A szegedi Fogadalmi templom felújítása és a Dóm téren zajló munkálatok várható befejezése májusra tehető, de a kivitelezésben felmerült problémák miatt elképzelhető, hogy csúszik a két milliárd forintos beruházás.
A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöksége hétfői szabadkai ülésén döntést hozott az Év Újságírója díjakról. A szakmai elismeréseket a vajdasági magyar médiumok szerkesztőségeitől beérkezett javaslatok alapján ezúttal is öt kategóriában osztják ki.
Nebojša Stefanović belügyminiszter hétvégi látogatása alkalmával lakossági fórumot és rövid beszámolót tartott a városháza dísztermében. A megjelent polgárok a kóbor kutyák okozta támadásokról, valamint az illegális bevándorlókról és a rablásokról is kérdezték a belügyminisztert.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere beszédében kiemelte, ritka, hogy egy miniszter látogatásakor nemcsak a város vezetőségével, hanem a polgárokkal is találkozni és beszélgetni akar. Ez már csak azért is fontos, mondta a polgármester, mert a biztonság a leglényegesebb a polgárok és mindenki életében, és mindig nagy kihívás ezekkel a gondokkal megküzdeni.
Ilija Maravić, a városi képviselő-testület elnöke kiemelte, Szabadka esetében ez az első alkalom, hogy egy belügyminiszter személyesen a polgárokkal beszélgessen. Véleménye szerint a szabadkai rendőrségnek nagy érzékenysége van az itteni, multikulturális környezetben való munkavégzéshez.
Nebojša Stefanović beszédje bevezetőjében elmondta, a biztonságos környezet előfeltétele a gazdasági és mindennemű fejlődésnek.
– Minden héten más önkormányzatba látogatunk el, és beszélgetünk a polgárokkal. Hatalmas feladat ezt az országot fellendíteni, és ehhez az Önök megértésére és együttműködésére is szükség van. A rendőrségen belül olyan reformokat hajtunk végre, amelyeknek köszönhetően a polgároknak személyes kapcsolatuk lehet a rendőrökkel, ismerik majd őket, és megbíznak bennük. Olyan rendőrökre gondolok, akik hasonlóak Önökhöz, tudják, miről szól az élet, nem olyanokra, akiket esetleg a helyi maffiózókkal láttak együtt kávézni – mondta nyíltan a belügyminiszter.
Stefanović hozzátette, kéri a polgárokat, hogy támogassák a becsületes rendőröket, akik életüket adják azért, hogy megmentsék másokét.
A rendőrök egyébként áprilisban új egyenruhát kapnak, illetve a technológiai fejlesztésen is dolgoznak.
– Nekem az a fontos, hogy Önök biztonságban érezzék magukat, ha Önök félnek, az azt jelenti, hogy nekem még többet és jobban kell dolgoznom. Bízniuk kell a rendőrökben, ezért hangsúlyozom, egy rendőr nem mondhatja Önöknek azt, hogy valami nem az ő hatásköre. Mert az emberek a rendőrséghez nem azért fordulnak, mert nincs jobb dolguk, hanem azért, mert segítségre van szükségük – mondta a belügyminiszter, majd hozzátette, Szerbiában talán a legnagyobb gondot az ittas vezetők okozzák, akikből rengeteg van az utakon. Ezért aki mégis ittasan vezet, elbúcsúzhat az autójától – tette hozzá.
A kormány által elfogadott pénzügyi stratégia is előirányozza az állami szektorban dolgozók számának évi 5 százalékos csökkentését 2017-ig. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 25 ezren kapnának felmondást évente a közszférában, amelyben jelenleg csaknem félmillióan dolgoznak.
Ada község önkormányzata meghirdette az Ada községbeli tehetséges tanulók, illetve az alap- és posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók részére kiírt pályázatát, amelyen azon diákok vehetnek részt, akik valamelyik középiskola második, harmadik vagy negyedik osztályának rendes tanulói, Ada község területén van lakhelyük és a középiskola előző tanéveiben elért tanulmányi eredményük átlaga legalább 4,80.
Alekszandar Csepurin, Oroszország belgrádi nagykövete az egyik tegnapi belgrádi előadáson kijelentette, hogy a Balkán államainak hamarosan el kell dönteniük, hogyan képzelik el a jövőben a földgázellátást. A nagykövet szerint a döntéseket már a következő hónapokban meg kell hozni, még akkor is, ha jelenleg a gázszállítás Ukrajnán keresztül történik.
A modern társadalom új víziói mottóval veszi ma kezdetét a Kopaonikon a szerbiai Davos üzleti fórumnak is nevezett tanácskozás, amelyen a szerbiai kormány képviselői, közgazdászok és bankárok vitatják meg az ország számára legjobb módszert a gazdasági felépülés felé vezető úton. A háromnapos tanácskozás elnevezése: Szerbia 2015–2030: Az iparosított gazdaság és a modern társadalom új víziói.
Szarvascsordába rohant egy InterCity a Tolna megyei Keszőhidegkút-Gyönk és Szakály-Hőgyész állomások között hétfő este, több vonat is késik a pécsi vonalon - tájékoztatta a Mávinform az MTI-t.
A szabadkai Zsinagóga teljes felújítását követően az irányításért és a használatért Szabadka város, a Szabadkai Zsidó Hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) felel majd – határozott ma Szabadka képviselő-testülete.
Ismét útlezárással tiltakoznak a Skadarlija utca lakói az utca végén található Dado Metal fémhulladék-lerakathoz és autóbontóhoz szállító teherautók miatt. Mint azt a helyi polgárok hangsúlyozzák, úgy érzik, átverték őket, mert annak ellenére, hogy a januári útlezárást követően Maglai Jenő polgármester személyesen fogadta őket, és megígérte, hogy heti két, kisebb nehézségű teherkocsinál több nem közlekedhet az utcában, megint ott tartanak, hogy hetven-nyolcvan tonnát is szállítanak a járművek.
Az utat hétfő délelőtt tíz óra után, az első kamion megérkezését követően zárták le, s beszélgetésünkkor, a délutáni órákban az eleredő eső ellenére sem adták fel a tiltakozást.
Kenyeres Attila, az utca lakója kiemelte, nem értik, kivel beszélhetett a polgármester, és mi történt, hogy a nekik adott ígéretét nem tartotta be.
Az MTI alig néhány hónapja adott hírt arról, hogy a görög régészek 2012 folyamán kezdték meg annak a monumentális sírboltnak a régészeti feltárását, amelyet a közelmúltban fedeztek fel az észak-görögországi Amfipolisz környékén, illetve amely feltételezhetően a világhódító Nagy Sándor makedón uralkodóhoz, vagy annak közvetlen környezetéhez kapcsolható.
A Deutsche Telekom (DT) több mint 6 milliárd eurós hálózatbővítést hajt végre 2018-ig, a fejlesztés eredményeként a csoporthoz tartozó összes vállalatánál IP (Internet Protocol) technológiájú hálózatot épít ki, és az összes hálózatot képes lesz központilag vezérelni - közölte a DT leányvállalata, a Magyar Telekom hétfőn az MTI-vel.
A DT a barcelonai Mobil Világkiállításon hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be a fejlesztést, valamint azt, hogy tíz országból hármat már összekapcsolt új európai hálózatán: Horvátországot, Magyarországot és Szlovákiát.
Claudia Nemat, a DT igazgatóságának tagja a sajtótájékoztatón kifejtette: "ahelyett hogy 10 országban, 10 helyen, 10 különböző megoldásunk lenne, központilag fejlesztünk mindenki számára". A tagvállalatok szabványosított építőelemeket választhatnak a "központi katalógusból", és az adott régió illetve ország piaci körülményeihez és igényeihez igazított ajánlatokat állíthatnak össze - tette hozzá.
Az első termék, a "Cloud VPN" elnevezésű, kisvállalati ügyfelek részére fejlesztett megoldás már most elérhető az említett három országban. Ezt további termékek követik majd az év során, köztük televíziós szolgáltatások és video játék ajánlatok, amelyeket a lakossági ügyfelek számára kínálnak majd.
A közlemény szerint az európai hálózatbővítések garantálják, hogy 2018-ra a lakosság mintegy 95 százaléka élvezheti majd a nagysebességű LTE technológia előnyeit, 2020-ra pedig a DT összes rádiós adótornya LTE technológiával lesz felszerelve Európában.
2018-ra Európában a DT hálózatába kapcsolt összes háztartás mintegy fele szélessávú, minimum 100 megabit másodpercenkénti (Mbit/sec) sebességű kapcsolattal barangolhat majd az interneten. Az elkövetkezendő években a háztartásoknak mintegy 12 százalékában a vezetékes kapcsolat átviteli sebessége pedig elérheti akár az 500 Mbit/sec sebességet is.
A Deutsche Telekom mindezt elsősorban az optikai és az olyan új technológiák ötvözésével éri el, mint a "G.fast" és a "Super Vectoring", amelyeket fokozatosan, az infrastruktúra átalakítása során vezet be Európában. A hibrid technológiával ötvözhető a vezetékes és mobil hozzáférés.
Németországban hétfőtől mindenhol elérhető az első hibrid router, amelyet a későbbiekben további TV funkciókkal fognak felruházni. A DT csoport európai leányvállalatai szintén az idén tervezik az új router bevezetését, és 2016 végéig összesen 100 ezer ilyen eszköz kerülhet a piacra.
A Deutsche Telekom a világ 50 országában van jelen és mintegy 228 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A csoport több mint 151 millió mobil előfizetővel, 30 millió vezetékes vonallal és több mint 17 millió szélessávú vonallal rendelkezett 2014 december végén. A 2014-es pénzügyi évben a csoport bevétele 62,7 milliárd euró volt, ennek több mint 60 százaléka Németországon kívülről származik.
Új elnöke lett a Szerbiai Szocialista Párt szabadkai városi bizottságának Nebojša Crnogorac személyében. Új vezetőséget választott a pártszervezet, öt magas tisztségben lévő személyt pedig kizártak soraikból.
A hétvégi ülésen kizárták a pártból a párt két városi képviselőjét Duško Stipanovićot és Predrag Bobićot. Ugyanakkor, elhangzott, hogy „frakció alakítása, destruktív lépések és a párt ideiglenes irányító szervével való együttműködés hiánya miatt” „sürgősségi eljárásban” kizárták Tomislav Veljkovićot, Dervo Ahmetovićot és Dragan Božinovićot is.
Nebojša Crnogorac az új elnök elmondta, a most kizárt Stipanović és Bobić nem értették meg a pártban zajló változások fontosságát, ezért engedetlenség miatt kizárták őket.
Dervo Ahmetović és Dragan Božinović kizárása azért is pikáns része a történetnek, mert a városi képviselő-testület jelenleg zajló ülésének napirendje szerint ők a jelöltek a Hőtelep és a Gázművek igazgatói tisztségére.
Crnogorac ezzel kapcsolatban azt mondta, arra kérik koalíciós partnereiket, hogy ne támogassák ezt a javaslatot, ugyanis ők módosítási indítványokat adtak át, amelyekben a Hőtelep élére Pero Rikićet, a Gázművek élére pedig Đorđe Skulart javasolják.
A városi képviselő-testület reggel kilenc órakor kezdődött ülésén azonban nem fogadták el a napirend módosítását, úgyhogy ha a jelenleg zajló szünetet követően mégiscsak napirendre kerülnek az eredeti javaslatok, az érdekes következményeket hozhat magával.
A választási közgyűlésen egyébként jelen volt Branko Ružić a párt főbizottságának tagja és Dušan Bajatović a tartományi pártszervezet elnöke is.
A szerbiai gázszolgáltatók 5,6 százalékkal emelték a mai naptól a földgáz árát a háztartások számára. A Srbijagasnál azonban 13 százalékos az áremelés, az indoklás szerint azért, mert 2011 óta nem változott a gázhálózat használati díja. Ennek értelmében a Srbijagasnál 52,40 dinárba, míg a többi szolgáltatónál 53,20 dinárba kerül majd a gáz köbmétere áfa nélkül. Az árkorrekciót a dollár árfolyamának növelésével indokolják. Szerbiában a háztartások tíz százaléka kapcsolódott rá a gázhálózatra.
A magyarkanizsai község nyolc művelődési egyesülete valamint a ludasi és törökkanizsai műkedvelők részvételével került sor az oromhegyesi Faluházban a Gazdag Ág hagyományápoló népművészeti szemlére, amelynek témája ezúttal a Fűben-fában orvosság, azaz eleink népi gyógyászati módszerei voltak.
Eltérően viszonyulnak az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezetői Klaus Iohannisnak, Románia elnökének ahhoz a múlt heti megállapításához, amely szerint Romániában nem létezik magyarkérdés.
Tizenöt százalékkal drágulhat a villanyáram ára Szerbiában, ami magába foglalja az újonnan bevezetett jövedéki adót is, áll a szerbiai kormány gazdasági és pénzügyi politikai memorandumában, amely a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodás része.
Ugyanez a dokumentum szerint a következő áramdrágulásra 2016 áprilisában kerülhet sor, amennyiben erre elengedhetetlen szükség mutatkozik. A szöveg szerint az új jövedéki adó bevezetésének célja az ésszerűtlen fogyasztás visszaszorítása.
A kormány kiemelte, a Szerbiai Villanygazdaság pénzügyi konszolidációja előkészítése során támogatja a vállalatot, ennek a célja ugyanis a jobb megfizettetés, a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése és a tarifák növelése. A tervet a kormány március folyamán fogadja el.
Aleksandar Antić energiaügyi miniszter azt mondta az állami tévének, hogy a tarifarendszer nem változik, az esetleges drágulásokról majd csak akkor lesz szó, ha befejeződnek a kalkulációk az IMF-fel és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal.
Legutóbb 2013. augusztus 1-jén emelték az áram árát, a lakosság számára 10,9 százalékkal, a gazdaság részére pedig 12,8 százalékkal.
Dragan Jovanović az EPS végrehajtó igazgatója is arról beszélt, hogy jelen pillanatban nincs kezdeményezés az árnövelésre. Emlékeztetett rá, hogy év elején bejelentették, a fűtési idény végéig nem emelnek árakat, ehhez tartják is magukat.
Kiemelte, az EPS nem kérvényezte az árkorrekciót, ez a kérdés az Energetikai Ügynökség hatáskörébe tartozik, de egyelőre ők sem indítványozták ezt. Azonban, mint hozzátette, „ez nem ennyire egyértelmű, hogy kimondhassuk, az idén biztosan nem lesz áremelés”.
