Videók
Videó ListákMagyar videók
Nemzetközi videók
|
Gyulafehérvári nemzetgyűlés 1918 december 1Ez a videó az Oktató magyar kategóriába van besorolva. Videó megjegyzések |
Videók
Videó ListákMagyar videók
Nemzetközi videók
|
Gyulafehérvári nemzetgyűlés 1918 december 1Ez a videó az Oktató magyar kategóriába van besorolva. Videó megjegyzések |
Részletet a Gyulafehérvári kiáltványból:
Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket:
1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára.
Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.
2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének. (1918. december 1.)
(az új erdélyi párt megalapítójának, a Fidesz szövetségesének, Temesvár hősének, Románia Csillagának stb.) felszólalása Románia nemzeti ünnepe alkalmából:
Kilencvenegy esztendővel ezelőtt, a wilsoni önrendelkezési elv semmibevételével, az érintett – magyar – lakosság megkérdezése nélkül csatolták el Magyarországtól Erdélyt és az ország több más területét.
Ennyi idő után nem célom régi történelmi, területi vitákat megnyitni – az akaratuk ellenére idegen országokba szakított magyarok emberi és közösségi jogai védelmében viszont fel kell emelnem a szavam.
Tűrhetetlen és tarthatatlan ugyanis, hogy Boldoghy Olivért – és várható módon további honfitársait – azért fosztják meg szlovák állampolgárságuktól és utasítják ki szülőföldjükről, a szlovákiai Felvidékről, mert magyar önazonosságukat nyíltan vállalják.
Tűrhetetlen és tarthatatlan az is, hogy a romániai Erdélyben, saját szülőhazánkban, a marosvásárhelyi volt magyar Egyetemünkön ma már még önálló magyar tagozatot sem alakíthatunk mi, magyarok.
Ha már területeinket elvették – legalább kisebbségi jogainkat és nemzeti autonómiánkat biztosítsák ezeken a területeken úgy, amiképpen ezt még a Gyulafehérvári Nyilatkozat (1918) is kimondja!
Románia nemzeti ünnepén távol áll tőlünk, hogy elvitassuk tőle Erdélyt, sőt jó ünneplést kívánunk román Testvéreinknek.
Brüsszel, 2011. november 30.
Tőkés László EP-alelnök
További részletek: kuruc.info/r/3/88817/#ixzz1fIys0zyu
Se vér,se alku,se pokol,,se ég,-
Akár hogy dúl most szent vetéseinkben
Idegen fajta hitvány söpredék...
És leszek szégyen és leszek gyalázat
És ott égek majd minden homlokon,
S mint bujdosó gyász az én szép Hazámat
A jó Istentől visszazokogom,
És megfúvom majd hitem harsonáit,
Hogy tesz még az Isten gyönyörű csodát itt,
Bölcsővé lesz még minden ravatal,-
Havas Kárpáttól kéklő Adriáig
Egy ország lesz itt,egyetlen s magyar!"
Sajó Sándor:Magyar ének 1919.-ben
A ma nemzedéke talán nem is tudja: 1918. december 1-jén Gyulafehérváron összecsődült mintegy százezernyi erdélyi, máramarosi, partiumi és bánáti román egyoldalúan kimondta, hogy a románok lakta területek attól arrafelé Óromániához csatlakoznak.
Nem kérdezték meg az akkor még Erdély lakosságának 40 százalékát alkotó magyar és szász-sváb népesség egyetlen képviselőjét sem. Erdélyt, amolyan balkáni román módon egyszerűen elrabolták. Szívszorító események tragikumába taszították az ezeréves magyar Erdély lakóit. Kolozsvárra például 1918 szentestéjén vonultak be.
Az akkor még színmagyar Kolozsvár lakói a Jézuskához imádkoztak, hogy mentse meg városukat a román hordákról. Ugyanakkor a részeg román katonák Mátyás király szobrán mászkálva üvöltötték, hogy Ardealul e al nostru! (Erdély a miénk!)
A teljes írás itt olvasható:
civishir.hu/szerintem/bereczki-karoly/erdely-elrablasanak-gyasznapjan/1201085042
A pópa így válaszol:
-Ez nagyon egyszerű, figyelj csak: Oda jön hozzád két elvtárs, az egyik tiszta, a másik piszkos. Melyiknek adsz szappant, hogy fürödjön meg?
-A piszkosnak –válaszol a paraszt.
-Nem –mondja a pópa – a piszkos nincs hozzászokva, hogy fürödjön, így nem érdekli a piszkossága. Tehát akkor melyiknek adod a szappant?
-Akkor a tisztának –felel a muzsik.
-Nem -válaszol a pópa - A tiszta, mivel ő nem piszkos, nincs szüksége a szappanra. Tehát akkor kinek adod a szappant?
-Akkor mégis a piszkosnak –feleli a muzsik.
- Nem –válaszol ismét a pópa. A piszkos, mivel igénytelen, nem használná fürdésre a szappant. Akkor hát kinek adod a szappant?
- Akkor mégis a tisztának? –bizonytalanodik el a muzsik.
-Nem –feleli a pópa. A tiszta, mivel ő vigyáz magára, tisztálkodik, ezért neki van szappanja, nincs szüksége a tiédre.
-Hát pópa elvtárs, már teljesen megzavarodok –mondja a muzsik. Bármit mondok, te mindig bebizonyítod, hogy rosszul gondolom a dolgot.
-Na látod –feleli a pópa- ez a dialektika.