Szabadkáról rappelnek Észak-Afrikában, 3000 euró az embercsempészek tarifája egy magyar tranzitért!!!!!!!!!!!!

Azzal, hogy a Földközi-tengeren keresztül egyre nehezebb bejutni és olyan országot találni, ahol partra is engednek szállni az Európai Unióban, újra sűrűsödik a Balkánon és Magyarországon átmenő tranzit útvonal. A Frontex uniós határvédelmi ügynökség statisztikái szerint októberben közel háromszor annyi határátlépési kísérlet történt itt, mint egy évvel korábban. Az év első tíz hónapjában összesen 128 ezer esetet detektáltak – sokan több próbálkozással többször is bekerülhettek a statisztikába, miután például a magyar határkerítésnél visszatették őket a szerb oldalra, és újra megkíséreltek átjönni.
A 2015-ös migrációs válság óta nem volt olyan erős bevándorlási hullám, mint idén.
A balkáni tranzitútvonal egyre fontosabb az észak-afrikai és az Észak-Afrikán keresztül érkezőknek is. Ők korábban főleg Franciaország felé mentek, de a francia vízumszigorításal és az illegális bevándorlók egyre gyakoribb visszazsuppolásával sokan már közülük is a Balkánon próbálnak bejutni a zöldhatáron át az EU-ba.
Az új trend már a tunéziai hiphop-szcénában is érezhető. Az El Kazaoui néven futó rapper szeptemberben kihozott legfrissebb klipje az országból útra kelők reményeit és tapasztalatait jeleníti meg: egy unokatestvér üzenete Párizsból, repülő Törökországba, majd a belgrádi pihenő, mielőtt megindul a jobb életre vágyó a magyar határ felé, ehhez hasonló sorokkal:
“Istenem, azt szeretnénk, hogy valóra válljanak az álmaink
Adj Uram egészséget a száműzetésben, hadd legyek szabad
(…)
Először érezzünk, hogy nincs testvér a nehéz úton,
A csempészekhez tartunk a határon”

szolgáltatásait: a közelmúltig a nyilvános Facebook-oldalán afféle referenciaként az általa az EU-ba bevitt emberek listáját is publikálta.
Tunéziának főleg a szegényebb, déli részéből indulnak útnak sokan. Bár itt jelentős olajkitermelés is van, a fiatalok között tömeges a munkanélküliség. A kormány ugyan 2017-ben ígéretet tett rá, hogy a szénhidrogén-bevételekből többet juttatnak majd a helyieknek, a gyakorlatban ez nem igazán valósul meg. Az ország közben egyre inkább csődközelbe jut, ez a legsúlyosabb gazdasági válság az 1957-es függetlenedés óta, és a felmérések szerint országosan már a fiatalok kétharmada gondolkodik a kivándorláson. Ha nem kap vízumot, kétötödük akár illegális úton is nekiindulna Tunéziából.
A számban többször előjön egy bizonyos Al-Kazawy, akinek a pénzt kellene küldeni. Ő valós figura, egy állítólag marokkói származású embercsempész, aki meglehetősen nyíltan kínálja szolgáltatásait: a közelmúltig a nyilvános Facebook-oldalán afféle referenciaként az általa az EU-ba bevitt emberek listáját is publikálta.
Tunéziának főleg a szegényebb, déli részéből indulnak útnak sokan. Bár itt jelentős olajkitermelés is van, a fiatalok között tömeges a munkanélküliség. A kormány ugyan 2017-ben ígéretet tett rá, hogy a szénhidrogén-bevételekből többet juttatnak majd a helyieknek, a gyakorlatban ez nem igazán valósul meg. Az ország közben egyre inkább csődközelbe jut, ez a legsúlyosabb gazdasági válság az 1957-es függetlenedés óta, és a felmérések szerint országosan már a fiatalok kétharmada gondolkodik a kivándorláson. Ha nem kap vízumot, kétötödük akár illegális úton is nekiindulna Tunéziából.
A számban többször előjön egy bizonyos Al-Kazawy, akinek a pénzt kellene küldeni. Ő valós figura, egy állítólag marokkói származású embercsempész, aki meglehetősen nyíltan kínálja szolgáltatásait: a közelmúltig a nyilvános Facebook-oldalán afféle referenciaként az általa az EU-ba bevitt emberek listáját is publikálta.
Tunéziának főleg a szegényebb, déli részéből indulnak útnak sokan. Bár itt jelentős olajkitermelés is van, a fiatalok között tömeges a munkanélküliség. A kormány ugyan 2017-ben ígéretet tett rá, hogy a szénhidrogén-bevételekből többet juttatnak majd a helyieknek, a gyakorlatban ez nem igazán valósul meg. Az ország közben egyre inkább csődközelbe jut, ez a legsúlyosabb gazdasági válság az 1957-es függetlenedés óta, és a felmérések szerint országosan már a fiatalok kétharmada gondolkodik a kivándorláson. Ha nem kap vízumot, kétötödük akár illegális úton is nekiindulna Tunéziából.

Tunézia partjainál idén már 544 kivándorló fulladt meg. Az út veszélyei sokakat visszatartanak, és a Neue Zürcher Zeitung friss riportja szerint erről a család is gyakran megpróbálja lebeszélni a menni akarókat. A Balkáni útvonal ugyan drágább, de ehhez képest még mindig biztonságosabb. A cikkben megszólaló Khaled nevű fiú a szaharai Tataouine tartományból korábban már kétszer megpróbált feljutni az Olaszországba menő csempészhajókra, de ez egyik alkalommal sem jött össze – egyszer nem indult be a motor, a következő kísérletnél pedig nem volt elég jelentkező, ezért a csempészek végül törölték az utat.
Más tunéziaiakhoz hasonlóan ezért ő is inkább Isztambulba repült, hogy a nyugat-balkáni útvonalon át próbáljon bejutni az EU-ba. Törökországba nem kell vízum a tunéziaiaknak, és bár a török határőrök így is gyakran visszaküldik őket, ha nem tudják bizonyítani, hogy legálisan mennének tovább, ezt egy retúrjegy felmutatásával a gyakorlatban általában meg lehet oldani – a visszaút pedig később lemondható.
Isztambulból jellemzően busszal vagy repülővel utaznak tovább Belgrádba. Szerbia az újabb migrációs hullám miatt, uniós nyomásra november 20-től vízumkötelezettséget vezet be több országgal szemben, de most még a belépésnél elég szállodafoglalást és elegendő mennyiségű készpénzt felmutatni. A szerb határon várható kikérdezésre blogokon és Youtube-on terjedő okosítók készítik fel az érdeklődő észak-afrikaiakat, hogy megfelelő választ adjanak.
A Neue Zürcher Zeitung cikke Szabadkát írja le “a bevándorlók és az embercsempészek központjaként”. A cikkben szereplő Khaled is ide buszozott el Belgrádból, majd aztán taxival ment tovább Zomborba, ahol az éjszaka közepén volt számára is ismeretlen maszkos emberekkel találkozója.
“Olyan ez, mint egy piac, ahol sok ajánlat van”
– meséli a cikkben a felajánlkozó embercsempészek és az Európába vágyók találkozási helyéről.
A magyarországi tranzit – át a határkerítésen Szerbiából magyar területre, majd tovább Ausztriába – szokásos árfolyama az elmúlt hónapokban 3000 euró volt. Itt is van azonban infláció: az embercsempészek tarifája az egyre nagyobb kereslet miatt mostanra 3800 euróra ment fel. A pénz mellett az embercsempészeknek ideiglenes megőrzésre gyakran átadják az útlevelet is, hogy a határőrök ne tudják visszaküldeni Tunéziába az embert.
Khalednek másodszorra sikerült átjutnia a magyar határkerítésen. Az első alkalommal a magyar határőrök megállították a csoportot, amiben próbálkozott, és visszavitték a szerb oldalra, de egy nappal később már nagyobb szerencséje volt. Ezután az elmondása szerint hét órán át gyalogolt már magyar területen az erdőben, mire eljutott az embercsempészek társához, aki egy osztrák határ felé tartó autóban várt rá.
Szeptemberben egy csempész kisbusz a Répcébe zuhant és elmerült az iszapos vízben Kapuvár mellett, ebben a balesetben több tunéziai is meghalt. Khaled fuvarja azonban szerencsésen megérkezett Ausztriába. Az osztrák határőrök egy menekültközpontba irányították, ő pedig pár nap múlva továbbment Svájcon keresztül Franciaországba. Nem sokkal később az embercsempész-hálózaton keresztül megérkezett a még Szerbiában leadott útlevele is. A teljes út számára 6000 euróba került. Franciaországban a legtöbb tunéziaihoz hasonlóan nem fog menekültkérelmet beadni, tudja, hogy gazdasági bevándorlóként nem lenne rá esélye, hogy megkapja. A cikk elején idézett hivatalos statisztikákba így, ha szerencséje van, nem fog bekerülni. Most egy pékségben dolgozik, két műszakban, feketén foglalkoztatják.
2022-ben idáig 16 ezer egyiptomi és ugyanennyi tunéziai állampolgár folyamodott menedékes státuszért az EU-ban, ezzel ez a két ország vezeti a listát, többen jönnek, mint ahányan szíriainak vagy afgánnak mondják magukat.