Videók

Videó Listák

Magyar videók

Nemzetközi videók


 

2013 11 27 In memoriam az utolsó szabadkai villamos



A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez youtube.com videó.
Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide
Ez a videó a Humor magyar kategóriába van besorolva.
Feladás dátuma: szerda, 2016. április 13. Nézettség: 460

   

Tetszik  

Videó megjegyzések

szerda, 2016. április 13. 02:39
Akkor ez humor!!?????????????????????
szerda, 2016. április 13. 03:04
In memoriam az utolsó szabadkai villamos (videó)
Az utolsó szabadkai villamosvezető és kalauz visszasírja a villamost, ami 1897. és 1974. között közlekedett a városban. Tömegek utaztak hétköznap az akkor még működő gyárakba dolgozni, hétvégén pedig Palicsra kikapcsolódni. A hatvanas évektől nem fejlesztették a szerelvényeket, ami a megszűnéshez vezetett.
A kisbajmokiak nagyon szerették a villamost. Elállták az utat. Nem engedték el. A tetején, de mindenhol volt utas – idézi fel Govorković Amál néni a szabadkai villamos utolsó útját, amin jegykezelőként dolgozott. A korai kelés ellenére nagyon szerette a munkáját. Azt mondja, öröm volt az emberekkel dolgozni. Nosztalgiával mesél a naponta sokszor megtett útvonalról. „4 órakor kellett indulni, és 5-kor már Kisbajmokban kellett lenni. Akkor még rengeteg gyár dolgozott: A 29, a Partizan, a Sever, úgyhogy tömve voltak a villamosok. Kisbajmok volt a fő állomás, akkor jött a Gájeva, a Juranics kitérő, akkor jött a Szarvas patika, akkor a Nagytemplom és a Rudics. Innen tovább megálltunk a Városházánál, akkor a kanyar a Sárgaháznál. Ott mindig át kellett dobni,hogy villamos arra megy, vagy erre. A pótkocsisnak kellett a nyilat átdobni.”

A Szabadkai villamos és világítási részvénytársaság megalakulása majdnem annyi időt vett igénybe, mint a gázvilágítás bevezetése Szabadkára, ezért a részvénytársaság első éveihez a megalakulásának időszaka is hozzátartozik. A részvénytársaság első üzleti évét is annak idején meghosszabbították, mivel a villanyvilágítás bevezetésére még 1896 karácsonyán sor került, viszont az első villamos Szabadka utcáin csak 1897. szeptember 7-én indult el.
A Szabadkai villamos és világítási részvénytársaság története még az 1880-as években kezdődött, mert akkor akadt már olyan vállalkozó, aki helyi ló- vagy gőzvontatású vasutat létesített volna a városban. Ezzel a vállalkozóval a város nem kötött szerződést, de ezt az ötletet átvette a későbbi vállalkozó Bobula János. Mindkét Bobula János, apa és fia is, nagy szerepet játszott Szabadka életében, előbbi mint a Szabadkai villamos és világítási részvénytársaság megalapítója, a fiú mint a Mária Valéria közkórház tervezője. Mindketten építészek voltak, de idősebb Bobula János országgyűlési képviselő is volt, s itt Szabadkán a Szabadkai villamos és világítási részvénytársaság miatt panama ügybe is keveredett, ugyani s a befektetők pénzét másra használta fel. A csődbe jutott vállalatot Lindheim Ernő bécsi vállalkozó vásárolta meg, aki nemcsak a megfelelő tőkével rendelkezett egy ilyen vállalkozáshoz, hanem tapasztalata is volt hozzá, hiszen Pécsett már megvalósított egy ilyen vállalatot.
A gázvilágítással ellentétben a villanyvilágítás és villamos közlekedés kapcsán Szabadka városa tanácsának döntését nem segíthették más városok tapasztalatai, mivel ez nemcsak az országban, hanem a világon is újdonság volt. Európában a második villanyközvilágítással rendelkező város Temesvár volt. (A villanyvilágítás 19. századi magyarországi elterjedéséről lásd a mellékelt táblázatot.)
Szabadka12 évvel később követte Temesvárt az áramszolgáltatás bevezetésében, de a villany közvilágítás csupán 1933-tól valósult meg. Az 1880 és 90-es évek az elektrotechnika gyors fejlődésnek az időszaka volt. Ugyanakkor nemcsak egyre több nagyvárosban jelentek meg az áramszolgáltató telepek, hanem a kisebb települések is akár egy gőzmalom fölös energiáit is fel tudták használni áramtermelésre, mint az Zentán történt.[1] Nagyobb városok esetében ugyanazzal a nehézséggel kellett szembe nézni, mint a vízvezeték, vagy a gázvilágítás bevezetésénél, hiszen a hálózat kiépítése az üzem felépítésén túl komoly költségeket jelentett. Szabadka, azért különleges város, mert a 19. század két modern világítása ugyanabban az évtizedben jelent meg a városban, s a kettő bevezetése között csupán 6 év telt el (!). Még figyelemre méltóbb, hogy ez egy alföldi nagykiterjedésű magyar városban ment végbe, ahol számottevő ipar abban az időben még nem létezett, ugyanis a korabeli vélemény szerint a modern „vezetékes” világítási forma bevezetésére az alföldi városok nem alkalmasak, mert túl nagy kiterjedésűek.[2] Másrészről ehhez az is hozzájárult, hogy Szabadka Magyarország harmadik legnagyobb lakossággal rendelkező városa volt, és a villanyvilágítás bevezetését már korábban elhatározták.
A villanyvilágítás pontosan ugyanabban az időben került szóba Szabadkán mint a többi városban. Ez az időpont az 1880-as évek eleje, a villanyvilágítás valódi térhódításának is kezdete, hiszen először sikerült nemcsak a fényforrást megoldani, hanem az áram továbbítását is. 1879-ben készítette Edison az első sorozatgyártásra is alkalmas – szénszálas – izzólámpát. Ugyanebben az évben Swann is feltalálta és szabadalmaztatta izzólámpáját, kettejük megegyezésével – közös céget alapítottak, ami 1883-tól gyártotta az Ediswann izzókat.[3] Magyarországon az izzógyártás 1887-ben kezdődött A magyar villamos izzólámpagyárban.[4]
Angliában, Godalmingban 1881-ben helyezték üzembe az első közszolgáltató erőművet a világon.[5] A második 1884-ben Temesváron kezdett üzemelni.[6] A bécsi Anglo Austrian Brush Electrical C. L. által kiépített rendszer egyenáramú volt, amivel sok probléma akadt, ezért 4 évvel később Ganz –rendszerű váltakozó áramúra alakították át.[7] 1892-ben pedig a városnak sikerült megvásárolnia az erőművet az angol tulajdonostól, és 1893. január 1-től házi kezelésbe vette.[8]
A millenniumi kiállítás alkalmával már több mint 30 közcélú áramfejlesztő telep működött az országban. Az 1890-es évek közepe különösen kedvezett a villanyvilágítás bevezetésének, hiszen az egyes települések „egymással versenyezve” igyekeztek lakóhelyük szépítésén és modernizálásán. akkoriban a millennium maradandó emlékének tűnt a villanyvilágítás bevezetése is. Szabadkán a villanyvilágítás bevezetése nem a millennium emlékére készült, hanem egy sokkal hosszabb folyamat a véletlenek összejátszása folytán ekkor ért véget. A szabadkai villanyvilágítás kezdete 1883-ra nyúlik vissza, mikor a szegedi próbavilágítás mellett, után szóba került az 1883. január 31-i közgyűlésen, hogy 14 éjjelen a Ganz Szabadkán is tartson próbavilágítást. Ezt akkor azért vetették el, mert egyrészt a villanyvilágításnak sokféle fajtája van, másrészt még nem lehetett tudni, hogy ezek közül melyik a legjobb. A közgyűlés ezért a tanács elnökre (polgármesterre és a városi építész mérnökre bízta a villanyvilágítás fejlődésének nyomon követését.[9]
2 megjegyzés | 1 / 1 oldal