A farmakológiai ágazatot "bűnöző energia mozgatja". A gyógyszereket gyártó cégek költségvetésüknek mindössze tíz százalékát fordítják kutatásra - viszont 40 százalékát marketingre, a termékek reklámozására. Utóbbin belül egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek szánt orvosságok. Ez a betegcsoport a németországi pácienseknek alig 5 százalékát teszi ki, ám az ő gyógyszereik adják a konszernek üzleti forgalmának 40 százalékát!

Hogy ezt a jól fizető piacot "markukban tartsák", a gyógyszergyártó cégek attól sem riadnak vissza, hogy ügynökeik révén beszivárogjanak az úgynevezett önsegélyző betegcsoportokba, illetve az interneten keresztül maguk hozzanak létre ilyen csoportokat. Az akció egyetlen célja rábírni a "betegtársakat" arra, hogy az adott konszern által gyártott gyógyszert írassák föl háziorvosukkal panaszukra - állította Schorlau.
Több cég menedzsereivel folytatott beszélgetések során az író megtudta, hogy a gyógyszergyárak három csoportba sorolják az orvosokat - utóbbiak általános megnevezése a szakmában egyszerűen "receptfelíró". Az elsőbe az előnyöket keresők, a másodikba az előnyökre lecsapók tartoznak. Az egyetlen különbség köztük az, hogy az előbbiek maguk ajánlkoznak fel a konszerneknek, míg az utóbbiakat "meg kell dolgozni" a gyümölcsöző együttműködés érdekében. A harmadik csoport - amelynek tagjait nagyon nem szeretik a gyógyszergyártók - a "gyógyítók" elnevezést kapta. Ide azok az orvosok tartoznak, akik elutasítják a farma-lobbival való együttműködést, és kizárólag betegeik gyógyítására összpontosítanak.
A konszernek tanulmánynak álcázott "alkalmazási megfigyeléseket"
kérnek cserébe az orvosoknak fizetett jelentős összegekért.
A szakmában ez évek óta bevett dolognak számít, és törvénybe sem ütközik.

Schorlau marketing-hazugságnak tartja azt az úton-útfélen hangoztatott állítást, amely szerint a gyógyszeripar sokat áldoz kutatásra. Ez már csak azért sem igaz - állítja az író -, mert a farmakológiai kutatás iszonyúan sok pénzbe kerül. Márpedig az ágazat ma már elsősorban a haszon maximálására törekszik, ami sikerül is neki. A gyógyszergyárak árbevétel-arányos nyeresége 30-40 százalék között mozog - ez többszöröse a legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank mutatójának!

E magas nyereség záloga a minél több szabadalmaztatott gyógyszer. A szabadalmi védettség ideje azonban előbb-utóbb lejár.
Ilyen esetben a gyártók szempontjából sokkal olcsóbb a manipulálás, mint új vegyület kikísérletezése - tudta meg Schorlau. A módszer
egyszerű: a szabadalmi védettségét elveszítő gyógyszert reprodukálják, majd átfogó reklámhadjáratba kezdenek az "új szer" piacra dobása előtt - amely valójában azonos a régivel, csupán a neve változott meg. No meg talán pár euróval többe is kerül."

www.egeszsegkalauz.hu/friss-hirek/milyen-is-a-gyogyszer-lobbi-108851.html

E kulturált igazsághoz igen kulturálatlan megjegyzésem:

Az orvosok, akik mindezt tudják,kapzsi gőgjükben pofátlanul megetetik e mérgeket a kiszolgáltatott betegekkel- tömeges pusztulásra itélve betegcsoportokat, generációkat. ...netán nemzeteket

Kik hát a mi tisztelt orvosaink????Egy külön emberi faj: élősködő manipulátorok!-nagyon fehér holló számba menő kivétellel.

Na , jöhetnek a szekus vélemények- ugye, milyen fasiszta gondolat?

Létezik egy ilyen kifejezés: orvos társadalom, ebben sok minden benne van.