246 videó - 1905
József Attila ,született:Budapest, Ferencváros, 1905. április 11-én.. Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.
A Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be: Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását.
Már külföldön is szimpatizált a kommunizmussal, és Magyarországra hazatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánéletét azonban érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt.
Mindössze harminckét évet élt az Ady Endre utáni magyar költészet legjelentősebb alakja. A második világháború után a szocialista világköltészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált. Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.
ki ismer engem és szeret,
mivel a semmiben hajóz
s hogy mi lesz, tudja, mint a jós,
mert álmaiban megjelent
emberi formában a csend
s szivében néha elidőz
a tigris meg a szelid őz.
1937. május-június
www.magyarvagyok.com/csoportok/28-Tiszta-Forras/temak/6610
Kis kiegészités az öngyilkosság verzióra: mai kutatások szerint ember nincs, aki meg tudja mondani, hogy öngyilkosság, vagy baleset volt -e halála .
Az orvosszakértő akkori feljegyzései merőben ellentmondanak a kor sajtóáradatában közzétett - "Ráhajtotta a fejét a sinekre"- megfogalmazásának, miután a sérülések nem ezt bizonyitották.
Kétség kivül- az életmű utolsó versei sorsa befejezettségét készitik elő.
Ma Balatonszárszó ujabb dokumentumokkal is szolgálhat az érdeklődőknek- emlékmúzeuma felujult, bővült. A falu népe kegyelettel őrzi szivében az ÉLŐ József Attilát.
Kérek minden tiszta szivű magyar embert, ha majd a Balatont felkeresi- ne
felejtsen el Szárszón személyesen is megismerni az igazságot.
Idézek egy ritkán olvasott verset:
Bukj föl az árból
Ijessz meg engem, Istenem,
szükségem van a haragodra.
Bukj föl az árból hirtelen,
ne rántson el a semmi sodra.
Én, akit föltaszít a ló,
s a porból éppen hogy kilátszom,
nem ember szívébe való
nagy kínok késeivel játszom.
Gyulékony vagyok, s mint a nap,
oly lángot lobbantottam - vedd el!
Ordíts reám, hogy nem szabad!
Csapj a kezemre menyköveddel.
És verje bosszúd, vagy kegyed
belém: a bűntelenség vétek!
Hisz hogy ily ártatlan legyek,
az a pokolnál jobban éget.
Vad, habzó nyálú tengerek
falatjaként forgok, ha fekszem,
s egyedül. Már mindent merek,
de nincs értelme semminek sem.
Meghalni lélekzetemet
fojtom vissza, ha nem versz bottal
és úgy nézek farkasszemet,
emberarcú, a hiányoddal!
Ebből az időből:
Fiatalos hévvel támadja bal felől versben is, kritikában is Babits politikai elhúzódását. Lényegében igaza van (ezt évekkel később a Jónás könyvét író Babits maga is tudja), de a hang sértően kíméletlen és méltánytalan (ezt viszont József Attila látja be néhány évvel később). Ez a támadás elszigeteli a polgári költészettől, a Nyugat elzárkózik előle. A pártban viszont sokan őt tartják idegen elemnek. Az akkori pártszervezés szektás szellemének gyanús minden olyan nagy műveltségű értelmiségi, aki túlnéz a napi politikai teendőkön. József Attilát polgári entellektüelnek vélik, s az idegenkedést fokozza a költő tudományosan felkészült rokonszenve a freudizmus iránt. Nem áll egyedül József Attila a jelentékeny gondolkodó elmék között, akik Freud tanításának fő eredményeit be akarják építeni a marxizmusba. Ez lehet vita tárgya, de a szektás szellem szemében pártellenes bűn. S így, miközben József Attila ismételten kerül bíróság elé verseinek világnézete miatt, az egyik verseskönyvét el is kobozzák, miközben nemcsak a hivatalos jobboldal, de az ellenzéki polgári baloldal is egyre inkább a kommunista költőt ismeri fel benne - törölték a párt tagjai közül.
Művész volt, nagy művész: eleve érzékeny idegrendszerű. A sok nélkülözés, a mélyre szívott érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek, rendetlen életmód eddig is koptatták-rongálták az érzékeny idegzetet, egyszer ifjúkorában már kísérletezett is az öngyilkossággal. Amikor elkötelezte magát a párt feladataihoz, a pártban találta meg az egyetlen biztonságos fogódzót az életben. És most kivetetten, egyedül állt. Ekkor kezdett rohamosan romlani az idegrendszere.
Körülötte pedig az egész világ készült megőrülni: a fasizmus, úgy látszott, ellenállhatatlanul terjed Európában. József Attila előbb ismerte fel a népfrontpolitika nélkülözhetetlen szükségességét, mielőtt a kommunista párt meghirdette volna. Amikor ő igényelte, ezt a dogmatikusok pártellenesnek minősítették. Nemsokára ez volt a pártvonal, de akkor József Attila már kivetettként rettegett a megőrüléstől.
És közben - legalábbis irodalmi körökben - híres költő lett. Most már Babits is újra elismerte; összebékültek, Kosztolányi lelkesedett érte, a polgári baloldal a magáénak kívánta. Valamennyire javult hát anyagi helyzete (Hatvani, a nagy mecénás, Ady hajdani pártfogója is segítette), szerkesztője lett egy új, színvonalas haladó polgári folyóiratnak, a Szép Szónak. De itt is eléggé magányos volt, a munkatársak, ha jó barátok is voltak, politikailag tőle jobbra álltak (legközelebb talán az anarchista Remenyik Zsigmond volt). Egyre jobban nyomasztotta az idegbaj. Az orvosok és pszichológusok csak ideig-óráig tudtak valamit javítani: az életet egyre elviselhetetlenebbnek érezte. Pedig első gyűjteményes kötete, a Medvetánc óta meg lehetett elégedve a fogadtatással, és évről évre tökéletesebb remekműveket írt. Világnézeti lírája egyenrangú Petőfiével és Adyéval, de túllépett rajtuk, ő a nagy szocialista megoldás vátesze, Majakovszkij és Aragon társa a világirodalomban. Szerelmi lírája pedig hasonlóképpen Petőfivel és Adyval teszi egyenrangúvá, s a világirodalomban a legelsők társa Petrarcától Baudelaire-en keresztül Éluard-ig. Költészetében klasszicizmustól szürrealizmusig, ősmítosztól marxizmusig évezredek eredménye szövődik óriási egységgé. Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik. A "szellem és szerelem", a humanizmus, az európai magyarság klasszikusa volt. Csak idegekkel nem bírta tovább. Vonat elé vetette magát. A Baumgarten-díj halála után érkezett meg. Azután nemzeti klasszikus lett. Azután világirodalmi klasszikus.
Hegedűs Géza
www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/jozsef.htm
Babits instabil "Ki a magyar" elmélete nem azonos az általa valószinüleg féltékenyen felfedezett József Attila magyarságával, akitől volt oly kedves megtagadni a Baumgartner-dijat, amit kisstilű, alig tehetségeknek tálcán szállitott.
2011. május 13., péntekBabits és József Attila viszálykodása a Baumgarten-díj kapcsán
„A nagyvilág fáradt zarándoka” – Babits Mihály csak így nevezte Baumgarten Ferenc esztétát, műkritikust és művészeti mecénást, aki végrendeletében díjat alapított „a szűkölködő magyar írók anyagi gondjainak enyhítésére”. Az alapítvány vezetését Babits Mihályra és dr. Basch Lóránt ügyvédre bízta. Baumgarten 1927-ben bekövetkezett halála után 853 032 pengő, vagyis igen komoly vagyon került a kurátorok kezelésébe, s ebből a jövedelemből húsz év alatt – 1929 és 1949 között – 126 író kapott kisebb-nagyobb pénzjutalmat, illetve segélyt. Az évdíj („nagydíj”) 3000–4000 pengős összeget jelentett, a jutalom ( „kisdíj”) pedig 1000 pengőt.
A díjazottak névsora itt olvasható.
Baumgarten Ferenc életrajza itt található.
Babits Mihály kurátorsága idején (1928–1941) a kultuszminisztérium nem sértette meg nyíltan az alapítvány jogait, bár többször is kritizálta működését. 1934-ben például kifogásolta Illyés Gyula, Gellért Oszkár és Tersánszky Józsi Jenő ismételt díjazását, és felszólított a kuratóriumot, hogy másokat jelöljenek helyettük. A testület nem teljesítette a kérést, kiadta a díjakat. A következő évtől azonban nem éltek az évdíj-meghosszabbítás jogával, néhány írót (Illyés Gyula, Nagy Lajos, Illés Endre) csak egy-két esztendő kihagyás után díjaztak újra. 1936-ban a kuratórium díjat akart adni Kassák Lajosnak, de a főhatóság ezt nem hagyta jóvá, mert az író Egy ember élete című művének bizonyos részei miatt – izgatás és nemzetgyalázás vétsége címen – bírósági eljárás folyt ellene. 1941-ben a második zsidótörvény következtében Szép Ernő és Szerb Antal újabb jelölésétől tartózkodtak.
A Baumgarten-díj teljes története itt olvasható.
További érdekes részletek itt.
József Attila segélyt, két alkalommal pedig Baumgarten-jutalmat („kisdíjat”) kapott, évdíjat viszont csak 1938-ban. A mellőzés története 1929-ig nyúlik vissza, amikor a Nyugat 22–23. számában Németh László becsmérlő kritikát írt a Nincsen apám se anyám című kötetről. József Attila Babitsot sejtette a támadás mögött, ezért pár hét múlva a Toll című lapban hasonló hangnemben szólt Babits új, Az istenek halnak, az ember él című verseskötetéről. Pár év múlva a viszonyuk rendeződött, sőt 1936-ban József Attilát évdíjjal akarták jutalmazni. A fiatal költő azonban ismét elrontotta a dolgot: 1935 novemberében A Reggel című újságban megjelentette az Én nem tudtam című versét – „Babits Mihálynak hódolattal
www.irodalom21.hu/2011/05/babits-es-jozsef-attila-viszalykodasa.html
Sik Sándor, aki zsidó születésű piarista volt, Radnóti tanára, majd barátja is lett. A két póluson azonban előbbi nem harcol.
Radnótihoz - aki nem valószinű, hogy ugyanilyen irigy és ellenséges lett volna József Attilával- ez füzte
Sik Sándor életéről:
1889. január 20-án született Budapesten. Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra, akik zsidó vallásból még gyermekeik születése előtt katolikus hitre tértek. Apja korai halála után anyja nevelte négy kisebb testvérével együtt. A család Gödöllőn lakott, ott végezte az elemi iskolákat és onnan járt be a budapesti piarista gimnáziumba. Itt öt osztályt végzett, majd 14 éves korában, 1903-ban a piarista rendbe lépett. A Vácott töltött novíciusév után a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat rendi studensként Kecskeméten végezte és ott tett érettségit. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar–latin szakos tanárjelölként végezte. 1910-ben a középiskolai tanári oklevélen kívül doktori diplomát is szerzett.
Piarista tanári működését az 1910/1911. iskolai évben Vácott kezdte meg, majd a közvetkező évtől a rend budapesti gimnáziumába kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtudósi munkája mellett 1912/1913-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának ([2. sz. BKG).
1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. Budapesten 1929-ig tanított, amikor a szegedi egyetemen a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék[1] nyilvános rendes tanára lett. 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István Bazilikában.[2]
Budapestre újra csak 1945-ben költözött, mint az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Utolsó éveiben sokat tartózkodott pihenés céljából Mátraszentimrén, majd Klotildligeten. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri piarista rendházban. Temetése 1963. október 4-én volt a Farkasréti temetőben, de ott sírját 1980-ban fölszámolták, és hamvait a Kerepesi temető újabb piarista sírboljtába (511/A-512/A) szállították.
hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%ADk_S%C3%A1ndor
.
1930-ban az újkori magyar irodalom egyetemi tanárának nevezik ki Szegedre. Költői és tudósi életútjának ez a fénykora. Nagy műveltségével életre szóló útravalót ad tanítványainak, köztük Radnóti Miklósnak és a "szegedi fiatalok" egész körének.
A második világháború idején már világos volt előtte, hogy az eljövendőhöz, a véráradat után megvalósuló új Magyarországhoz, tanítványai Magyarországához tartozik. És tanítványai is természetesnek tartották, hogy Sík Sándor a felszabadult országban is mesterük maradjon. Az új pedagógia szervezésének egyik vezetője lett. Egy ideig esztétikát tanított az újjászervezett Színművészeti Főiskolán is. Példaképe lett annak a magatartásnak, hogyan lehet egy kivételes műveltségű és tehetségű ember egyszerre vallásos költő, nemzetközi hírű egyházi szónok és az őt körülvevő valóság problémái iránt fogékony közéleti személyiség. Kossuth-díjával egy időben lett piarista rendjének magyarországi tartományfőnöke. Ezt a magas egyházi tisztet töltötte be haláláig.
mek.niif.hu/01100/01149/html/siks.htm
és...itt jön a képbe Radnóti:
Radnóti gimnáziumi érettségit tett, majd 1930 és
1934 között a szegedi egyetem magyar–francia szakos hallgatója lett. Még egyetemi tanulmányai
megkezdése előtt, 1930-ban megjelent első verseskötete, a Pogány köszöntő
a Kortárs kiadásában. 1931-től A Toll, a Fiatal Magyarország és a Szegedi Szemle is közölte
verseit. 1930-tól Bálint György figyelt fel költői tehetségére. A szegedi egyetemen olyan kiváló
tanárokkal találkozott, mint Zolnai Béla és Sík Sándor, akik a Jóság című kötetet olvasva
már találkoztak Radnóti Miklós verseivel. Radnótit Szegeden különböző irodalmi
hatások is érték, magyar klasszikusokat olvasott: Aranyt és Babitsot, de francia, német lírikusok
és regényírók is felkeltették érdeklődését (Apollinaire, Cocteau, Valéry, Proust,
Ivan Goll). Az 1930 őszén létrejövő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja lett,
de mindennél jobban vágyott Babits elismerésére. Személyesen is találkozhatott vele még
az első levél megírása előtt, hiszen az 1925. december 23-án létrejött Vajda János Társaság
irodalmi felolvasó esteket szervezett, ahol Radnóti is többször fellépett, de ott volt Babits
mellett a kulturális élet több jeles képviselője is: Bálint György, Illyés Gyula, Kassák
Lajos, Sík Sándor, Szabó Lőrinc, Szerb Antal.
Ilyen előzmények után, 1931 októberében küldte el Radnóti első levelét 10 versével
együtt Babits Mihálynak, aki ekkor Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a Nyugatot.
www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/08-02/sebok.pdf
mek.niif.hu/01100/01149/html/siks.htm
Vajjon József Attila és Radnóti ismerték- e egymást?.......
Nyílt levélben védi József Attila szobrát Radnóti özvegye
Index
2012. április 5., csütörtök 08:13 |
Mindig ugyanaz
Mindennap ugyanazon az úton járt. Hajnalban vagy napközben vagy a kora esti órákban, de ugyanott. Néha a pihenőnapjain is végigment az útvonalon.
Még gyerek volt, amikor megtanulta. Petőfi, Szabadság, Erzsébet, Lánc, József Attila, Károlyi, Jászai. Petőfi, Szabadság, Erzsébet, Lánc, József Attila, Károlyi, Jászai. Petőfi, Szabadság, Erzsébet, Lánc, József Attila, Károlyi, Jászai. És ugyanez vissza is.
Decemberben ment nyugdíjba. Öccsénél töltött hosszú heteket, borozgattak, beszélgettek. Évek óta nem volt erre idejük. Amikor visszatért, az első napján villamosra szállt.
Petőfi, Szabadság, Erzsébet, Lánc, József Attila, Jászai.
Érezte, hogy valami nem stimmel. „Hiába, nyugdíjban minden más”, gondolta. Ismét nekifutott. Petőfi, Szabadság, Erzsébet, Lánc, József Attila, Jászai. És ismét. Petőfi, Szabadság, Erzsébet, Lánc, József Attila, Jászai. Újra és újra.
Hazament. Úgy érezte, elvitték negyven évét. Lefeküdt aludni. Az utolsó gondolata ez volt: „na, már csak az kéne, hogy József Attila se”.
Nyílt levélben vette védelmébe az Országgyűlés épülete mellett álló József Attila-szobrot Radnóti Miklós költő özvegye, Gyarmati Fanni, írja a Népszabadság.
A szobrot a Kossuth tér átépítésének részeként mozdítanák el mostani helyéről. A levelet Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter is aláírta. Mint mondta, a levelet Gyarmati Fanni javasolta, de a megfogalmazásban segített.
„József Attila művészetét teljesen felesleges politikai huzavonák tárgyává tenni, az mindannyiunké, mindenkié, aki szereti a Szépet, az Értékest. Közös kincs, amit örökségként kaptunk, s kötelességünk továbbörökíteni a következőkre. Nem ismerünk olyan érvet, amely erősebb lenne ennél a kötelességnél, s amely kellő indokul szolgálna ahhoz, hogy a Magyar Országgyűlés épülete közelében emelt szobrát eltávolítsák, vagy akárcsak elmozdítsák. Jó helyen van az ott, a Dunánál" – többek között ezt írták azoknak címezve, akik döntenek a szobor ügyében.
Nyílt levélben védi József Attila szobrát Radnóti özvegye
Index
2012. április 5., csütörtök 08:13 |
|Köszönet a nagylelkű özvegynek, aki bizonyitékát adja annak, hogy az igazán nagyok soha nem lehetnek ellenségek.
• Édesanyám, egyetlen, drága,
te szüzesség kinyílt virága,
önnön fájdalmad boldogsága.
Istent alkotok , szívem szenved,
hogy élhess, hogy teremtsen mennyet,
hogy jó legyek s utánad menjek
Utólag ajánlom e kötetet jó szivvel MINDENKINEK.
Jelenczki István
És ámulok, hogy elmúlok - hangoskönyv [CD]
Isten örökké éltessen József Attila!!!!!!