Videók
Videó ListákMagyar videók
Nemzetközi videók
|
Görögország Rodosz...Zene: Neoton- Egy kis nyugalmat kívánok énEz a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva. Videó megjegyzések |
|||||||
Rodosz a negyedik legnagyobb sziget (Kréta,Évia,Leszbosz után)és a Dodekanézosz szigetcsoport legnagyobb tagja.Legnagyobb hosszúsága északkelet-délnyugat irányában 73 km,a legnagyobb szélessége északnyugat-délkelet irányában 25 km.
Partvonala több mint 2oo km hosszú,nyugati parton szürke homokos,kavicsos strandok a jellemzőek,a keleti parton homokos öblök találhatók a mészkősziklák előtt.
A sziget belseje dombos,változatos.Két magas területe emelkedik ki,az egyik a sziget legmagasabb csúcsával,az 1215 m-es kopár Atávirosz-heggyel, valamint a 823 m-es Akramítisszel,a másik hegycsoport legmagasabb hegye az erdővel borított Profitisz Illiasz (798 m)
Állandó folyók nincsenek a szigetek,csak néhány forrás és kis patak.A téli évszakban a kiszáradt folyammedrek,aszóvölgyek megtelnek rohanó vízzel.
Szórványos régészeti leletek szerint Rodoszon már a neolítikumban a Kr.e.4o.században életek emberek valószínűleg anatóliai bevándorlók.Az első azonosítható népcsoport a káriak voltak.A föníciaiak kereskedelmi telepeket és templomokat építettek.A Kr.e.16.században a minoszi civilizáció hatókörébe került,Krétáról érkezett telepesek alakították a Jaliszószi, Kamíroszi,és Lindoszi településeket
A minoszi civilizáció hanyatlása után Kr.e.145o körül a Mükénél kultúrát képviselő akhájok foglalták el a szigetet,Homérosz szerint Rodosz kilenc hajóval járult hozzá az akhájok későbbi trójai háborújához,ezeket Heraklész fia Tlepolemosz vezette.
A dórok Kre.11.században érkeztek észak felől és hamarosan Rodoszt is megszállták.Az itteni három település irányítását is átvették,ez azokat a Kr.e.8 században,Kosszal,valamint a kis-ázsiai partokon lévő városaikkal egyesítve szövetséget,úgynevezett hexaolist (hat város)hoztak létre.Ezek a poliszok megőrizték függetlenségüket,de erős politikai és gazdaági kapcsolatokat hoztak létre.Az unió évszázadokon át virágzott,tagjai kereskedtek Ciprussal Egyiptommal,Szíriával,a föníciaiakkal és természetesen a görög államokkal is.A fő kereskedelmi útvonal kelet felé vezetett a part menti hajózás révén.A rodosziak a kilikiai Tarsusban kereskedelmi állomást hoztak létre Kr.e. 8oo körül,de az utóbbit Kr.e.696-ban az asszírok támadása elpusztította.Ekkoriban hozták létre a lükiai Fasziliszban a kereskedelmi raktáraikat.Rodosz később más görög poliszokkal együtt működve kolóniákat létesített Sziciliában,Dél-Itáliában,a Baleár-szigeteken,az észak-afrikai partokon,az Ibériai-félsziget és a mai Franciaország Földközi-tengeri partjain is.
Kr.e.615 után Rodoszon más görög városállamokból származó társaikkal együtt az ókori Egyiptomból is megtelepedtek.
A rodoszi városállamokban nemcsak a kereskedelem virágzott,hanem kézművesség is.A rodoszi kerámia vetekedett a korinthoszival és a saját vonásokkal rendelkező aranyműveltség is kialakult.
A görög-perzsa háborúk elején Kr.e.49o-ben sikertelenül ostromolták Lindosz várát,de néhány évvel később,már sikerült elfoglalniuk,a perzsáknak a szigetet.Rodosz így a Szalamiszi csatában már a perzsák oldalán harcolt 4o hajóval.A nagy athéni győzelmek után Rodosz belépett a Déloszi Szövetségbe Kr.e.479-ben,amelyet Athén és más Égei-tengeri város államok alapítottak.
A perzsa háborúk után a befolyásos Eratibesz család irányította Jaliszósz emelkedett ki a rodoszi városállamok közül.A család egyik tagja Diagorász Kr.e.464-ben olimpiai bajnokságot nyert,ami híressé tette városát a Hellén világban.Diagorász fia és unokája is olimpiai bajnok lett.A család politikailag szembefordult Athén befolyásával és a peloponnészoszi háború idején - egye jelentős spártai győzelem után - meggyőzték honfitársaikat.Rodosz átállta másik oldalra,és Spártával szövetkezett.
Diagórasz fia Doriefusz kezdeményezi a három rodoszi polisz összefogását is egy közös városállam létrehozására,a sziget stratégiai fontosságú északi csücskében.Kr.e.4o8-ban tárgyalások útján létrehoztak egy alkotmányt arról,hogy az új város közös adminisztráció és népgyűlés alatt fog működni.
A szigetnek az anatóliai partokhoz közel fekvő hadi kikötője kontrollálhatta a kor part menti hajózását.Rodosz hatalma ezután gyorsan növekedett és különböző gyarmatokat alapított.Kr.e.396-ban egy spártai-perzsa konfliktus során Rodosz újra átállt,ezúttal a perzsák oldalára.
Kr.e.364-ben,amikor Epameinondasz egy boiótiai flotta élén tengerre szállt.Rodosz egy ideig a szövetségese volt.Kr.e.357-ben a káriai fejedelem ösztönzésére a rodosziak szövetséget kötöttek a későbbi nagy hatalmú Bizánc elődjével,amely Athén ellenfele volt.Rodoszt sok más polisz is követte és a bekövetkező háborúban az Embatai tengeri csatában vereséget mértek Athénra,Kr.e. 355-ben.
Kária idő közbe egyre nagyobb befolyásra tett szert Rodosz felett.Nehezen szabadultak meg a rodosziak a káraiaktól.
Nagy Sándor felemelkedésekor Kr.e.332-ben Rodosz szövetségese lett. Beleegyezett egy makedón helyőrség állomásoztatásába és segítséget nyújtott Tűrosz ostromához.Nagy Sándor halála után azonban elűzték a helyőrséget és az egyiptomi ptolemaiszokkal építettek ki kapcsolatot.Emiatt Ptolemaiosz ellenfele I.Antigonosz makedon király utódja Démétriosz Kr.e.3o5-3o4-ben egy éven át ostromolta Rodoszt.A sikertelen ostrom után a hadigépek a vár körül maradtak.Rodosz lakói ezeket eladták és ellenértéküket felhasználták a híres Rodoszi Kolosszus a világ hét csodájának egyike felépítéséhez.
Rodosznak ezután sikerült szerződésben rögzítenie függetlenségét,mind Ptolemaiosz,mint Antigonosz utódaival szemben.A sziget ezután a Karthágótól Mezopotámiáig terjedő tágabb térség közvetítő kereskedelmének egyik fő központja lett.Másfél évszázados virágzás következett.Rodosz tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket később a rómaiak is elismerték.Kr.e.22o körül a rodosziak befolyásukkal képesek voltak megakadályozni,hogy a bizánciak adót vessenek ki az áthaladó gabonára.Művészet és tudomány virágzott Rodoszon,híres szobrásziskola jött létre.A sziget lakossága elérte a 3oo.ooo főt, a szigeten pedig 3oooszobor állott.
Kr.e.227-ben egy földrengés romba döntötte Rodosz város falait és a kolosszust is.A súlyos károk enyhítésére csaknem az összes görög város segítséget küldött Rodosz számára.A város gazdasági hatalma végül is nem rendült meg túlzottan,de a kolosszust nem állították helyre,mert a jóslat szerint újabb katasztrófát okozhatott volna.
A görög világban a Kr.e. a 3.század végén V.Philiposz makedón király hatalma emelkedett fel.Rodosz befolyását fenyegetve érerezte,ezért Bizánccal,Pergamonnal,Kosszál együtt Róma pártjára állt a makedónokkal szemben és a csatában hozzájárult a döntő győzelemhez.Rodosz ugyancsak Róma oldalán harcolt Kr.e.19o-ben a III.Antiókhosz szeleukida uralkodó éken vívott.Side melletti csatában,ahol a szeleukida hajóhadat Hannibál vezette,jutalmul a rómaiaknál nagy kis-ázsiai területeket a városállam így hatalma csúcspontjára érkezett,szárazföldi hódításai mellett "oltalma alá vette"a Déloszi szentélyt és a görög szigetek körülötte csoportosuló közösségét.
Folytatom
Kr.e.164-ben a rodosziak szövetségre kényszerültek Rómával,és vállalniuk kellett,hogy részt vesznek a rómaiak katonai műveleteiben.Így részt vettek a III Pun háborúban,valamint a Pontosz elleni háborúban is.Bár azzal az országgal jó kapcsolatokat ápoltak.A Római Polgárháború idején hiába próbáltak kimaradni a harcokból.Cassius és Brutus Kr.u.44-ben a támogatásukkal követelte a Ki-Ázsiában tartózkodó ellenfelekkel szemben,ésamikor Rodosz ki akart előle térni,Cassius ostrommal elfoglalta a várost zsákmányul ejtette és elpusztította a rodoszi flottát,nagy öldöklést vitt végbe a sziget prominens személyiségei ellen,a filozófusok és a művészek körében és elrabolta kincseinek nagy részét.Rodosz ezután a jelentéktelenségbe süllyedt,amit csak súlyosbított a Kr.e.155-ben történt újabb katasztrófális földrengés.Névleges önállóságát megtarthatta Diokléciánusz koráig(Kr.u.244-311)
A kereszténység 57-ben jelent meg a szigeten.Pál apostol látogatásával 325-ben a keresztény egyház első egyetemes tanácskozásán Euphroniusz püspök képviselte Rodoszt.A Római Birodalom felosztása után a sziget a Bizánci Birodalom része lett.Falait újjáépítették,és egy ideig viszonylagos nyugalomban élt.515-ben azonban újabb földrengés döntötte romba épületeit,majd 62o-ban II.Huszrau Szászánida király idején a perzsák foglalták el.Hérakleosz bizánci császár azonban hamarosan visszafoglalja. 653-ban I.Muavija omajjád kalifa hadai foglalták el,akik összegyűjtötték a Rodoszi Kolosszus bronzanyagának maradványait és eladták egy zsidó kereskedőnek.8o7-ben a bagdadi kalifa alattvalói,a szeldzsuk törökök fosztogattak.
12o4-ben a velenceiek Bizánc engedélyével kereskedelmi állomást létesítettek a szigeten.1192-ben Oroszlánszívű Richárd és II Fülöp Ágost francia király a harmadik keresztes hadjáratra felvonulóban megálltak a szigeten készleteket gyűjteni és zsoldosokat toborozni.
12o4-ben amikor a negyedik a keresztes háború során a keretesek elfoglalták Bizáncot,Rodosz kormányzója önállósította magát,mint Rodosz "császára"és saját pénzt veretett.1224-ben a nikai császár vetette uralma alá a szigetet.124o-ben a "császár"testvére lett a kormányzó,aki együtt működött a nikaiai császárral a Konstantinápolyi Latin Császárság ellen.
1248-ban a genovaiak foglalták el a szigetet.1261-ben Palaiologosz Mihály helyreállította a bizánci birodalmat.1275-ben Bizánc újjáépítette Rodosz városfalait,de aztán több más területtel együtt 1278-ban hivatalosan is átengedte a genoviaknak a szigetet.
A Lovagok Kora - 13o6-ban Vinioli genovai admirális eladta Rodoszt Kosz és Lerosz szigetekkel együtt a Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrendnek,akiket 1291ben kiűztek a Szentföldről és addig Cipruson leltek menedéket.A lovagok Rodoszra költöztek,de a lakosság jelentős ellenállást tanúsított velük szemben.Ezért csak 13o9-re tudták konszolidálni uralmukat a sziget felett.A lovagok uralmukat hamarosan kiterjesztették Dodekanérosz szigeteire is.
A lovagok katolikus vallási közösségeket alkottak.Mivel a korban a nemzet fogalma még kialakulatlan volt,az általuk beszélt nyelvek szerint különböztették magukat.Hét ilyen nyelvi csoport létezett.A hivatalos nyelv a latin volt,de a nyelvi csoportok között a francia volt a kommunikáció nyelve.A lovagok szellemi vezetője a Római Pápa volt.A lovagok által kinevezett rodoszi püspök lett a helyi görög metropolita egyházi helyettese.A görög lakosság a lovagokat az ókori szobor nyomán "kolosszusoknak"keresztelte el.
A lovagok idején a sziget és a város,bár külföldi uralom alatt volt,jelentős fejlődést ért el.Kereskedelmi kapcsolatok fejlődtek. Olasz, spanyol, francia pénzügyi vállalkozók telepedtek le Rodoszon,fellendült az építészet aminek emlékei ma is láthatók Rodosz város világörökségi óvárosában.A legnevezetesebbek a Nagymesteri Palota és a Lovagok utcája.
Folytatom
Olasz fennhatóság - Német megszállás - 39o éves török uralom 1912-ben ért véget.Ekkor Olaszország az olasz török háború győztesként elfoglalta.1922--es török-görög lakossági csereegyezményt a szigetet nem érintette,nem került sor a kitelepítésre a török kisebbség részéről.Az olasz fasizmus idején nagy építkezések folytak az olasz birodalmi gondolat jegyében.A Nagymesteri Palotát újjáépítették.
1943-ban Olaszország felmondta a II.világháborús német szövetséget,német csapatok szállták meg a szigetet.Közigazgatás olasz hatóságok kezében,a németek csak katonai építkezéseket folytattak.1944.A zsidó lakosságot deportálták és a vagyonukat elvették.A megszálló német csapatoknál ellátási nehézségek voltak.A zsidókat Pireuszon keresztül szállították Auschwitzba.
A szövetségesek a háború végére teljes blokád alá helyezték a szigetet. 1945. A német katonák brit hadifogságba kerültek.1948.A szigetet Görögországhoz csatolták.
Növényzet - A sziget sok különböző élethelye változatos növényvilágnak ad otthont.Az emberek letelepedésig erdős terület volt,a mediterrán térség többi szigetéhez hasomlóan.Mára az emberi tevékenység hatására, fakitermelés,hajó- és házépítés,kecsketartás elkészítette erdőtakaróját, kopár illetve cserjés területek váltakoznak megművelt vidékeikkel,újabb erdőtelepítésekkel.Sok a botanikus kincsük.A flóra gazdag gumós növényekben.Főleg citrusféléket,szőlőt és más gyümölcsöket termesztenek.
Híres Rodosz tavaszi pompás virágtakarójáról is.Februárban a kökörcsin bújik elő.Növényzetében sok a keleti származású faj.Tavasszal a sárga szarumák,lila tengeri viola,vörös pipacs,nyáron a fehér tengeri liliom.Tavasz végén bogáncsok,a spanyol aranybojtorján,máriatövis,a kék szamárkenyér,vízmosásokban a sok leander.
Ősszel őszi vetővirágok,kikericsek,ciklámen,apró fehér nárciszok.Rodoszi specialitás az őszi kikerics,apró sárga színű liliom.
Orchideák - 4o vad orchidea él.Bangók végzik a beporzást.Fenyvesekben megtalálható a rózsaszín kosbor és a hosszú tüskés gérbics.
Erdők - Domboldalon gyakran látni sötét ciprusokat.Júdásfák tavasszal virágoznak.Aleppói fenyő az uralkodó faj,az európai ciprus mellett.Illóolajat termelnek.Szépítőszerek,gyógyszerek alapanyagai.Erdőtüzek után is képesek újra kihajtani.Erdők ritkásak,dús aljnövényzet fejlődött ki.Egyik jellemző képviselője a bodorrózsa.
Állatvilág - Törpe elefántok,és törpe vízilovak.(sókrízis nyomán lettek és maradtak törpék) - Szarvasok védettséget élveznek.Kecskék fél vadonban.Patakokban gizáni halfaj.
Madarak - Madárvilága változatos.Vándormadarak útvonala.Tavasszal a fecskék érkeznek.Megművelt földeken a hantmadarak, pacsirták, ölyvök, héják, vércsék,sólymok.
A legszínesebb madarak a metálkék tollazatú szalakóták.Méhevő gyurgyalagok,kővirágok,fecskék,hollók stb..
Rovarok - Lepkék,pávaszemek,sáskák,kabócák.
Hüllők - Kígyók,viperák,gekkók,agámák,békák
Éghajlata - Rodosz Afrika északi részével azonos szélességi fokon helyezkedik el,a forró száraz nyarak jellemzik.A telek mediterrán jellegnek megfelelően enyhék.A nyár nagy részében a meltémi nevű erős szél hűsíti nyugati partjait.
Gazdaság - 85% idegenforgalom.Mezőgazdasági termékei búza,rozs,kajbogyó,füge,déligyümölcs,bortermelés,szőlőtermesztés.Borokat exportálják(clair,emery). Háziállatok öszvér,juh,kecske(sajtkészítés)
Közlekedés - Tömegközlekedés jó,autóbuszjáratok.Hajó illetve komp összeköttetések.Repülőtere a Diagórász