Megszavazták a földtörvényt.
A rádió óránként bejelentette, hogy ez jaj de milyen jó, mivel csak magyar emberek vásárolhatnak és birtokolhatnak földet.
Pedig pont az ellenkezője történt. Megszavazták azt, hogy bármilyen nagy cég bármikor, akármekkora területet, MÉRTÉK NÉLKÜL vásárolhat.

Névbeli szavazás sem történt. Mekkora cirkusz...

Szégyellem magam azért, amit ezek az emberek tettek, az országunk házában.
Ezek az emberek nem magyarok. Tudatlan fajankók. Fidesz, LMP, Mszp, Jobbik... egy lére megy mindegyik.
Példát is tudok mondani, alá tudom támasztani azt, amit mondok.
Mikor lesz ennek a cirkusznak vége?
Ha erőm van, megírom egy cikkben... Most ezt ki kell búsulnom.
Megtörtént az a pillanat, az a változás amitől sokan féltünk.
Ha megnézzük ezt a videót, egyszer és mindenkorra gondolkodjunk el azon, hogy ki irányítja a rádiót és a médiát.
Egyszer és mindenkorra. Ez bizonyíték kellene legyen mindenkinek abban, hogy milyen egy hamis adás.

Kívánok mindenkinek jó éjszakát...:(

Bármilyen szemszögből nézed a dolgokat, mindegy hogy ki van vezető pozícióban és ki van ugró pozícióban. Mindenütt vannak jó és rossz párttagok, jó és rossz Jobbikosok, jó és rossz Fideszesek (Lásd Ángyán).
A lényeg az, hogy a többség úgy döntsön ahogy kell. A többség, kit mi nem is látunk,

<itt cenzúráztam>

A politika ezekben a napokban, években már csak egy játék. az, aji játszik, az pénzt keres. a többiektől meg lopnak mindent. MINDENT.

Sanyibácsi elmondta, "a pártok csak pártoskodást okoznak".
Vukics Ferenc barátom (örülök, hogy barátomnak nevezhetem) meg rávezetett arra, hogy a turulmadár nem csak a bal szárnyát vagy csak a jobb szárnyát használja.

Meg kell mindent változtatni.
Annak, aki nem tud együttműködni a közös cél érdekében, annak nioncs keresnivalója abban a házban ahol a Szent Korona él.

Nemesek kellenek, akik pártfüggetlenek.
Azokra pedig, akik az én nevemben földtörvényt szavaztak, ...rájuk sem tudok nézni. kik ezek az emberek? Hogy lehetséges, hogy ilyen emberek egyáltalán ilyen pozícióban létezhetnek?

Egy dolog lopkodni ezt és azt... de a magyar földért nagyapám két testvére adta életét. Ezek a gyáva kukacok meg mit gondolnak, képzelnek?

Nézzétek ezt a videót. a nézettsége 103. négy ember osztotta meg...
a magyarvagyok nem fészbúk.

Micsoda cirkusz...
Figyeljétek:
1. A jobbik kéri a névleges szavazást. Azt, hogy az aki megszavazza ezt a rablást, adja a nevét hozzá
2. Folyamatosan veszik el az élő adást, az Alkotmány utcában. Ott voltam.
Egy internetes céggel foglalkozom, TUDOM, hogy olyan dolog nincs, hogy Tehnikai hiba, 2013-ban. Ha atomtámadás is érné Budapestet, az államelnök akkor is tudna és kellene értesítsen állampolgárokat. Erről szól a kommunikáció. Olyan, hogy tehnikai hiba nincs.

3. Pár jobbikos "úriember" el kezd tüntetni az emelvényen. Mekkora cirkusz! Még én is tudom, aki nem is vagyok politikus, hogy ha tüntetsz, akkor kidobnak, tökmindegy hogy ki vagy... Szóval, ezek PONT a földtörvénykor tüntetnek.

4. Megint nincs adás

5. Halljuk, hogy kitessékelik a jobbikos bandát

6. Mivel ők azok akik a névbeli módosítást kérték, meg is szűnik ez a javaslat,
minekután GYORSAN megtalálják a szavazó kártyákat, kis tüntetés, majd gyorsan megszavazzák a törvényt.

7. Nagy csend...

8. megjelenik a szuperautó az Alkotmány utcában, a gyönyörű kamerával, pásztázva a kis tömeget, hátha hátha kapnak egy jó anyagot és talán valaki lázadni próbálna...

9. Legalább annyi besúgó volt, mint igazi magyar ember

Hazugságok és igazságok a földtörvényről

Tisztelt Honpolgár!
Aki a közszolgálatinak nevezett médiából vagy a kormány-közeli sajtóból szeretne tájékozódni, az biztosan elveszíti a fonalat – a kormányzati kommunikáció ugyanis meglehetősen eltávolodott a valóságtól. Nem véletlenül: a folyamatokat a háttérből kezükben tartó gazdasági érdekeltségek, akikről a kormánytagok elismerően mint valamiféle nemzeti nagyságokról szoktak beszélni, nem érdekeltek abban, hogy a magyar vidéken bármiféle változás következzen be.

A mi álláspontunk azonban első látásra alig érthető, mivel a híradások úgy tüntetik fel a nemrégiben elfogadott földtörvényt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne – el is hangzott, az Orbán-kormány a régi kisgazda programot hajtja végre.

Mivel sokakhoz nem jutott el az üzenetünk, illetve a jogszabályok értelmezése valóban átlagon felüli felkészültséget kíván meg egy állampolgártól, ezért úgy döntöttünk, érveinket összegezve egy rövidebb tényfeltáró írásban leplezzük le a kormány összes olyan állítását, amely a földtörvény védelmére szól.

Az alapprobléma ismert: a föld nem a helyi közösségekhez, családokhoz kerülhet, hanem külföldi és belföldi tőkeérdekeltségekhez, agrárvállalkozókhoz és spekulánsokhoz.

Elégségesek-e a földtörvény „biztosítékai”?

1. Külföldiek nem vehetnek földet?

Igaz lenne, ha a kormány nem vezetné félre a közvéleményt azzal, hogy sajátosan más értelmet ad a magyar szavaknak. A földtörvény szerint külföldi az, aki nem az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgára. Ez összesen 512 millió ember – nem igaz tehát, hogy a földtörvény tiltja a külföldiek földszerzését.

2. Sikerült megvédeni a magyar földet?

Az Európai Unióval való tárgyalás és egyeztetés nélkül ez aligha lenne lehetséges. Szeretjük magunkat francia, osztrák, holland gazdákhoz hasonlítani, ám a mi helyzetünk mérhetetlenül különbözik az övékétől. Miközben Ausztriában erős a paraszti társadalmi réteg és a földek valóban a helyi közösségek kezében vannak, addig Magyarországon nagybirtokrendszer van, a magyar nép „birtokon kívül van”, a falusi lakosság nem jut földekhez – és valljuk be, az agrikultúrát is alaposan kiütötték már belőlünk. Nyugaton nincs is földpiac, hiszen akinek földje van, megtartja – Magyarországon ellenben nagyon nyomottak a földárak. A két ország között több tízszeres jövedelem- és földár-különbségek is vannak – nem kérdéses, hogy óriási versenyhátrányba kerül a magyar a saját hazájában. A külföldiek tömeges földszerzése megfosztaná az országot legértékesebb természeti kincsétől, jövedelemforrásától, élelmiszerbiztonságától és szuverenitásától.

3. Csak földműves vásárolhat földet?

Igaz lenne, ám a földtörvény szerint épp csak az nem számít földművesnek, aki nem akar az lenni. A földműves szót a jogszabály hasonlóképpen értelmét megmásítva határozza meg, akárcsak a külföldit. Földműves az, aki a földdel foglalkozik, az előírások alól pedig felmentést kap, aki egy legalább 25%-ban a tulajdonában álló gazdasági társaság részvényese.

4. Csökken a nagybirtok szerepe?

Ez egyszerűen nem igaz, hiszen a földtörvény a hatálybalépése előtti viszonyokra nem tartalmaz előírásokat, így a már létező nagybirtokok megmaradnak. Ráadásul a törvény számos kiskapuja teszi lehetővé azt, hogy a nagytőkések tovább folytathassák földrabló tevékenységüket – vannak olyanok is, akikre pedig az egész földtörvény nem fog vonatkozni. Ők lesznek az integrátorok, akik – Orbán Viktor által megerősített értesülések szerint – az egész mezőgazdasági termelés regionális összefogására és irányítására kapnak megbízatást és ehhez még állami földeket is. Mivel a jelenlegi földhasználóknak és a nagy állattartó telepek üzemeltetőinek a törvény elővásárlási jogot biztosít, ezért esély sincsen a birtokszerkezet érdemi megváltozására. A kényszerhasznosítás intézménye biztosítja, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával növelhessék birtokaikat a politikai kedvezményezettek.

5. Helyben lakás szükséges?

Igaz, de könnyedén kijátszható. Emlékezzünk csak: Ioav Blum is helyben lakó volt Sukorón… A külföldi és hazai tőkeérdekeltségeknek ez nem jelenthet akadályt, ezt a rendelkezést a mai állapotok mellett könnyedén ki lehet játszani. (Így nyerhetett földet Fejér megyében egy salgótarjáni alagútépítő cég is az állami földhaszonbérleti pályázatokon.)

6. A tulajdoni korlát tényleg 300 hektár?

Igen, a magánszemélyek esetében, de nincs összeszámítás a családtagok esetében! A cégeknél 1200 hektár a birtokhatár, az állattartók és vetőmagtermesztők esetén (vigyázat! ezek mind nagytőkések!) 1800 hektár. Egyesekre – az integrátorokra, bankokra és egyházakra – még ez sem fog vonatkozni. Nagy probléma, hogy a földtörvény lehetővé teszi a földek „szétírását”, hiszen a családtagok, részvényesek földjei nem adódnak össze. Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit, mivel a földtörvény a már létrejött viszonyokra nem vonatkozik. (Csak összehasonlításképpen: a monarchia nagybirtokrendszere idején 1000 hold volt a nagybirtok határa, ami kb. 580 hektárnak felel meg!)

7. A helyi földbizottság a helyiekből fog állni?

Nem igaz, hiszen mindenki benne lesz, akinek az adott településen földje van – így a Csányik, Leisztingerek, Nyerges uraságok és a külföldi földbirtokosok is részt vehetnek majd a „helyi” földbizottság munkájában. Képzeljük csak el, talán még (vissza)élhetnek erőfölényükkel. Nevezhetjük-e egyáltalán helyinek azt a földbizottságot, amelyikben a nem helyi illetőségű földbitorlók is döntési joggal részt vehetnek? Vagy netán tőlük várjuk a magyar föld megvédését?

8. A helyi földbizottság dönti el, ki gazdálkodhat és ki nem?

Ez sem igaz. Mindössze az adásvételekre kell rábólintania, a földbérletek ügyében nem dönthet. Márpedig a birtokszerkezetet nem csak a tulajdonszerkezet határozza meg – különösen Magyarországon, ahol a legtöbb spekuláns bérelt földön „gazdálkodik”.

9. A magyar gazdatársadalom támogatja a földtörvényt?

Hazugság: a civilek, a gazdák és a városlakók együtt tüntetnek és tiltakoznak a földtörvény ellen. A zárószavazás napján például ötven helyszínen tartottak gazdák traktorokkal félpályás útlezárást. Több mint 200 szervezet lépett fel a tervezet ellen – köztük neves, jobboldalhoz köthető közösségek is (pl. Professzorok Batthyány Köre). Természetesen a gazdák hangja nem hallatszik túl messzire, mivel eleve kevesen maradtak, a kormánypárti média az elhallgatásukra törekszik, miközben erős érdekérvényesítő szervezeteik nincsenek… Ne feledjük, hogy ezt a törvényt a kormányon és szűk körein kívül senki sem támogatja!

10. Tényleg 1100 éves probléma oldódik meg?

A probléma nem 1100 éves, hanem „csak” kb. 5-600 éves. Ekkor kezdték a nagybirtokosok kiszorítani a helyi közösségeket a földekből és a közös erőforrásokból, ami az ország pusztulását hozta magával. Ma már tudjuk, hogy a török háborúknál is nagyobb mértékű népességcsökkenést okozott a korabeli nagybirtokrendszer. Mária Terézia idején a helyi közösségek helyzete tovább romlott. A Horthy-rendszer nagybirtokosai minden tiszteletre méltó kezdeményezésnek (népi írók, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó) ellenálltak. A probléma most sem oldódik meg: a földtörvény nem vonatkozik a jelenlegi viszonyokra, így egész egyszerűen bebetonozza a rablóprivatizáció során kialakult torz birtokszerkezetet, ami az egyik oka az ország siralmas szegénységének. A vidék teljesen elnéptelenedhet, falvaink el fognak fogyni…

11. A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte?

Nézőpont kérdése. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy ezek szerint a kormány miellenünk harcolt: a tőkeérdekeltségek javaslatai ugyanis 70-80%-ban teljesültek, míg a mi elképzeléseinknek csak apró töredéke került be a tervezetbe. A csatát lehet, hogy elveszítettük, de a háborút nem.

12. A kormány több száz civil szervezettel egyeztetett?

Olyannyira, hogy semennyire. A civil szervezetekkel érdemben egyszer sem tárgyalt a szaktárca, sőt minden egyeztetésről kizárták a nyilvánosságot. A Váralja Szövetség javaslati csomagját még válaszra sem méltatta Fazekas Sándor miniszter. Ezzel szemben mi 18 lakossági fórumot tartottunk meg, a gazdákkal folyamatosan egyeztettünk, továbbá folyamatosan kerestük a kapcsolatot a kormánnyal annak érdekében, hogy a földtörvényen fordítani tudjunk. Nem sikerült…

Összegzés

A földtörvénnyel természetesen sok más probléma is van – például a bankok korlátlanul szerezhetnek földeket, kimaradt belőle a demográfiai földprogram, bekerült a „kényszerhasznosítás”, a „bio” üzemanyag gyártás pedig elismert melléktevékenységnek számít. Ezekről nyilván kevesebbet hallunk, hiszen nincs az a kommunikációs szakember, aki ezeket a vitathatatlan és visszataszító tényeket fogyaszthatóvá tehetné a szavazóbázis számára.

A fent kifejtett indoklások egytől egyig súlyos érvek, amelyekkel szemben a miniszter által állandóan ismételgetett tartalmatlan, de hangzatos kommunikációs panelek állnak. Egy honpolgárnak nem lehet arról beszélni, hogy a földtörvény „atombiztos védelmet nyújt”, továbbá „egy kávéskanálnyi földet sem vehetnek külföldiek”, mivel ezek üres frázisok.

Nagy érdekek mozdultak meg a földért. A magyar társadalmat pedig mesterségesen altatják most, a legnagyobb veszély idején.

Nézzük csak meg, milyen alávaló, irányított kérdéseket tesz fel a kormányszolgálati média Fazekas Sándor miniszternek:

„Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein.” (MTI, 2013. június 21.)

Mintha nem egy dologról beszélnénk…

Aki továbbra is támogatja a földtörvényt és a kormány törekvését, azt csupán arra kérjük, hogy gondolkodjon el: vajon kinek a megbízásából tevékenykedik az a kormány, amelyik az állampolgárai elől minden eszközzel (magyar szavak jelentésének megváltoztatása, áttekinthetetlen jogi szabályozás, félrevezető kommunikációs panelek ismételgetése) elfedi a valóságot?

A kormány nem erre kapott felhatalmazást. A föld védelme nemzeti sorskérdésünk, ezért mi sem lehet természetesebb annál, minthogy a kormányt társadalmi nyomásgyakorlással rákényszerítsük arra, hogy ne a tőkeérdekeltségeknek ministráljon, hanem az ország érdekeit szolgálja! Együtt mi, felelős magyar állampolgárok elérhetjük, hogy magyar érdekeket szolgáló földtörvény szülessen!

Ezért kell megbuktatnunk a jelenlegi földtörvényt!

2013. június 23.

Váralja Szövetség

No...
Sanyi bácsinak volt erről egy üzenete. Hamarosab beteszem ide is.