Holdviola

134 videó
A Holdviola zenekar 2006 tavaszán alakult Miskolcon.
Tagok: Barta Zsófi ( ének, vokál ), Farkas Péter ( dob, bill.hangszerek, vokál ), Gál Lajos ( gitárok ).
Zenéjükben modern zenei formában, kicsit továbbgondolva elevenednek meg a gyönyörű magyar népdalok. Stílusuk: elektro – folk, de dalaikban fellehetőek rock, pop vagy alternatív zenei elemek is. Letisztult dalaikat az teszi érdekessé, hogy bár nélkülöznek mindenféle autentikus zenei megoldást, a népdalok mégis megőrzik természetes hangulatukat.
Előadásaik nem egyszerű popzenei koncertek, hanem a zene, a tánc, a színház, és a film ötvözete. Az előadásokon VJ keveri élőben a háttér-animációt, és a néptáncosok speciális koreográfiája, valamint színpadi díszletek és egyéb vizuális élmények gazdagítják a műsort.
A Holdviola megálmodója Péter volt, aki először egy virtuális zenekar összehozásán és egy látványos színpadi előadás megvalósításán gondolkozott. Az első dalok kidolgozását 2005 – ben kezdte el. Ekkor már ismerte Zsófit, de csodálatos énekhangját még nem. Egy baráti sörözés alkalmával 2005 nyarán ( egy miskolci jazz klubban ) látta először énekelni. Előadásmódja, színpadi megjelenése és kisugárzása azonnal elvarázsolta, és rögtön tudta, hogy a megálmodott virtuális zenekar ötletét elveti, helyette egy arcokkal rendelkező, valódi zenekart hoz létre. A dalok közben tovább íródtak.
Az elkészült demót megmutatta Zsófinak és elmondta terveit. Zsófi elsőre igent mondott és megkezdték a felvételeket. Ekkor már 2006 tavaszát írjuk.
2006 nyarára, immár Zsófi hangjával elkészül az első pár dal. Még ezen a nyáron
Péter egy jósvafői dixieland koncert alkalmával a szünetben több száz ember előtt megszólaltatja az első dalok egyikét. Pár perc múlva arra lesz figyelmes, hogy emberek sorakoznak a keverőállásnál, és érdeklődnek, hogy hol lehet megvenni az előbb felhangzott zenekar lemezét. Néhány pillanat múlva egy fiatalember lép oda Péterhez. Megszorítja kezét, és azt mondja : „ a Magyarságnak szüksége van erre a zenére. „ A megható pillanatot Péter örökre az emlékeibe zárta, tudta, és érezte, hogy jó úton járnak.
Az elkövetkező 2 évben Péter tovább dolgozott, sorban születtek az újabb dalok. Ezzel szinkronban megkezdték a próbatermi munkát is. Elérkezett 2008 nyara. Az első élő nagykoncertet a Borsodi Fonó Fesztiválon adják. A Diósgyőri Várban történt sikeres bemutatkozás után újabb koncert következik a Múzeumok Éjszakáján.
Ezt követően a zenekar megújul. Gál Lajos személyében új gitáros érkezik.
Lajost Péter már a középiskolai évek óta ismeri. A 90-es évek közepén jó pár esztendeig együtt zenéltek az „Az Eső” zenekarban, amely meghatározója volt a miskolci underground életnek. Péter tudta, hogy Lajos kiváló stílusérzékével, kreatív gitárjátékával nagyszerűen fog illeszkedni a Holdviola zenéjéhez. Így is lett.
Immár együtt kezdenek bele egy nagyszabású színpadi műsor kialakításába. Hamarosan csatlakozik hozzájuk az országos hírű Szinvavölgyi Néptáncműhely. Maródi Attila és Kiss Anita munkájának köszönhetően megszületnek a gyönyörű koreográfiák. Ezzel együtt elkezdődik a látványtechnikai elemek kidolgozása is. A produkcióhoz állandó technikai stáb csatlakozik.
2009 tavaszán elkezdődnek az első Holdviola nagylemez felvételei. A korongból kimásolt 4 dalt tartalmazó maxi 2009. júl. 27-én lát napvilágot „Bánat utca„ címmel, a WM Records gondozásában. A "Bánat utca" c. dal néhány hét alatt a Mahasz hivatalos kislemez listájának első helyére kúszik fel.

 
A fényes nap lenyugodott
HOLDVIOLA - LÁTOD ÉDESANYÁM
HOLDVIOLA: Erdő, erdő, erdő...
Holdviola
Holdviola " Akkor szép az erdő "
Holdviola " Bánat utca " ( HD audio )
Holdviola " Egyszer egy madárka "
Holdviola " Látod édesanyám " HD live
Holdviola " Szivárvány havasán "
Holdviola - 08. Én Az Éjjel Nem Aludtam Egy Órát
Holdviola - Ágas Bogas (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Banat Utca (Compact Disco Extended Mix)
Holdviola - Bánat Utca (Compact Disco Extended Mix) [ÚJ CSATORNA!!!]
Holdviola-Bánat utca (Compact Disco Extended)
Holdviola - Bánat utca ( Fonogram 2010 )
Holdviola- Bánat utca (High Quality Audio)
Holdviola - Bánat utca (dalszöveg).
Holdviola - Bánat utca(élő)
Holdviola - Bánat utca (live)
Holdviola - Bánat utca Bootleg(Dj ScorP)
Holdviola - Bánat utca Magyar Demo Karaoke
Holdviola - E Kertemben 2015 (Túl a Vízen 2015)
Holdviola-E kertemben
Holdviola - E kertemben
Holdviola-E kertemben
Holdviola - E kertemben ( 2014 )
Holdviola - E kertemben (HD) [Pécs]
Holdviola - Elindultam szép hazámból
Holdviola - Elment az Én rózsám
Holdviola - Én az éjjel nem aludtam egy órát (Vándorfecske)
Holdviola - Erdő, erdő
Holdviola - Erdő, erdő
Holdviola- Erdő, erdő
Holdviola - Erdő, erdő (Compact Disco Extended Remix)
Holdviola - Erdő, erdő ( official video )
Holdviola - Erdő, erdő, erdő
Holdviola - Erdő Erdő Erdő képekkel
Holdviola - Erdő Felől (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Erdö erdö
Holdviola - Erdő erdő (gyerekekkel) - 2011.08.26. Szerencs - Csokifesztivál
Holdviola - Esik Eső (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Fényes Csillag - Élő - Millenáris Karácsonyi előadás - 2011
Holdviola - Fényes csillag ( werk 2. )
Holdviola - Fényes csillag ( werk 3. ).mpg
Holdviola - Fölszállott A Páva -live (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Folydogál Egy Patak (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Ha Folyóvíz Volnék (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Ha folyóvíz volnék (Család-barát hétvége 2014-05-31)
Holdviola - Három Árva (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Három árva
Holdviola - Három árva (Család-barát, 2013-11-01)
Holdviola-Ha te tudnád
Holdviola - Ha te tudnád
Holdviola- Ha te tudnád
Holdviola - Ha te tudnád
Holdviola - Ha te tudnád
Holdviola - Ha te tudnád (Balatoni nyár 2012-08-08)
Holdviola - Ha te tudnád (HD) [Clark Ádám tér]
Holdviola - Ha te tudnád (Ópusztaszer, 2011-08-19)
Holdviola - Hej révész
Holdviola - Hej révész (Család-barát, 2013-11-01)
Holdviola - Hej révész.wmv
Holdviola - Kicsi Madár (Repülj Madár)
Holdviola - Kicsikém (Túl a Vízen 2015)
Holdviola-Kimegyek egy hegyre
Holdviola - Kősziklán felfutó
Holdviola - Kősziklán felfutó (Túl a Vízen 2015)
Holdviola-Látod édesanyám
Holdviola - Látod édesanyám
Holdviola-Látod édesanyám
Holdviola - Látod édesanyám (HD) [Zöld Pardon]
Holdviola - Látod édesanyám - part 2.wmv
Holdviola - MOM 2013
Holdviola - Madarka
Holdviola - Madárka (HD) [Pécs]
Holdviola-Madárka 2009
Holdviola - Madárkamix
Holdviola-Márton Szép Ilona balladája
Holdviola - Mikor lesz már nyár
Holdviola - Mikor lesz már nyár (Ópusztaszer, 2011-08-19)
Holdviola - Repülj Szellő 2015 (Duna Tv Család-barát Adventi adás)
Holdviola-Repülj madár
Holdviola - Se nem eső (Balatoni nyár 2012-08-08)
Holdviola - Se nem eső (Vándorfecske)
Holdviola - Sír A Szemem (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Szivárvány havasán
Holdviola - Szivárvány havasán - M1
Holdviola - Szivárvány havasán...
Holdviola - Tavasz, tavasz
Holdviola - Tavaszi szél (HD) [Nemzeti Vágta]
Holdviola - Tavaszi szél (HD) [Zöld Pardon]
Holdviola - Tavaszi szél (Los Angeles Sound's breaks bootleg)
Holdviola - Túl a Vízen (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - Ünnepi koncertek 2013.december
Holdviola - Vágta
Holdviola - Vágta (2011)
Holdviola - Vágta (HD) [Múzeumkert]
Holdviola-Vándorfecske
Holdviola - Vándorfecske 2010
Holdviola - Vándorfecske 2010.10.23.
Holdviola - Volt Nékem Szeretőm.wmv
Holdviola - Volt nékem szeretőm
Holdviola - Volt nékem szeretőm.wmv
Holdviola - Youtube profile
Holdviola - Zúgadoz Az Erdő (Túl a Vízen 2015)
Holdviola - felszállott a páva
Holdviola 20131229 MOM 12
Holdviola:Akkor szép az erdő
Holdviola: Bánat utca
Holdviola: Egyszer egy madárka
Holdviola: Egyszer egy madárka....
Holdviola: E kertemben
Holdviola:Erdő, erdő, erdő
Holdviola: Erdő, erdő, erdő...
Holdviola: Látod édesanyám
Holdviola: Tavaszi szél
Holdviola Best of mix - mixed by ddrakula
Holdviola Elindultam szép hazámból
Holdviola Erdő,erdő,erdő Meridienn
Holdviola Fölszállott a páva
Holdviola Ft. Alex Kenji - Jack That Utca (SexOn Mash Up)
Holdviola M3DTavaszTavasz
Holdviola Mikor lesz már nyár
Holdviola Vándorfecske MTV1 2010.09.22
Holdviola Vendégház: Miskolc - Tapolca (FullHD)
Holdviola Videonapló 2010 December 04
Holdviola Videonapló 2010 Decemember - Se nem eső próba
Holdviola koncert
Holdviola koncert
Holdviola ~A fényes nap lenyugodott
Latod edesanyam.mpeg
Szent György Napok 2012 - Holdviola
Tavaszi szél - Holdviola
[HD] Holdviola - Ópusztaszer, Emlékpark (2011-08-19)
 

Videók

Videó Listák

Magyar videók

Nemzetközi videók


 
Tarczal Róbert Tarczii
 

Holdviola - Ha te tudnád (HD) [Clark Ádám tér]



A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez youtube.com videó.
Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide
Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva.
Feladás dátuma: szerda, 2012. október 17. Nézettség: 1,986

   


Videó megjegyzések

hétfő, 2012. október 22. 17:33
Nyugalom,már elnézést a kifejezésért,de ne veszekedjenek.. Magyarok vagyunk,vagy mi a fene!Ezért tartunk itt mert elérték,hogy magyar-magyart utáljon!Addig nem leszünk SOHA sehol,amíg egymás "ellen vagyunk"!!!
hétfő, 2012. október 22. 17:34
Úgy csinálunk,mintha egy drogos disco-s zenét tettem volna ki!!!
hétfő, 2012. október 22. 18:27
Ne izgulj , nagyon jó, és biztos vagyok benne sokaknak tetszik , és az a lenyeg !))
kedd, 2012. október 23. 02:58
Na Jeneykém kisbarátom, megnéztem az eredetit, és nekem a feldolgozás jobban tetszik.
kedd, 2012. október 23. 20:16
Erősen fejlett ízlésed van, neked az utánzat jobban tetszik, mint az eredeti, már csak dacból is. De hátha egy idő után el kezd motoszkálni a füledben...
Ajánlok egy másik zenét: youtu.be/3rtv2iP8Rxc
szerda, 2012. október 24. 02:14
Szó sincs dacról! Nagyon sok olyan zeneszám van aminek a feldolgozása jobb mint az eredeti. Tudnék sok példát felhozni. Tudod én nem vagyok sznob hogy nekem csak az eredeti a jó!
kedd, 2012. október 23. 09:48
Hosszú lesz, de mert a csoportoldalakat senki nem olvassa, talán megkockáztatható némi pontositás arról, mit is jelent a magyar népdal. Ezt Kodálytól idézem, akit remélem nem ir felül a Dénes elmélete, bár .lehet, hogy Kodály is csak" összevissza hamukázott "szerinte..


forr: www.kiszely.hu/istvan_dr/018.html





"A magyar népdal - olvassuk Kodály Zoltánnál - az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekeltek. Az, hogy a magyar népzene ma is eleven valóság annak köszönhető, hogy annyira más, mint Európa minden indoeurópai népének a zenéje, ezért az nem tudta megváltoztatni., hiszen a nyelvvel, a táncművészettel, a hiedelemvilággal, a mesevilággal és a viselkedési formáinkkal bennünk élt, hozzánk kötődött és ma is magyarságunk szerves részét alkotja. Népzenénk mindig szorosan kötődött népünk életéhez; annak feltárása nélkül nem kaphatunk teljes képet őseinkről.

Attila lakomáján - erről Priszkosz rhétor tudósít - két énekes jött a terembe, hogy a nagyfejedelem előtt erényeit és győzelmeit maguk szerezte énekekben adják tudtul a világnak. Priszkosz megemlékezett a "fátyol alatt vonuló szkíta dalokat éneklő lányokról". A Kárpát-medence felé közeledő avarokról jegyezte fel a görög Theophylaktosz, hogy "vallásos énekekkel magasztalják az áldott anyaföldet"; ugyanő három csoportba osztotta az avarok muzsikáját: hősi énekekre (hümnoi), csatadalokra (paiones) és népi táncmuzsikára (aszmata). Leírása szerint dalaikat részben magányos énekesek - afféle pusztai rapszodoszok -, részben többen énekelték esténként a tábortűznél. Éneküket húros hangszerrel kísérték. A Nesztor-féle Krónika a 885-ös Kijevi hadjárattal kapcsolatban is említést tesz a magyarok énekeiről. Az ősmagyaroknál a regősök a harci cselekmények előtt hosszan és részletesen adták elő őseik harci erényeit és tetteit, hogy a harcosokat bátorítsák. Anonymus Gesta Hungarorumában olvassuk, hogy "a tekerőlantok, az édes szavú kobzok és sípok valamennyien megszólaltak és az énekesek is éneküket mind előadták". A Szent István idején hazánkba érkezett hittérítők tűzzel-vassal irtották az ősi a nem európai "lázadó dallamokat", még a halottas énekeket és a siratókat is. Ennek ellenére az Árpád-házi magyar királyok mindig ragaszkodtak ahhoz, hogy magyar zenészeik legyenek. Amig az európai udvarokban fellépő zenészeket igriceknek, joculátoroknak és spielmannoknak nevezték, a mi énekeseinket és zenészeinket síposoknak, kürtösöknek és gajdosoknak emlegetik. 1371 és 1400 között 271 hivatásos zenész és énekmondó működött az országban. 1458-ban Bartolomeo Maraschi pápai legátus jelentést küldött a pápának a magyar énekes kultúráról: "A királynak olyan énekkara van, hogy annál különbet nem láttam… Megszégyenülve kellett belátnom, hogy felülmúlnak minket". Mátyás király figyelmet szentelt arra, hogy udvarában "honi zenék is elhangozzanak". Az ősök és a hősök emlékét századokon át mondák, mesék és énekek segítségével tartotta fenn az emlékezés. A török idők után kialakult a históriás ének, a magyarság igazi zenéje azonban ott lappangott a nép ajkán.

A XVIII. század közepéig senki nem foglalkozott a magyar népzene gyűjtésével, hiszen ami mindennapos, "természetes" volt, azzal nem foglalkoztak. A népzene a Monarchia számára a magyar nemzettudat megerősödését, az önkényuralommal való szembehelyezkedést és a nemzeti öntudat ébredését jelentette, így tudatosan nem foglalkoztak ezzel, annál is inkább, mivel zenei hagyományunk nem támasztotta alá a magyarság finnugor származásának teóriáját. Révai Miklós ugyan 1782-ben a pozsonyi Magyar Hírmondóban népdal-gyűjtési felhívást tett közzé, de ez süket fülekre talált - rossz korban keletkezett és túl korainak bizonyult. Virágh Benedek 1802-ben Kazinczyt kéri, hogy "egy-két strophát küldj nekem olyan parasztdalokból, melyet a csintalan szemérmetességű lyánkák, mikor fonnak dúdolnak", majd Pálóczi Horváth Ádám 1814-1815-ben közreadja "a nép száján forgó régi énekeket", munkája vegyesen tartalmazott nép- és műdalokat. Csokonai Vitéz Mihály már 450 oldalnyi magyar népdalt gyűjtött össze - gyűjteménye örökre elveszett. E gyűjtemények a dallammal nem igen törődtek, elsősorban a szövegeket jegyezték le. Kultsár István 1817-ben a Hasznos Mulatságok-ban újra szóvá teszi a "nemzeti dallok" gyűjtésének szükségességét; felhívása nyomán egyre több népéleti szokás és tájnyelvű írás, vers, itt-ott ének jelenik meg. Ekkor írják le először a "nép-dal" elnevezést, de a népzenetudomány - amennyiben erről egyáltalán beszélni lehet ekkor még az irodalomtudományhoz és a néprajztudományhoz kapcsolódott. Az első énekeskönyv, amely népdalokat is tartalmazott 1843-ban jelent meg Kecskeméti Csapó Dániel, majd 1846-ban Erdélyi János gyűjtésében.

A XIX. század közepén jelentős szerepet játszott Liszt Ferenc a magyar népzene elterjesztésében, ő ugyanis gyakran a cigányok között gyűjtött dallamokat, de mivel a cigányságnak saját népzenéje nincs, többnyire a helyi népzenéket játsszák eltorzítva; Liszt Ferenc volt olyan zseniális, hogy a Magyar Rapszódiákban és pl. a Magyar Fantáziában "visszamagyarosította" az eltorzított magyar népzenét. A cigányzene és a magyar népzene kapcsolatáról Bartók Béla 1923-ban a következőket írta: "A falusi cigány többnyire paraszti műsort játszik, népzenét népies stílusban". A cigányzenészek Magyarországon asszimilálódtak a magyar zenei hagyományokhoz és sajátjuknak érzik ezt a zenét; a cigányzenészek, mint szakmájuk nagy múltú képviselői a magyar népzene őrzésében és gyarapításában is elöljártak. Nem "hoztak", nem volt döntő beleszólásuk abba, hogy milyen legyen a magyar népzenei hagyomány, de legjobbjaik alkotó módon vettek részt a kivitelezésben. Az egyetlen zenei elem a bővített szekundos (leginkább fríg) hangsor, amit nekik szokás tulajdonítani, s aminek valóban leginkább ők voltak az ide-odaszállítói, nem eredendően cigány örökség; hozzánk - meglehet a cigányzenészek közvetítésével - feltehetően a török szórakoztató (kisvárosi) zenéből származik (Csajághy György). Liszt jól ismerte a magyar népzenét is, 1838-ban írta: "Szándékom, hogy nekivágok Magyarország legpusztább vidékeinek, egyedül, gyalogszerrel, útizsákkal hátamon". Sajnos e szándékát nem tudta soha megvalósítani.

Kölcsey Ferenc életének egy szakaszában a magyar népdalt akarta "megnemesíteni"; ekkor írta a következőket: "Nem nyilván van-e, hogy a való nemzeti költésnek csak nemzet kebelében lehet s kell szárnyra kelnie? Az idegen tűznél gyújtott fény a nemzetnek csak homály körül sugárzik". Az első nagyobb "Nép- és műdal-gyűjteményt" Bartalus István jelentette meg 7 kötetben 1873-1896 között. A székely táncokról és táncdallamokról a századfordulón maradandó munkát írt Seprődi János és Fabók Bertalan. A népdalok pontos és modern fonográffal történő rögzítését és lejegyzését Vikár Béla kezdte meg 1896-ban. A XX. században Szabolcsi Bence már egyértelműen hirdeti, hogy "nem lehet véletlen, hogy ötfokú hangrendszerünk és a vele kapcsolatos szerkezeti elv végigvonul a török-mongol zenekultúra egész családján és Kína belsejéig nyomon követhető… Ázsia ugyanúgy siratja el halottait, mint a somogyi és gyergyói szegénylegény. Itt nem lehet szó véletlen egyezésről, sem közös külső hatásról, hanem csak közös, azonos emlékekről, melyek az utolsó másfélezer év folyamán alig változtak, alig homályosultak el. Ezek a másfélezer éve egymástól eltévedt dallamok nem különböznek egymástól jobban, mint valamely népdal változata. A magyarság egy ősrégi ázsiai műveltség nyugatra vetett határtagja". Sárosi Bálint is fennen hirdeti: "Csak a népies hangszeren előadott, paraszténekektől származó zene érdekel bennünket. Kallós Zoltán a csángóföldi magyarság csodálatos zenevilágát menti meg az utókornak.

A magyar népzene gyűjtésével egyidőben a finnek is kezdik népdalaikat gyűjteni. Ilmari Krohn 1893-1933 között adja ki a finn népdalok gyűjteményét, amelyben megállapítja, hogy "a magyar és finn népzene közt párhuzam nem vonható, mert a finn zene diatonikus, s régi dallamaik közt is csak pentachordot találni". Yrjö Wichmann finn néprajzkutató és felesége 1906-ban hegyi cseremisz dalokat gyűjt, Robert Lach osztrák kutató a cseremisz, a mordvin, a csuvas és a tatár dallamokat dolgozza fel, V.M. Vasziljev pedig 311 cseremisz népdalt ad ki. Ez volt az a kor, amikor kutatóinkra ráerőltették a finnugrizmus tanát, így népzene-kutatóink is e népeknél keresgélték a magyar zene eredetét - eredmény nélkül. Zenekutatóink ebben a korban vergődtek a megélhetésük miatt rájuk erőltetett "kötelező ideológia" és a megismert valóság között, ezért többnyire nem foglaltak állást a magyar népzene eredete mellett.


Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népdalokról


Az ideológia szabta korlátokat csak igazán nagyvonalú és nagy tudású elmék tudták - merték - áthágni. Ilyen volt a XX. század két nagy magyar zenei óriása: Bartók Béla és Kodály Zoltán.

Bartók Bélának A magyar népdal című műve 1924-ben jelent meg 320 ősi magyar dallammal. "Mit adott a magyar szomszédainak és mit kapott tőlük - teszi fel a kérdést" Bartók Béla, majd így folytatja: Szomszédaink lényegesen nem befolyásolták sem a régi, sem a mai magyar dallamvilág kialakulását, sőt valamennyien többé vagy kevésbé hatása alá kerültek. Így esett, hogy régi, a keleti örökséghez tartozó dallamaink feltünedeznek a tót, a horvát és a román gyűjteményekben. Különös ellenállást mutat a magyar zenei néphagyomány a német dallamokkal szemben. Ennek oka kétségtelenül a hangsúly és a ritmusrendszer nagy különbözősége. "Ránk nézve a zenei néphagyomány sokkal többet jelent, mint a nyugati kultúrnépek közül azoknak, amelyek már századokkal ezelőtt magasrendű műzenét teremtettek. Nálunk a népzene felszívódott a műzenébe, ez a nemzeti hagyomány szerves folytatása… A hagyomány formái változhatnak, de lényege ugyanaz marad, amíg él a nép, amelynek lelkét kifejezi. S eljön az idő, amikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt új, művészi formába öntve újra átadhatja a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek". Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútja alkalmával Adnan Saygun török népzenekutatóval a kelet-törökországi yürük népcsoportnál 90-nél több népdalt gyűjtött. E gyűjtemény anyagát Magyarországon 1976-ban adták ki. Az előszóban ezeket olvassuk: "A rendelkezésemre álló anyag elegendő bizonyítékot enged meg a legközelebbi rokonságra, vagy ahogy mondanám, mindkét anyag azonosságára. Ez az azonosság megdönthetetlen bizonyítéka ezen dallamok korának, mely utat mutat a Kr.utáni VI-VII. századokba. Ebben az időben az anatóliai yürükök ősei valahol Európa és Ázsia határán, más török törzsek szomszédságában, a magyarok ősei pedig a Kaszpi- és a Fekete-tenger között éltek". A yürükök között járva Bartók így emlékezik meg: "Alig hittem a fülemnek: uramfia, hiszen ez mintha egy régi magyar dallamnak változata volna".

"Már a megkésett és félbemaradt gyűjtések eredménye is világosan mutatja, - olvassuk Kodály Zoltánnál, - hogy mélyebben éltünk még a népdalkultúrában, a magyar lélek ősi rétegéből még a XX. században is több az eleven valóság, mint valaha gondoltuk… Kunyhókba szorul a magyar lélek ősrétegének minden maradványa… A parasztzene formailag a legtökéletesebb és legváltozatosabb. Kifejezőereje bámulatosan nagy, amellett teljesen mentes minden érzelgősségtől, minden fölösleges cikornyától; néha a primitívségig egyszerű, de sohasem együgyű. El sem képzelhetünk alkalmasabb kiindulópontot egy zenei reneszánszhoz; nem is lehet nagyszerűbb tanítómestere egy zeneszerzőnek, mint a parasztzenének ez a fajtája… Az őstörténet megvilágította a magyarság kialakulásának útját. Végigmehetünk ezen az úton: sem a magyarságnak, sem semmiféle népnek, amellyel a magyarság az V-XV. században érintkezett, nem maradt fenn egyetlen hangnyi egykorú írott zenei emléke. A magyar zene kialakulásának útja sem lehetett más, mint a nyelvé, a népé. Amerre járt, amint nőtt a nép, zenéje velejárt, ami hatott a nyelvre, hatott a zenéjére is… Egyedül finn a nép rendelkezik gazdag zenei gyűjteményekkel zenéje azonban annyira távol áll a magyartól, hogy eddig lényeges egyezéseket kimutatni nem sikerült… A magyar népzene minden jelenségét, aminek sem az európai, sem a körülálló népek zenéjével kapcsolata nincs, keleti eredetűnek kell tartanunk… letörölhette az idő a magyarság arcáról a keleti vonásokat, lelke mélyén, ahol a zene forrása fakad, ott él még egy darab őskelet… A magyarság ma legszélső idehajló ága a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely Kínától Közép-Ázsián át a Fekete-tengerig lakó különböző népek lelkében gyökerezik" (Kodály Zoltán).

A két nagy magyar zenei óriásról szokták mondani, hogy Bartók Béla az ázsiai magyarság örökét őrzi, Kodály Zoltán pedig az európaivá lett magyarság arcát ábrázolja.


A kínai, az ujgur és a jugar zenéről


Kína egyik legősibb művészetének tartják a zenét, melynek időtlen idők óta szigorúan szabályozott és tudományosan megalapozott rendszere volt. A zeneművészet Kínában régtől fogva szoros kapcsolatban volt a filozófiai tanításokkal és a vallásos képzetekkel. Az ókori kínai filozófia szerint a zene a Mennyek ajándéka, alapelvei a világmindenség törvényeiből adódnak és rendkívüli erővel képes hatni az emberekre. A kínai tudósok már ezer évvel időszámításunkat megelőzően ismerték a kvintkört; a feljegyzések azt mutatják, hogy több ezer esztendőn keresztül a kínai népi, udvari és egyházi zene alapvető hangsora ötfokú volt és ma is az. A pentatónia a kínai zene legjellegzetesebb tulajdonsága. A 12 kromatikus félhangból álló "lü-rendszer" ugyan minden kínai zeneszerszám hangskáláját meghatározza, de a népi hagyomány, a népzene a pentatónia kialakulásához vezetett. A kromatikus hangsor nem minden hangja egyenértékű; az egyes hangok kiválasztódása vezetett a pentaton rendszer kialakulásához. A kínai nyelvben a zene és a beszéd szoros kapcsolatot mutat. A szótag intonálása a kínai nyelvben a beszédnek elválaszthatatlan része, melynek értelemmeghatározó jelentősége van és megköveteli a megfelelő írásbeli jelölést is, szemben az európai nyelvekkel, ahol az intonációnak csupán emocionális jelentősége van. A kínai zene alapjának tekinthető pentaton hangsoron kívül néhány népdalban a hétfokú skála is megjelenik. A kínai, de a török dalok döntő hányada egyszólamú. A kínai muzsika heterofon, melyre jellemzőek a kvart és kvint párhuzamok. E párhuzamokat az ujgur zenében is fellelhetjük, mert ez az a többszólamúság, amelyet a pentaton még "elbír". A kínai zenének a türk-jugar hasonlóság mellett megvan a párhuzama a magyar ereszkedő kvintváltó dallamokkal. A régebben finnugor nézeteket valló Vikár László 1955-ös kínai útja után a következőket írta: "A kínaiaknál sok olyan dallamot találtunk, amelynek a magyar dallamokkal való rokonsága kétségtelen". Szabolcsi Bence, aki a tudomány tisztaságáért emelt szót az Akadémia finnugristáikkal szemben 1954-ben számos kínai gyűjteményt végigtanulmányozva így fogalmaz: "A régi magyarság vagy valamelyik összetevője hozhatta magával a mi énekkultúránkat Belső-Ázsiából. A stílus kohóját ott kereshetjük valahol a Szaján vidékén és az ordoszi sztyeppék és a Kínai Nagy Fal vonulata között… a magyarság döntő népeleme belső-ázsiai jellegű". Vavrinecz Béla szerint "Kodály halálával e szépen haladó zenekutatás megtorpant. A mai kutatók megelégednek a hamis finnugor rokonság emlegetésével".

Az ujgurok énekeiről már Stein Aurél a XX. század elején is megemlékezett írván, hogy "dalaik számomra igen dallamosnak hangzottak, és gyakran emlékeztettek azokra a dallamokra, amelyeket régen hallottam a magyarországi országutakon és folyókon". Du Yaxiong kínai zenekutató a ma Kína területéhez tartozó ujgur- és jugarok lakta területen végezte zenei kutatásait 1982-ben, melyeket a következőkben összegezte: "A yugurok és magyarok népdalai között sok a közös vonása. Nemcsak pentaton, hanem ereszkedő dallamú, hangsúlytalanul végződő, kvintváltós mindkettő. Azonosak a visszatérő dallamok zenei komponálásai is. A jugarok őrzik régi dallamaikat; ezek összecsengenek a Bartók és Kodály által gyűjtött ősi magyar zenével… a hunutód jugarok dallamvilága és a magyar zene ősrétege közös tőről fakad… a hun népdalok a magyar népdalok fontos forrásainak egyikét képezik". A Magyarországon Zeneakadémiát végző és magyar népzene-stúdiumot Kodály Zoltánnál hallgatott kínai Zhang Rei a Kína területén élő török nyelvű nemzetiségek között dolgozott és a kínai Zenetudomány 1985/2-es számában a következőket írta: "Amennyiben a jogur népdalokat összevetjük a magyar népdalokkal, hasonlóságokat fedezünk fel hangnemben, szerkezetben és ritmusban. Az ottani és a velük összehasonlított magyar népdalok egy és ugyanazon dallamúak; olyan egyformák, hogy alig fedezhetünk fel különbséget köztük, még akkor sem, ha az egyes dallamszerkezetet felcserélnénk… Végtelen zenei értékek rejlenek még az elszórt jugar tanyavilágban és a hegyi legelőkön, de aligha lesz ember, akinek lesz ereje oda kijutni dacolva a természeti és emberi körülmények, a munkát nem egyszer lehetetlenné tevő fordulataival". Az ő útmutatásai nyomán indult ki a jugarok lakta Katanszuba Kiszely István és Cey-Bert Gyula, akik több ízben a '80-as években jelentős zenei anyagot gyűjtöttek, majd Kodály Sarolta és Kovács Imre költségén Magyarországra hozták az utolsó jugar énekesnőt, Yinxindzsíszt, akinek énekeit az MTA Zenetudományi Intézetben rögzítették. Az általa énekelt 73 jugar népdal, majd a 32 ballada szinte az egész magyar népzenevilágot "lefedi". Az anyagot tudományosan Csajághy György dolgozta fel. Az "ordoszi mongolok" zenéjét Lü Hongjiu összegezte, írván, hogy az ordoszi népzene sajátos hun gyökerekkel rendelkezik. A mongolok pentaton zenéje "törökös irányba" mutat, dallamaik ereszkedő dallamvonalúak és gyakran parlando ritmusúak.

A jugar és a magyar népdalok "ősrétege" között Csajághy György a következő egyezéseket mutatta ki: - a (szekond-, kvart- és kvint-) pentaton dallamok körén belül a dallamtípusok azonos ("ótörök") csoportba tartoznak; - a jugar és magyar dallamok többsége moll jellegű; - hasonló az ereszkedő-kvintváltó dallamszerkezet; - időnként meglepőek a hasonló díszítések; - mindkét dallamvilágban meghatározó a páros (2/4, 4/4) ütem; - mindkét népzenére jellemző az éles és a nyújtott ritmus, gyakori ezeknek a torlódása. A magyar népzenéből jól ismert szinkópa a jugaroknál is gyakori; - a dallamvégződés mindkét dallamvilágban hangsúlytalan, a főhangsúly az ütem első hangjára esik; - összefüggés állhat fenn a jugar népdalok 7-8 szótagszáma és a magyar "kétütemű ősi nyolcas" verselési módozat között; - hasonlóak a lakodalmas és más népdalokhoz kötött szokások, tréfás rigmusok, csúfolódó szövegek; - a dallami hasonlóság még a nem értő hallgató számára is megdöbbentő. Ezt a zeneelméleti elemzések is alátámasztják.



Milyen a magyar népzene?


Mielőtt a magyar népzene sajátosságaira térnénk tisztázni kell a tényt, hogy a finn népzenét meghatározó hétfokúság a svéd valamint más germán, szláv stb. európai zenékhez áll közel. Ez a jelenség nem magyarázható azzal, hogy "sok külső hatás érte" a finnugor zenét, hiszen a magyarságot ennél lényegesen több hatás érte, mégis tisztán meg tudta őrizni ősi zenevilágát. "Kimondottan finnugor zene nincs - olvassuk Vikár Lászlónál - de minden finnugor nyelvű népnek van saját zenei hagyománya". A finn népzene régi dallamvilágára jellemzőek a szűk hangterjedelmű énekek, amelyek Európában és a világon máshol is előfordulnak. Ezzel szemben a magyar - türk - zenének van ősrétege, - a pentatónia, az archaikus diatonika modális dallamvilága stb. - amely különböző változatban a mai napig megmaradt.

- A magyar népdalok főbb stílusai (Csajághy György nyomán)

I. A régi stílusú népdalok a magyar zene ősrétegébe tartoznak. Az "régi stílusú" ősréteg meghatározó részét az ötfokú, pentaton hangsorra épülő népdalok képezik. A magyar népdalokra jellemző tiszta ötfokú dallamok túlnyomórészt moll jellegűek, nem tartalmaznak kis szekund "félhang" lépéseket. Az ebbe a körbe tartozó magyar népdalok jelentős hányada kvintváltó, azaz a népdal második fele öt hanggal lejjebb ismétlődik. A dallam tehát egyben felülről lefelé "ereszkedő" kvintváltó. Ez a kvintváltás is kétféle lehet: ha a dallam hangról-hangra megismétlődik öt hanggal lejjebb, akkor reális kvintváltás fordul elő; ekkor a népdal két rendszerű. Ha a dallam a kvintváltás során nem követi tökéletesen az eredeti melódiát, ez esetben a kvintváltás tonális, és a dallam egy rendszerű. E dallamok többségére a parlando rubato előadásmód a jellemző. A magyar "kétütemű ősi nyolcas" verselési mód a türk népek dalainak szótagszámához nemcsak, hogy közel áll, de azokkal megegyezik. A jugarok négysoros dallamai is 7-8 szótagúak. A régi stílusú népdalok nemcsak kvinváltóak lehetnek, hanem vannak köztük ereszkedő, vagy éppen emelkedő mozgást mutató dallam is. Az ilyen ereszkedő dallamok közt előfordul egy-két ütem- vagy dallamtöredék, melyben a kvintváltás nyomai felfedezhetők. E dallamok - az európai vagy más dallamvilág hatására - gyakran tartalmaznak e hangsortól eltérő, általában hangsúlytalan idegen színező (pien) hangokat.

Az ereszkedő régi stílushoz a szűk hangterjedelmű dalok világa is hozzátartozik; ezek között a pentachord és a hexachord hangsorúak a gyakoribbak. Ilyenek a (kis- és nagy) siratók és a regösénekek. A sirató tökéletes recitatív, nincs lépéssel mérhető ritmusa, a nyugvópontok közti részek nem egyenlők, a dallamfrázisok ismétlése szabálytalan, ütemekbe nem osztható. Ősi siratóink szólisztikus recitativók voltak; igazán siratni ma is csak egyedül lehet. Ezt a műfajt a félhivatásos siratók vitték tovább, a műfajban a lényeg a szövegen van, a zene csak afféle hordozóanyagot kínál. Az ősi magyar siratók 2-3000 évesek, olyan archaikus formák, melyet a magyarság ázsiai őshazájából hozott.

II. Az új típusú népdalok túlnyomórészt a hétfokú dúr és moll hangsorokra épülnek, de a moll dallam előfordulása a meghatározó. Néha ez pentatonnal keveredik, illetve abból alakult ki. Ha lehántjuk a pien-hangokat, vagy a felső-alsó váltóhangokat, megkapjuk a valamikori pentaton dallamszerkezetet. A régi- és az új stílusú magyar népdalok egymásnak szerves folytatásai. Az új stílus zömében is megtalálható a kvintváltás, de ez sokszor alulról fölfelé következik be ("kupolás kvintszerkezet"). Az új stílusú népdalok szótagszáma a legkülönbözőbb megosztást mutatja.

- A magyar népdal stílusjegyei.

1. Egyszólamúság. (unisono) éneklés, amely minden ázsiai népre jellemző.

2. Pszalmodizáló ("zsoltározó" vagy "beszédszerű") recitálás a belső-ázsiai népekre jellemző és egyaránt előfordul a régebbi és az újabb dallamoknál, a pentaton- és a nem pentaton keverékdallamokban, a siratókban és más népdalokban is.

3.Jellegzetes ritmusképletek, mint az éles ritmus, amely a török - és a magyar - nyelv sajátosságából adódik. Ilyen pl. a hosszabb kezdőhang. A nyújtott ritmus az éles ritmus fordítottja; jellemző a török népek zenéjére. A szinkópa olyan három tagú török - és magyar - szavaknak dallami kivetődése, ahol az első és a harmadik szótag rövid, de a második hosszú ("kanális", "búbánat", "diófa" stb.). A török és magyar zenevilágban ezek a nyelvi eredetű ritmusok e népek közötti kapcsolatot tükrözi.

4. Néhány általános keleti stílusjegy: a tempó és előadásmódban a rubato (szabadon) és a parlando (elbeszélve). Az elbeszélve előadott magyar népdalok az ősi belső-ázsiai előadásmódnak a továbbélését tükrözik. A keleti dallamokra jellemző a díszítő hangok alkalmazása, amely lehet előke vagy paránytrilla. A glissando (csúszkálás) a kis szekund hangköznél kisebb távolságokon alapuló folyamatos mozgás, amely bizonyos távolságra levő zenei hangok között jön létre és különleges hangzást eredményez. Ez ázsiai szokás; Európában inkább a kromatikus futamokat használják.

5. Szűk hangterjedelmű dallamvilág a magyar népzene ősi rétegét képezi, e dallamok hangkészlete 2-6 hang. Ez lehet: bichord, amely két nagy szekund terjedelmű dallam; ha e két hang nem szomszédos egymással, azt bitonnak nevezzük. A Trichord dallam hangjai általában nagy szekund távolságra állnak egymástól; ha nem egymás utáni hangokon történik az ének, ezt tritonnak nevezzük. A tetrachord hangsor olyan négy egymás utáni hangból áll, melyek szekundlépésekkel követik egymást; ha e hangok nemcsak szekond távolságra vannak, azt tetratonnak nevezzük. A pentachord hangsor szekundlépésekkel építkezik és öt egymást követő hangból áll; az ilyen hangsor kozmopolita, nem jellemzi a magyar népdalkincset. A hexachord az ősi magyar szokásdallamok hangsora. Ez olyan hat tagból álló hangsor, amelyben a hangok szekundlépésekkel követik egymást. A magyar gyermekdalok mellett ősi regősénekeink is ebbe a kategóriába tartoznak. A magyar regősénekek ősiségét a dallamokhoz tartozó szövegek is mutatják; ezek lehetnek "bőségvarázsló-", "igéző-", "legényt-leányt összeregélő-" mondókák. E regősénekekben feltűnik a csodaszarvas, "mintha a régi pogányság levegője áradna belőle, s mégis tele van keresztény elemekkel" - írja Kerényi György.

6. A már említett pentatonia, mint zenei kifejezés, illetve szóösszetétel ötfokúságot jelent; a különböző szűk hangterjedelmű hangsorok, illetve a kevés hangkészletű dallamelemek továbbfejlődéséből jött létre. Az általánosan ismert (anhemiton) pentaton hangsor nélkülözi a félhang (kis szekund) lépéseket. A pentatónia létrejöttének területén a különböző módon kifejlődött dallamvilág egy-egy hangsor típusára épülő melódiái alkalmazkodtak a különböző népek lelkivilágához, vérmérsékletéhez, beszédritmusához, s az ebből fakadó dallamalkotó készség olyan megjelenési formákat őrzött meg, melyek egy-egy népre vagy kultúrára jellemző dallamvilágot tükröznek. Az igazi" pentatónia hazája Belső-Ázsia, kialakulásának ideje: Kr.e. 2700. A kínai hagyomány szerint ilyenre hangolták a "sárga uralkodó harangjait". A magyar népzene ősrétegének meghatározó részét alkotó pentaton dallamok eredete Belső-Ázsiáig követhető, s szervesen összefügg a magyarság őstörténetével, lelkivilágával és életfilozófiájával. "Az ötfokúság a magyar lélek ősi, ösztönös zenei kifejezésmódja. Ezért nem tudta eltörölni európai hatás, beolvadás, vérkeveredés, s az újabb, többé-kevésbé idegen hatásokat magába fogadó műdal befolyása" (Kodály Zoltán).

Az ősi kínai zenetudomány négyféle pentatont különböztet meg: a kínai- (han), a mongol-, a tibeti- és a türk (ótörök) pentatont. A magyarok zenevilága ez utóbbihoz tartozik. Ez az egész hangú (anhemiton) pentatónia további három típusra oszlik: a. "Terc"-pentatonra, ahol a hangsor fő hangjai terc távolságra helyezkednek el egymástól. A gyakrabban használt fő-hangokhoz társulnak azok a hangok, amely ötfokúvá egészítik ki a dallamot, illetve a hangsort; b. A "Szekund"-pentaton fő hangjai nagy szekund távolságra követik egymást (dó, re, mi), amelyet alul és felül a "szó" és a "lá" hangok egészítenek ki pentatonná. Az ilyen dallamok belső-ázsiai eredetűek. c. "Kvart- és kvint-" pentaton Ázsia füves pusztáin keletkezett; a magyar népzene számára igen fontos és leggyakoribb. Ez a "tiszta kvart" vagy "tiszta kvint" (la-re-mi, re-szó-lá, szó-dó-re). A skála fő hangjai kvart vagy kvint távolságra helyezkednek el.

(Módosítva: kedd, 2012. október 23. 09:49)
kedd, 2012. október 23. 14:21
Figyelj ide Edithke.
Amit leirtál, (lemásoltál) az teljesen igaz, és nincs mit hozzátenni, de igazából senkit sem érdekel.( csak egy pár embert a világon)
Az átlag ember, (nem Te, vagy Jeney) reggel felkel, tisztálkodik és elmegy munkába! Este van egy kis ideje és meghallgat egy pár zenét, és eldönti hogy tetszik-e neki vagy sem. Még soha senkitöl sem hallottam hogy egy zeneszám után felkiált: Ez nem az eredeti, mert ez egy Malay népdal feldolgozása!
A zene egy művészet, amely meghallgatása után az emberek kellemesen érzik magukat, és másnap a munkahelyen fütyörészik a dallamát. A temető őr sánta kutyáját sem érdekli, honnan van az eredete!!! Tetszik vagy nem!
Hogy ez mennyire igy van, nézzük meg hogy a YouTube-on van egy koreai zene amit 500 millioan hallgattak meg. Ez egy koreai népzenei gyökerekkel biró feldolgozás, modern hangszereléssel, es a szövege sem az eredeti. Amit Jeney kisbarátom ajánlott nekem, azt 6 ezren nézték meg.
Nem tudom hogy érted-e, amit leirtam, de gondolkodj el rajta hogy mi is az a ZENE!
Még annyit szeretnék hozzáfüzni, hogy se Te, se Jeney kisbarátom ne mondja meg nekem, hogy mi kell hogy tetszen nekem. Eleg felnőtt vagyok ahhoz hogy eldönsem mi tetszik és mi nem.
Remélem elég érhető voltam.
Üdv: Dénes
kedd, 2012. október 23. 20:39
Kikérem magamnak, nem vagyok méltó Baricsa tanárnővel egy sorban említve lenni, minden irónia nélkül, és sajnálom, hogy egy dolgos nap estéjét részben méltatlan személyemre fecsérelted, ahelyett, hogy meghallgattál volna egy eszkimó himnuszt!
Amiért Kanadában laksz, nem kell a tanárnőt letegezned, mint malac a hideg vizet, mert nem illik, esősorban, mert nő, tehát ő kezdeményezi a tegeződést, másodsorban, nem illendő megjegyezni, de idősebb nálad.
szerda, 2012. október 24. 02:36
Tudod én nem ismerlek, de ha Te mondod elhiszem neked hogy "nem vagy meltó egy sorba emlitve lenni Edithel".
A másik, hogy a személyed méltatlan -e az időm eltöltésére, ez még nem derült ki! (mint irtam, még nem ismerlek)
Az eszkimó szót pedig ne használd mert ezt Ők kikérik maguknak, ugyan is ez fókaevőt jelent. Használd inkább azt hogy Inuik. Azért a himnuszból csak az eredetit szeretem.(ha ez megnyugtat téged)
A tegeződésről anyit hogy Edithel már régóta vitázunk, és én igy szoktam meg.
kedd, 2012. október 23. 17:34
Kedves Dénes! Ha Ön az a "senki se", kit nem érdekel a fenti dolog- akkor lelke rajta. A tömeg , az mindig hatalmas számszerüen. Ez nivójában megoszlik és tényleg nagy különbség azok száma, akiket más is érdekel, mint a pillanatnyi boldogság érzete-mint József Attila boldogságban leledző , fényben fürdőző
, kedves, együgyű lénye..... Megmondtam az elején, hogy nincs vitatkozó szándékom. Az izlés, az igény az különben is magánügy, csak akkor válik veszélyessé, ha egy nemzet szellemi nivójává összeadódva - alacsonyra sikerült. Következmények azért vannak. De szivből kivánom, hogy élvezze, amit szeret és kérem, ne olvassa az általam közölteket. Tényleg kimásoltam . Nagytudású Óriás tanulmányát a témáról, amit sem én, sem más nem tudnánk okosabban összegezni. Közöltem, hogy Kodálytól van. Én nem erőltetem Önre az én zenémet-és át sem veszem az Ön izlését. Csupán szükségesnek tartottam a video kapcsán közreadni mindazt, amit érdeklődő ember tudhat. Akit nem érdekel, az nem figyel ide. De kardoskodni semmi értelme. Ó, és most tényleg ELÉG ÉRTHETŐ volt, kedves Dénes-és örömmel veszem, hogy mégis ennyi energiát és fáradságot szentelt ennek az Ön számára érdektelen témának. Szivből üdvözli: B. E.

(Módosítva: kedd, 2012. október 23. 17:35)
kedd, 2012. október 23. 18:22
... Hát, kedves barátaim, azt hiszem . valóban ideje lezárni ezt a vitát, ami, szemlátomást csak arra volt jó, hogy egymást megbántsuk, azazhogy még valamire jó volt ! Ha ugyanis Editet, bármilyen kontextusban , "primitív,' -nek lehet nevezni, akkor én ,már ezentúl soha, semmiért meg nem sértődöm, sőt, minden eddigi sérelmemért megvagyok "vígasztalva". ..
.S" hogy a súly essen belé "a holdba is, meg a violába is, ha ezek ilyen nagy viszályt tudnak szítani !!!!!!!!!!-(ezt, ha nem tudnátok,éppen "primitívul" mondtam ! )
kedd, 2012. október 23. 20:19
Isten éltessen Rózsika, olyan szépen szólsz igazat!
szerda, 2012. október 24. 02:28
Leírom őszintén,nehezen,de megértettem,hogy ki mi mellett érvelt végig!De igen ,nagyon eltértünk a tárgytól,sajnos!Ez a zene legalább próbál úgy mondd "hagyományőrző" lenni!Értem Kedves Edith mit szeretne megértetni Velünk,de sajnos ez a világ már nem itt tart,sajnos ott tart,hogy minél több elektromos effektívek legyenek a zenékbe,ez a "trendi"..szerintem,Örülni kell annak,hogy van még ilyen együttes és lehet,lehet,hogy általuk valaki utána jár/néz az eredetik után!Csak azt nem értem,hogy Kedves Rózsika és Tisztelt Zsolt miért van ennyire a HoldViola ellen?Mert míg Kedves Edith érveit értem,de az Önökét nem!Mivel az Ön linkjei ugyanazok hangzásba meg szinte mindenbe,mint a Holdviola!Úgy olvasom mintha Önöknek konkrét bajuk lenne az együttessel!
De Tényleg,zárjuk le!!!Annyit írok erre,hogy Hála Istennek,mindenki különböző!Milyen lenne a Világ,ha mindenki ugyanazt szeretné!:)
szerda, 2012. október 24. 03:10
Edithke, irod:"Ha Ön az a "senki se", kit nem érdekel a fenti dolog- akkor lelke rajta." Azt hiszem értelmezési problémáid vannak, de próbálok segiteni: A SENKIT SEM ÉRDEKEL azt jelenti hogy 1000 emberből talán ha egyet érdekel. (remélem igy már világos)
Irod azt is:"A tömeg , az mindig hatalmas számszerüen." ezt viszont én nem értem.
A következő érdekes mondatod:" Az izlés, az igény az különben is magánügy, csak akkor válik veszélyessé, ha egy nemzet szellemi nivójává összeadódva - alacsonyra sikerült. "Huh!

Itt és most szeretném tisztázni, hogy én csak anyit jegyeztem meg hogy tetszik a zeneszám és ezután kaptam meg hogy:"Nem óhajtok ujabb párbeszédet provokálni,de leirt egy elég felelőtlen és csak az elmagyartalanodott hazánk fiaira rátelepült szörnyű állapotot: Ott, kint,magát már "NEM IS ÉRDEKLI AZ EREDETI. "
Majd ezt követően:".hát itt kezdődik, vagy inkább végződik a magyarságtudat."
Ha Edithke ebből méri a Magyarságtudatot akkor nincs mit hozzátegyek.

Üdvözlettel: Dénes

(Módosítva: szerda, 2012. október 24. 03:12)
33 megjegyzés | 1 / 4 oldal « 1 2 3 4 »