egész éves bevétele – mutatott rá legutóbbi közleményében a Transzparens Szerbia (SZT). A szervezet ezzel reagált a légitársaság legutóbbi nyilatkozatára, amely a tavaly elért, nettó 2,7 millió eurós bevételéről szólt.

A belgrádi Nikola Tesla Repülőtér vezetőségének közleménye szerint a közvállalat 2014-ben 27 034 163 euró nettó bevételre tett szert. Erre fennállásának 52 éve alatt nem volt példa. A repülőtér üzleti tervének átütemezésével tavaly 11 millió eurót sikerült megtakarítani. 2014-ben a Nikola Tesla értéke több százmillió euróval nőtt, ezt az eredményt mindenekelőtt a kiadások ésszerűsítésével sikerült elérni. A nyereségben jelentős szerepe volt még a kereskedelmi politikának, a megnövekedett légiforgalomnak és az Air Serbia légitársaság utasai gyarapodásának. Tavaly a belgrádi repülőtér részvényeinek értéke a belgrádi tőzsde prémiumlistáján 92,64 százalékkal növekedett. 2014-ben a repülőtér részvényeinek a legkisebb és a legnagyobb értéke között 218,75 százalékos különbség volt. Az idén a Nikola Tesla részvényeinek ára folyamatosan emelkedik. 2014-ben rekordszámú, 4 638 577 utasa volt a repülőtérnek, 31 százalékkal több, mint előző évben. 2015 első két hónapjában az utasok száma 14 százalékkal, a légiforgalom 7 százalékkal, az áruforgalom pedig 18 százalékkal növekedett – olvasható a Nikola Tesla Repülőtér közleményében.

A Szerbiai Pénzügyi Tanács értékelése szerint az államnak januárban szokatlanul mértékű többletbevételt sikerült megvalósítania, mintegy 16,6 milliárd dinárt. A kiváló eredményt mégsem tartják meglepőnek a tanácsban, mivel ahogy ők fogalmaztak, ez összhangban van a 2015-ös tervezett pénzügyi kerettel. A tanács januári jelentésében részletezi, hogy a többletbevétel nagyrészt a Telekom 7,6 milliárd dinár értékű osztalékai befizetésének köszönhető. 2015-ben a költségvetés számára nagy mennyiségű, nem az adóból származó bevételre számítanak. A pénzügyi tanács szerint a sikeresen végrehajtott pénzügyi konszolidáció során, amely a közszférában a fizetések és a nyugdíjak csökkentésének köszönhető, mintegy 6 milliárd dinárt takarítottak meg az államkasszának. A pénzügyi tanács emlékeztetett arra is, hogy az ország közadóssága januárban 23,7 milliárd eurót tett ki, vagyis az év eleje óta 450 millió euróval növekedett. Ez az összeg immár a GDP 75,2 százalékat teszi ki.

Kiváló és váratlan eredményekkel dicsekedhet Szerbia államháztartása, és ha továbbra is ilyen ütemben töltődik a büdzsé, hamarosan költségvetés-módosítás várható – jelentette be Aleksandar Vučić kormányfő kedden délelőtt Kopaonikon a 22. Kopaoniki Bizniszfórum megnyitóján.

A kormány által elfogadott pénzügyi stratégia is előirányozza az állami szektorban dolgozók számának évi 5 százalékos csökkentését 2017-ig. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 25 ezren kapnának felmondást évente a közszférában, amelyben jelenleg csaknem félmillióan dolgoznak.

Alekszandar Csepurin, Oroszország belgrádi nagykövete az egyik tegnapi belgrádi előadáson kijelentette, hogy a Balkán államainak hamarosan el kell dönteniük, hogyan képzelik el a jövőben a földgázellátást. A nagykövet szerint a döntéseket már a következő hónapokban meg kell hozni, még akkor is, ha jelenleg a gázszállítás Ukrajnán keresztül történik.

A modern társadalom új víziói mottóval veszi ma kezdetét a Kopaonikon a szerbiai Davos üzleti fórumnak is nevezett tanácskozás, amelyen a szerbiai kormány képviselői, közgazdászok és bankárok vitatják meg az ország számára legjobb módszert a gazdasági felépülés felé vezető úton. A háromnapos tanácskozás elnevezése: Szerbia 2015–2030: Az iparosított gazdaság és a modern társadalom új víziói.

A Deutsche Telekom (DT) több mint 6 milliárd eurós hálózatbővítést hajt végre 2018-ig, a fejlesztés eredményeként a csoporthoz tartozó összes vállalatánál IP (Internet Protocol) technológiájú hálózatot épít ki, és az összes hálózatot képes lesz központilag vezérelni - közölte a DT leányvállalata, a Magyar Telekom hétfőn az MTI-vel. A DT a barcelonai Mobil Világkiállításon hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be a fejlesztést, valamint azt, hogy tíz országból hármat már összekapcsolt új európai hálózatán: Horvátországot, Magyarországot és Szlovákiát. Claudia Nemat, a DT igazgatóságának tagja a sajtótájékoztatón kifejtette: "ahelyett hogy 10 országban, 10 helyen, 10 különböző megoldásunk lenne, központilag fejlesztünk mindenki számára". A tagvállalatok szabványosított építőelemeket választhatnak a "központi katalógusból", és az adott régió illetve ország piaci körülményeihez és igényeihez igazított ajánlatokat állíthatnak össze - tette hozzá. Az első termék, a "Cloud VPN" elnevezésű, kisvállalati ügyfelek részére fejlesztett megoldás már most elérhető az említett három országban. Ezt további termékek követik majd az év során, köztük televíziós szolgáltatások és video játék ajánlatok, amelyeket a lakossági ügyfelek számára kínálnak majd. A közlemény szerint az európai hálózatbővítések garantálják, hogy 2018-ra a lakosság mintegy 95 százaléka élvezheti majd a nagysebességű LTE technológia előnyeit, 2020-ra pedig a DT összes rádiós adótornya LTE technológiával lesz felszerelve Európában. 2018-ra Európában a DT hálózatába kapcsolt összes háztartás mintegy fele szélessávú, minimum 100 megabit másodpercenkénti (Mbit/sec) sebességű kapcsolattal barangolhat majd az interneten. Az elkövetkezendő években a háztartásoknak mintegy 12 százalékában a vezetékes kapcsolat átviteli sebessége pedig elérheti akár az 500 Mbit/sec sebességet is. A Deutsche Telekom mindezt elsősorban az optikai és az olyan új technológiák ötvözésével éri el, mint a "G.fast" és a "Super Vectoring", amelyeket fokozatosan, az infrastruktúra átalakítása során vezet be Európában. A hibrid technológiával ötvözhető a vezetékes és mobil hozzáférés. Németországban hétfőtől mindenhol elérhető az első hibrid router, amelyet a későbbiekben további TV funkciókkal fognak felruházni. A DT csoport európai leányvállalatai szintén az idén tervezik az új router bevezetését, és 2016 végéig összesen 100 ezer ilyen eszköz kerülhet a piacra. A Deutsche Telekom a világ 50 országában van jelen és mintegy 228 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A csoport több mint 151 millió mobil előfizetővel, 30 millió vezetékes vonallal és több mint 17 millió szélessávú vonallal rendelkezett 2014 december végén. A 2014-es pénzügyi évben a csoport bevétele 62,7 milliárd euró volt, ennek több mint 60 százaléka Németországon kívülről származik.

A szerbiai gázszolgáltatók 5,6 százalékkal emelték a mai naptól a földgáz árát a háztartások számára. A Srbijagasnál azonban 13 százalékos az áremelés, az indoklás szerint azért, mert 2011 óta nem változott a gázhálózat használati díja. Ennek értelmében a Srbijagasnál 52,40 dinárba, míg a többi szolgáltatónál 53,20 dinárba kerül majd a gáz köbmétere áfa nélkül. Az árkorrekciót a dollár árfolyamának növelésével indokolják. Szerbiában a háztartások tíz százaléka kapcsolódott rá a gázhálózatra.

Tizenöt százalékkal drágulhat a villanyáram ára Szerbiában, ami magába foglalja az újonnan bevezetett jövedéki adót is, áll a szerbiai kormány gazdasági és pénzügyi politikai memorandumában, amely a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodás része. Ugyanez a dokumentum szerint a következő áramdrágulásra 2016 áprilisában kerülhet sor, amennyiben erre elengedhetetlen szükség mutatkozik. A szöveg szerint az új jövedéki adó bevezetésének célja az ésszerűtlen fogyasztás visszaszorítása. A kormány kiemelte, a Szerbiai Villanygazdaság pénzügyi konszolidációja előkészítése során támogatja a vállalatot, ennek a célja ugyanis a jobb megfizettetés, a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése és a tarifák növelése. A tervet a kormány március folyamán fogadja el. Aleksandar Antić energiaügyi miniszter azt mondta az állami tévének, hogy a tarifarendszer nem változik, az esetleges drágulásokról majd csak akkor lesz szó, ha befejeződnek a kalkulációk az IMF-fel és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal. Legutóbb 2013. augusztus 1-jén emelték az áram árát, a lakosság számára 10,9 százalékkal, a gazdaság részére pedig 12,8 százalékkal. Dragan Jovanović az EPS végrehajtó igazgatója is arról beszélt, hogy jelen pillanatban nincs kezdeményezés az árnövelésre. Emlékeztetett rá, hogy év elején bejelentették, a fűtési idény végéig nem emelnek árakat, ehhez tartják is magukat. Kiemelte, az EPS nem kérvényezte az árkorrekciót, ez a kérdés az Energetikai Ügynökség hatáskörébe tartozik, de egyelőre ők sem indítványozták ezt. Azonban, mint hozzátette, „ez nem ennyire egyértelmű, hogy kimondhassuk, az idén biztosan nem lesz áremelés”.  

Szerbiának még három hónapig biztosan lesz elegendő földgáztartaléka, ha lejátszódna az a szomorú forgatókönyv, hogy megszakad az Ukrajnán keresztül érkező gázellátás – nyilatkozta Aleksandar Antić energiaügyi miniszter.

Minden illetékesre büntetés vár, ha nem tartja magát a március 1-jétől hatályba lépő építésügyi törvény előírásaihoz – ismételte meg Zorana Mihajlović építésügyi miniszter a napokon belül érvénybe lépő jogszabállyal kapcsolatban megtartott sajtótájékoztatón a Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) épületében.

Az osztrák Swarovski konszern bezárja kínai és csehországi gyárait és a jövőben termelését Ausztriára és Szerbiára összpontosítja, közölte ma a vállalat. A kínai Jing Shang településen ezzel 200 munkahely szűnik meg, Csehországban pedig 75. „A nemzetközi termelési stratégia átfogó módosítását követően az elkövetkező hónapokban a termelés jelentős részét a cég székhelyére és Szerbiára összpontosítják. A kínai és csehországi gyárakat bezárják, különösen Ausztriában várható nagy értékű beruházás munkagépekbe” – jelentették be. A vállalat az elmúlt hónapok során elemezte külföldi termelői kapacitásait, ennek eredményei pedig azt mutatják, hogy Kínában a versenyképesség feltételei nehezítik a gyártást, ezért az ottani gyárat bezárják, amiről az alkalmazottakat is tájékoztatják. A Swarovskinak jelenleg Szabadkán a kisbajmoki vámszabad övezetben van gyára, ahol a bejelentések szerint további munkahelyek nyílnak majd.