37 videó
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot
Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a
napon halt meg.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.)
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.
Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.
A mélységből kiáltok Hozzád,hallgass meg Uram!
Taníts meg,hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben ,s hogyan kell örülni a megérdemelt könnyben.
Adj erőt,hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam,s az alázatosság szívtelenségét okosan csillogtassam.
Taníts meg,hogyan kell a gyengékhez lehajolni,s hogyan kell féktelen erővel egyenesen állni.
Adj erőt,hogy fölényesen legyőzzem a testet,s alázatosan megadjam magam a Léleknek
Taníts szelíd szóra,ha bántások érnek,s hideg mosolyra,ha jogtalan dicsérnek
Adj erőt napközben,hogy el ne fáradjak,s fáradtságot este,hogy rögtön elaludjak.
Taníts meg lendülni,ha Rád találtam,s hirtelen megállni,ha utat hibáztam.
Ne add meg mindig,amit nagyon kérek.taníts bátornak lenni,ha nagyon félek
Engedd a világot megvetve szeretni,csak Magadat ne hagyd soha elfeledni.
Ez a kívánságom,ez maradjon végleg,de ha másként szólnék.
Nagyon szépen kérlek,ne neheztelj rám,ne fordítsd el Orcádat,
Hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád - Ámen
Gyönyörűszép videódat!
Kellemes hétvégét!
Csenget az ŐSZ!!
üdv: csókollak: Éva