A Csík Zenekar egy magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyarországi népzenei élet egyik meghatározó szereplője. Az eltelt két évtized alatt több rangos zenei díjjal jutalmazták a kecskeméti formációt. Munkájuk legnagyobb elismerését jelzi a Fonogram-díj, melyet 2007 év elején érdemeltek ki legutóbbi, azóta aranylemezként számon tartott "Senki nem ért semmit" című albumért világzene kategóriában.

Tagok
Barcza Zsolt
Bartók József
Csík János
Kunos Tamás
Majorosi Marianna
Makó Péter
Szabó Attila

Csík János zenekarának első formációja 1988-ban alakult meg, mégis jelenlegi összeállításukban jutottak el pályájuk csúcsára, s lettek Magyarország egyik legnépszerűbb népzenei együttese.

Az együttes Kecskeméten kezdte tevékenységét, s a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudta állni a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal hosszú távon. A zenekar számára nagy elismerés volt, hogy 2000-ben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sydneyben. Ekkorra már több sikeres lemezük megjelent, s táncházaik, fellépéseik nagy népszerűségnek örvendtek. Bár az együttes összetétele az idők folyamán sokszor változott, többen már a kezdeti években az együttes tagjai, vagy előadásaik, lemezeik állandó közreműködői voltak. Ilyen volt Majorosi Marianna, aki a Magyar Állami Népi Együttes egyik vezető táncosa is volt, mostanra viszont már az ország egyik legjobb népdalénekeseként ismert, önálló lemeze is megjelent. A kontrás Kunos Tamás is - néhány év kihagyással - szinte végig az együttes tagja volt. Szabó Attila, a másik prímás 1995 óta játszik már az együttesben, miközben sokáig párhuzamosan az egri Gajdos prímása is volt. 2000 után több fiatal került az együttesbe, így a tangóharmonikás és cimbalmos Barcza Zsolt is.

2002-ben tragikus esemény következett be, Csík János nagyon súlyos autóbalesetet szenvedett, amiben a bal karja több helyen eltört. Mivel a sérült kar nem jól forrt össze, sokáig kérdéses volt, hogy vehet-e még kezébe vonót valaha. Az egész népzenész társadalom megmozdult, segélykoncertet szerveztek a prímás és családja megsegítésére, amin sok jelentős zenész ott volt. A zenekar ebben a nehéz időszakban sem szűnt meg létezni, a másik prímás, Szabó Attila vezetésével játszottak. Aztán "Janika" kezdett felépülni, s fokozatosan visszanyerte képességét a hegedű megtartására és a vonó kezelésére.

Senki nem ért semmit (2005)

Hamarosan már nem csak a korábbi szintre sikerült visszakapaszkodni, hanem egyre újabb zenei ötletekkel álltak elő. Míg korábban szinte kizárólag az autentikus népzene képviselői voltak, egyre gyakrabban építettek be repertoárjukba - jobb elnevezés híján - leginkább világzenének minősíthető elemeket. Leginkább Szabó Attila hatására történhetett ez, aki már diákkora óta a gitározást is művelte, s különösen a blues állt hozzá közel, ilyen együttesekben is játszott. Kezdték egyik-másik nem népzenei együttes számait is népzenei hangszerekkel és dallamokkal átdolgozni. Átdolgoztak többek között Kispál és a Borz számokat, de Csík János kérésére Lovasi András szöveget is írt nekik. Kísérletezésük átütő sikerrel járt: "Senki nem ért semmit" című lemezük 2007-ben elnyerte "Az év hazai világzenei albuma" kategóriában a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének FONOGRAM-díját, s hamarosan aranylemez lett.

Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen… (2008)

Koncertjeik egyre nagyobb közönséget vonzottak. Ennek jó példája volt a 2007-es Művészetek Völgye, ahol egyetlen együttes esetében sem volt látható olyan nagyszámú hallgatóság, mint az övékén. Úgy látták, jó úton járnak, ezért választották legújabb lemezüknek az "Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen…" címet. Ez egyrészt egy magyar népdal címe, másrészt arra utal, hogy folytatni akarták az előző lemez sikeresnek bizonyult zenei megközelítését, azaz egyaránt kívántak autentikus népzenét és világzenét játszani az új felvételen is. Ennek jegyében az új albumon is található Kispál és a Borz átdolgozás, valamint egy szám a Quimby zenekartól.

Fontosabb fellépéseikhez ismert zenészek mindig szívesen járultak hozzá, az ismert jazz zenész, szaxofonos Dresch Mihály (aki egyébként sokáig az együttes állandó tagja volt), a szájharmonika virtuóz Ferenczi György, Szokolai "Dongó" Balázs szaxofonos, a tamburások körében ismert bátmonostori tamburaprímás Csurai Attila, a Magyar Állami Népi Együttes prímása Pál István "Szalonna" és mások. Ennek a lemezüknek is - akárcsak az előzőnek - zenei rendezője Salamon Beáta, aki maga is ismert prímás, s zenekarát, a Métát immár húsz éve vezeti, női prímások között egyedülálló módon.

Albumok

1993 – "Boldog szomorú dal"
1998 – Tiszta szívvel
2001 – A kor falára
2004 – Be sok eső, be sok sár
2005 – Senki nem ért semmit
2008 – Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen…
2010 - Szívest örömest

gyönyörűséges :-) !!
már csak azért is mert isten segedelmével,
jómagam is Kalocsán töltöttem katona éveimet :-) a 90-es évek legelején!!
bingóóóóóóóóóóó!!!
:-)))

Igen. Ezt és a hozzá hasonló egy két példát illenék megismerni csápoló magyarjainknak. Ez MI VAGYUNK, amaz nem. Amaz a nemzettelenités leggyalázatosabb eszközeinek egyike.