A Bécsi Szépművészeti Múzeum I. /Kunsthistorisches Museum - Wien/
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez youtube.com videó.
Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához:
Kattints Ide
Japánkert - Kandzsi - Japán stílusban készült kert,melyet magánkertekben,nyilvános parkokban vagy buddhista templomok mellett illetve történelmileg jelentős helyeken például várak mellett alakítanak ki.A japánkerteknek több változata ismert.A hagyományos japánkert,sziklakert vagy más néven száraz kert és a japán teaszertartáshoz kötődő teakert.
A japán kertművészet kínai hatásra kezdett fejlődni.De fokozatosan a japán kultúrára,esztétikai elvekre és anyagokra épülő,saját egyéni stílusa alakult ki.Az Edo-korra már teljesen kialakult ez a sajátos japán stílus.A 19.század vége óta nyugati elemek is megjelentek a japánkert művészetében.
A japánkert egyszerre gyönyörködtet és elgondolkoztat.A kertet,mint átfogó kompozíciót értékelhetjük,melyben a különböző szögekből láthatjuk,ahogy a természetben kifejeződnek,az évszak,a napszak,és az időjárás sajátosságai.Egyes japánkerteket csak arra szánnak,hogy a szemlélődő kívülről,egy bizonyos szögből nézze,vagy csak kívülről,de több szögből.De sok kert bejárható vagy körüljárható,de az építője szándékainak megfelelően.
Az egyik legismertebb japánkert a Rjoan-dzsi templom sziklakertje A japánkertek nagy népszerűségnek örvendeznek Japánon kívül is több kontinensen is megtalálhatók,Magyarországon is több helyen van látogatható japánkert.
Az egész Távol-Keleten Japánban maradt fent a legtöbb műemlék jellegű kert,több mint száz.Ezek azonban a több évszázados pusztítások és természetes elhasználódás miatt nem eredeti állapotban maradtak fenn,hanem rekonstrukciók,amik főleg az Edo-korból (16oo-1867) származnak. A japán történelem írott forrásai alapján azonban biztosra vehető,hogy a japánkert építészet a korai államalapítás koráig,az 5-6 századig,más források szerint a 8.századig nyúlnak vissza.A niva szó,melyet ma kert értelemben használnak,annak idején a sintó vallás szellemeinek a kamiknak az imádsághoz használt helyet jelentette.A kamik a hegyekben,fákban,vizekben,és a sziklákban is benne élnek,így a japánok szerint a természetet közvetlenül tükrözi az istenke szépségét.Ezeket a szent helyeket,kezdetben aszerint választották ki,hogy maga a természet hogyan alakította ki a helyet,később az emberek készítették a tavakat,rajtuk kis szigetekkel.A japánkerteknek, amennyiben nem száraz kertről van szó,ma is elmaradhatatlan része a víz,akár a patak,de inkább tó képében.A száraz kertekben alkalmazott sík felület,amit fehér homokkal hintenek fel,szintén összefügg a sintó vallással,mivel abban az ilyen területeken tartották a szertartásokat.
A kertekre vonatkozó legkorábbi utalásokat a kodzsiki és a nihonsoki című 8.század eleji krónikákban olvasni.Ezek a mitikus első császártól Dzsimmuról állítják,aki Kr.e. 66o körül uralkodott,hogy tavas kertet alakított ki,a mijazaki szentélynél,az uszai szentélynél pedig az ottani tavas kert szigetére palotát épített.A Kr.e. 475 körül uralkodó Kósó császár palotájának a neve is egy tavi szigeten épített villára utal.Egy legenda szerint pedig a 3.század elején Dzsingú,aki csúai császár felesége volt,egy olyn palotát épített,amit cseresznyefákkal ültettek körül.
Amikor a buddhizmus a 6.században kezdett Japánban elterjedni, tovább erősítette a természeti környezet és a spiritualizmus kapcsolatát.Már a 6-7 századokban azt gondolták,hogy a kertek építése a buddhista világrend kicsinyített másaként szolgálhat.
A japánkertek típusai és főbb jellemzői:
Tsuki-yama azaz hegyvidéki,fő motívuma a vízesés és a tó.
Hira-Niwa azaz síkvidéki,alapformáját a kövek elrendezése határozza meg.A víz - ami elengedhetetlen része a japánkertnek - kút vagy folyóvíz formájában jelenik meg benne.
Mindkét típusú kert kialakítása lehet:
Shin - igazi,részleggazdag,szigorú formai előírásoknak eleget tevő
Gyo- egyszerű,szabadban kezelt,kevésbé részletgazdag
So -vázlatos,leegyszerűsített,szabad kialakítású
A századok folyamán kialakult Cha-Niwa együttese(váróhelység,teaház,kert)amely a teaszertartás eszményi környezete.Kialakításánál törekednek az igénytelen egyszerű, természetes szépség bemutatására,amely az úgynevezett "Santon"azaz emelkedett lelkiállapotban hozza az áthaladás közben a szemlélődőt.
A kareszendzsui száraz táj stílus a zen templomból ered.Ezekben a kertekben kevés növény és nincs víz,de kavicsok vagy hullámokra gereblyézett homok segítségével felidézik a víz hangulatát.A stílusra jellemzőek az érdekes alakjukért vagy mintázatukért választott sziklák,a moha,és az alacsony növésű bokrok.Egy híres sziklakert például a Kiotói-dzsi templom kertje.
A Sakkei kölcsönzött tájelemmódszer arra utal,amikor a kert rajta kívül álló elemekkel,például hegyek,épületek,amelyek művészi kompozíciót mutatnak.Ilyenkor egy középső elem, - gondosan gyakran ápolt növényzet - zárja ki közbetolandó elemeket és foglalja kertbe a bemutatni kívánt látványt.
Egy tipikus japán kertben rendszerint megtalálhatók az alábbi elemek vagy azokat jelképező dolgok.
A víz,a sziget,a szigetre vezető híd,lámpás,leggyakrabban kőből,teaház vagy kerti pavilon.
Egyes kertekbe Japán különböző részeiből hozattak díszítőköveket.A kertben gyakori növény a bambusz és a vele rokon növényfajták,az örökzöldek, - köztük a japán fekete fenyő - valamint a lombhullató fák,például a juhar,illetve a páfrányok és mohák.A leggyakrabban alkalmazott növényfajok:
Japán kamilla,Ujjas juhar,japáncseresznye,őszibarack,babérmegy,mahónia,puszpáng,árnyékliliom,rododendron fajok,amelyek a kert létesítésekor a család számára választott szent vagy védett növény.Krizantém.
Előszeretettel használják a színes levelű juharfajokat,úgymint a tűzvörös juhar vagy vörös virágú juhar.
A japánkert és az angolkert vagy tájképkert közös jellemzője a növények természetes formában való kiültetése.Elhelyezésüknél azok morfológiáját is figyelembe veszik(oszlopok,elterülő stb.)valamint a színhatást(például őszi lombszíneződés)A forma-szín elentétes kiemelő hatása a kontraszt ezen keresztül érvényesül.Ellenben csak a japánkertekre jellemző,hogy a fának szimbolikus jelentése is van,illetve minializáció.
Magyarországon található japánkeretek:
A Budapesti Állatkertben, a Margit szigeten,Varga Márton Kertészeti és Földmérő Szakképző Intézet területén és a Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus kertjében.
A kő,a víz,és a növénynek elrendeződése a japánkertekben
Bár a japánkert kifejezés hallatán leggyakrabban békés,gyönyörű helyekre gondolunk,melyek kikapcsolódást jelentenek a mindennapi életből,japánkerteket más céllal is terveznek.A legtöbb kert csendes elmélkedésre bátorítja a látogatót,de némelyeket ritka növényfajok vagy érdekes formájú kövek bemutatására hozták létre.
A sétakertekben a látogatónak végig kell sétálnia a kertben,hogy teljes mértékben élvezhesse szépségét.Előre megtervezett út viszi végig a sétálókat,a kert minden egyes részén.Egyes helyeken egyenetlenre tervezik a talajt,hogy az embereknek a lába alá kell néznie,és amikor újra felnéznek,szép dísz vagy látvány ötlik a szemébe.Ezt a tervezésmódot hívják "az elrejtés és a megmutatás elvének",és célja a látogató felvidítása.
A köveknek a japán legendák szerint lelkük van,ezért tisztelettel kell bánni velük.Kövekből alakítják ki a kertek ösvényeit,és hídjait.Kövek jelképezik a hegyeket is,ahol igazi hegyek nincsenek.Mindig páratlan számú követ helyeznek el egy csoportban,leggyakrabban háromszög alakzatban.
A vízforrásnak a japánkertben a természet részének kell lennie,ezért a hagyományos japánkertekben nincs szökőkút.A patakokat kanyargósra tervezik,hogy természetesnek és nyugalmat árasztónak tűnjön.A lámpást gyakran a víz mellé helyezik,hogy együtt jelképezzék a Jint és a Jangot,a tűz és víz hagyományosan férfias illetve nőies jellegét.
Egyes kertekben száraz-tó vagy patakmederrel,esetleg kövekkel kiképzett "vízeséssel"képviseltetik a vizet.Ennek nem csak az lehet az oka,hogy ott a valódi víz használata valamilyen akadályba ütközik.hanem ha filozófikus igényű,meditációkért létrehozása az elsődleges cél,akkor esetleges szimbólumokkal helyettesítik a vizet.Ilyenkor kavicsok jelentik a vizet,kavics vagy homokterítés jelenti a víztükröt,amelybe a víz hullámzását érzékeltető vonalakt húznak.
A harmadik fontos elem egy japánkertben a zöld növényzet.A hagyományos kertekben kevés a szín,ezért kevés virágot ültetnek,a színes virágokat gyakran a bejárat közelében helyezik el.Egyes növények például a juhar,más-más évszakokban más-más színt adnak a kertnek.
A japánon kívül létrehozott kertekben többnyire igyekeznek Japánban honos növényeket felhasználni,de van,hogy az eltérő éghajlat miatt csak más fajta alkalmazható.
Kőszeg - Vas megye nyugati részén az Osztrák határ közelében lévő város.Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történetében.Vas megyében már egyedüliként már 1328-ban királyi város címet kapott,amelyet 1646-ban szabad királyi városi rangra erősítették meg.1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte a várost a török elleni támadástól,ezáltal megakadályozta Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását.A háborúk elkerülték,ezáltal hírnevet,gazdasági felvirágzást és a műemlékek megmaradását jelentették.
A városban három kultúra keveredik:A magyar,a német és a horvát.A németek 2oo évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be,míg a horvátok a török támadását követően.
A szőlészetet és a borászatot a rómaiak honosították meg.
Bécstől 11o km-re,Budapesttől 26o km-re,Graztól 13o km-re, Szombathelytől 18 km-re fekszik.
Kőszeg az Alpok keleti nyúlványai között a Kőszegi hegység lábánál fekszik.Borostyánkői hegységben folytatódik.A teleülés a Gyöngyös patak völgyében helyezkedik el.Az alapkőzet a mészfillit és a zöldpala alkotja.Sok a forrása,amiket a gyors lefutási patakok táplálnak.
Éghajlata szubalpin,mérsékelten hűvös-nedves éghajlatú.A tél havas,de nem zord,a nyár hűvös és csapadékos.
Flóra:A hegység magasabban fekvő részein fenyőerdő van,főleg luc- és erdeifenyő.A legelterjedtebb erdőtársulás a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek,a bükk,és a mészkerülő gyertyános tölgyesek.Bőven található az erdei ciklámen.Alsó részén a fehér sáfrány,ami egyetlen a magyarországi állományban.A déli lejtőkön szelíd gesztenyék vannak.
Fauna:Százlábúak,futóbogarak,szarvasbogarak,kullancsok.A források és a patakok környékén a foltos szalamandra.Napsütötte réteken a gyík.Madarai közül említésre méltóak:Kabalósólyom,búbos paanka, őrgébics,ritkán vendég a fekete gólya.Az emlősök közül: Egér, pocok, szarvasfélék,mókus,zerge,sün,denevér. Ragadozók:Róka,borz,nyuszt,nyest,menyét
Nyugat-Magyarország első földműves kultúrája .Római korból: Borostyán-út.
Kőszeg nevet - középkorban - egy Árpád-kori várról kapta,melynek romjai az Óház kilátónál láthatók.1248-ban a tatárjárás után IV.Béla az osztrák hercegtől visszafoglalja a felső várat. Magát a várost Kőszegi Henrik és fia Iván építette.1289-ben összetűzésbe keveredtek I.Albert osztrák herceggel,aki elfoglalta a várost.1291-ben III András azt visszafoglalta,és visszaadta a Kőszegi családnak.1327-ben Károly Róbert elvette a családtól,1328-ban királyi városi címet önkormányzati és vásártartási jogot adott,majd 1336-ban erdőtelepítési munkálatokra kötelezte a polgárokat.Ekkor épült fel a 13-századtól álló földesúri vár.
Kőszeg ígéretet kapott,hogy örökre királyi fennhatóság alatt marad, ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Garami Miklós nádornak adományozta.1445-ben III.Frigyes német-római császár elfoglalta a várost.A császár adta,a ma is használatos címerét 1446-ban.1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt.Mátyás visszafoglalta,de ismét Habsburg kézre került.
1532-es ostrom - Történelmének legnevezetesebb eseménye.Jurisics Miklós várkapitány vezetésével viszonylag kis számú várvédő visszaverte Bécs ellen vonuló többszörös túlerőben lévő török sereget.
Az ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott.
A19.század második felétől,az 1848/49-es szabadságharcban a város inkább Habsburg-hű volt,szabad királyi autonómiáját elveszítette,magyar fennhatóság alá kerül.
Az első világháború után a járás egy részét Ausztriához csatolják. 1926-ban Állami Tanítóképző Intézet alakul.
A második világháború idején a hegység egyik bunkerében rendezkedett be Szálasi ferenc.A jégpincében helyezték el a Szent Koronát.1945 márciusában a III.Ukrán Front vonult be a városba,de pusztítást nem okozott.Több ezer munkaszolgálatost és zsidót zártak be a volt téglagyárba.Innen hajtották tovább koncentrációs táborokba.
1945-től napjainkig:
Jurisics-vár kulturális célú hasznosítása
Megépül egy síugró sánc és egy hegyi sípálya
Határátkelő helyet építettek,ami a schengeni egyezményhez való csatlakozással bezártak
A IV ötéves tervben,1971-ben tömeges lakásépítés kezdődött
A csónakázó tó,Hotel Irottkő,Verbita missziósház,Park Szálló.
1992-től újra városi bíróság,Kőszeg-Szombathely regionális csatornarendszer
1956-os emlékmű felállítása.
Közúton és vasúton is jól megközelíthető.
A tömegközlekedést a Vasi Volán biztosítja.
Nevezettségei és látnivalói: Jézus Szíve-templom,Jurisics vár,Városháza,Szent Imre-templom,Szent Jakab-templom,Zsinagóga,Református templom,Evangélikus templom,Chernel-kert Arborétum,Múzeumok,Várszínház.
A japán kertművészet kínai hatásra kezdett fejlődni.De fokozatosan a japán kultúrára,esztétikai elvekre és anyagokra épülő,saját egyéni stílusa alakult ki.Az Edo-korra már teljesen kialakult ez a sajátos japán stílus.A 19.század vége óta nyugati elemek is megjelentek a japánkert művészetében.
A japánkert egyszerre gyönyörködtet és elgondolkoztat.A kertet,mint átfogó kompozíciót értékelhetjük,melyben a különböző szögekből láthatjuk,ahogy a természetben kifejeződnek,az évszak,a napszak,és az időjárás sajátosságai.Egyes japánkerteket csak arra szánnak,hogy a szemlélődő kívülről,egy bizonyos szögből nézze,vagy csak kívülről,de több szögből.De sok kert bejárható vagy körüljárható,de az építője szándékainak megfelelően.
Az egyik legismertebb japánkert a Rjoan-dzsi templom sziklakertje A japánkertek nagy népszerűségnek örvendeznek Japánon kívül is több kontinensen is megtalálhatók,Magyarországon is több helyen van látogatható japánkert.
Az egész Távol-Keleten Japánban maradt fent a legtöbb műemlék jellegű kert,több mint száz.Ezek azonban a több évszázados pusztítások és természetes elhasználódás miatt nem eredeti állapotban maradtak fenn,hanem rekonstrukciók,amik főleg az Edo-korból (16oo-1867) származnak. A japán történelem írott forrásai alapján azonban biztosra vehető,hogy a japánkert építészet a korai államalapítás koráig,az 5-6 századig,más források szerint a 8.századig nyúlnak vissza.A niva szó,melyet ma kert értelemben használnak,annak idején a sintó vallás szellemeinek a kamiknak az imádsághoz használt helyet jelentette.A kamik a hegyekben,fákban,vizekben,és a sziklákban is benne élnek,így a japánok szerint a természetet közvetlenül tükrözi az istenke szépségét.Ezeket a szent helyeket,kezdetben aszerint választották ki,hogy maga a természet hogyan alakította ki a helyet,később az emberek készítették a tavakat,rajtuk kis szigetekkel.A japánkerteknek, amennyiben nem száraz kertről van szó,ma is elmaradhatatlan része a víz,akár a patak,de inkább tó képében.A száraz kertekben alkalmazott sík felület,amit fehér homokkal hintenek fel,szintén összefügg a sintó vallással,mivel abban az ilyen területeken tartották a szertartásokat.
A kertekre vonatkozó legkorábbi utalásokat a kodzsiki és a nihonsoki című 8.század eleji krónikákban olvasni.Ezek a mitikus első császártól Dzsimmuról állítják,aki Kr.e. 66o körül uralkodott,hogy tavas kertet alakított ki,a mijazaki szentélynél,az uszai szentélynél pedig az ottani tavas kert szigetére palotát épített.A Kr.e. 475 körül uralkodó Kósó császár palotájának a neve is egy tavi szigeten épített villára utal.Egy legenda szerint pedig a 3.század elején Dzsingú,aki csúai császár felesége volt,egy olyn palotát épített,amit cseresznyefákkal ültettek körül.
Amikor a buddhizmus a 6.században kezdett Japánban elterjedni, tovább erősítette a természeti környezet és a spiritualizmus kapcsolatát.Már a 6-7 századokban azt gondolták,hogy a kertek építése a buddhista világrend kicsinyített másaként szolgálhat.
A japánkertek típusai és főbb jellemzői:
Tsuki-yama azaz hegyvidéki,fő motívuma a vízesés és a tó.
Hira-Niwa azaz síkvidéki,alapformáját a kövek elrendezése határozza meg.A víz - ami elengedhetetlen része a japánkertnek - kút vagy folyóvíz formájában jelenik meg benne.
Mindkét típusú kert kialakítása lehet:
Shin - igazi,részleggazdag,szigorú formai előírásoknak eleget tevő
Gyo- egyszerű,szabadban kezelt,kevésbé részletgazdag
So -vázlatos,leegyszerűsített,szabad kialakítású
A századok folyamán kialakult Cha-Niwa együttese(váróhelység,teaház,kert)amely a teaszertartás eszményi környezete.Kialakításánál törekednek az igénytelen egyszerű, természetes szépség bemutatására,amely az úgynevezett "Santon"azaz emelkedett lelkiállapotban hozza az áthaladás közben a szemlélődőt.
A kareszendzsui száraz táj stílus a zen templomból ered.Ezekben a kertekben kevés növény és nincs víz,de kavicsok vagy hullámokra gereblyézett homok segítségével felidézik a víz hangulatát.A stílusra jellemzőek az érdekes alakjukért vagy mintázatukért választott sziklák,a moha,és az alacsony növésű bokrok.Egy híres sziklakert például a Kiotói-dzsi templom kertje.
A Sakkei kölcsönzött tájelemmódszer arra utal,amikor a kert rajta kívül álló elemekkel,például hegyek,épületek,amelyek művészi kompozíciót mutatnak.Ilyenkor egy középső elem, - gondosan gyakran ápolt növényzet - zárja ki közbetolandó elemeket és foglalja kertbe a bemutatni kívánt látványt.
Egy tipikus japán kertben rendszerint megtalálhatók az alábbi elemek vagy azokat jelképező dolgok.
A víz,a sziget,a szigetre vezető híd,lámpás,leggyakrabban kőből,teaház vagy kerti pavilon.
Egyes kertekbe Japán különböző részeiből hozattak díszítőköveket.A kertben gyakori növény a bambusz és a vele rokon növényfajták,az örökzöldek, - köztük a japán fekete fenyő - valamint a lombhullató fák,például a juhar,illetve a páfrányok és mohák.A leggyakrabban alkalmazott növényfajok:
Japán kamilla,Ujjas juhar,japáncseresznye,őszibarack,babérmegy,mahónia,puszpáng,árnyékliliom,rododendron fajok,amelyek a kert létesítésekor a család számára választott szent vagy védett növény.Krizantém.
Előszeretettel használják a színes levelű juharfajokat,úgymint a tűzvörös juhar vagy vörös virágú juhar.
A japánkert és az angolkert vagy tájképkert közös jellemzője a növények természetes formában való kiültetése.Elhelyezésüknél azok morfológiáját is figyelembe veszik(oszlopok,elterülő stb.)valamint a színhatást(például őszi lombszíneződés)A forma-szín elentétes kiemelő hatása a kontraszt ezen keresztül érvényesül.Ellenben csak a japánkertekre jellemző,hogy a fának szimbolikus jelentése is van,illetve minializáció.
Magyarországon található japánkeretek:
A Budapesti Állatkertben, a Margit szigeten,Varga Márton Kertészeti és Földmérő Szakképző Intézet területén és a Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus kertjében.
A kő,a víz,és a növénynek elrendeződése a japánkertekben
Bár a japánkert kifejezés hallatán leggyakrabban békés,gyönyörű helyekre gondolunk,melyek kikapcsolódást jelentenek a mindennapi életből,japánkerteket más céllal is terveznek.A legtöbb kert csendes elmélkedésre bátorítja a látogatót,de némelyeket ritka növényfajok vagy érdekes formájú kövek bemutatására hozták létre.
A sétakertekben a látogatónak végig kell sétálnia a kertben,hogy teljes mértékben élvezhesse szépségét.Előre megtervezett út viszi végig a sétálókat,a kert minden egyes részén.Egyes helyeken egyenetlenre tervezik a talajt,hogy az embereknek a lába alá kell néznie,és amikor újra felnéznek,szép dísz vagy látvány ötlik a szemébe.Ezt a tervezésmódot hívják "az elrejtés és a megmutatás elvének",és célja a látogató felvidítása.
A köveknek a japán legendák szerint lelkük van,ezért tisztelettel kell bánni velük.Kövekből alakítják ki a kertek ösvényeit,és hídjait.Kövek jelképezik a hegyeket is,ahol igazi hegyek nincsenek.Mindig páratlan számú követ helyeznek el egy csoportban,leggyakrabban háromszög alakzatban.
A vízforrásnak a japánkertben a természet részének kell lennie,ezért a hagyományos japánkertekben nincs szökőkút.A patakokat kanyargósra tervezik,hogy természetesnek és nyugalmat árasztónak tűnjön.A lámpást gyakran a víz mellé helyezik,hogy együtt jelképezzék a Jint és a Jangot,a tűz és víz hagyományosan férfias illetve nőies jellegét.
Egyes kertekben száraz-tó vagy patakmederrel,esetleg kövekkel kiképzett "vízeséssel"képviseltetik a vizet.Ennek nem csak az lehet az oka,hogy ott a valódi víz használata valamilyen akadályba ütközik.hanem ha filozófikus igényű,meditációkért létrehozása az elsődleges cél,akkor esetleges szimbólumokkal helyettesítik a vizet.Ilyenkor kavicsok jelentik a vizet,kavics vagy homokterítés jelenti a víztükröt,amelybe a víz hullámzását érzékeltető vonalakt húznak.
A harmadik fontos elem egy japánkertben a zöld növényzet.A hagyományos kertekben kevés a szín,ezért kevés virágot ültetnek,a színes virágokat gyakran a bejárat közelében helyezik el.Egyes növények például a juhar,más-más évszakokban más-más színt adnak a kertnek.
A japánon kívül létrehozott kertekben többnyire igyekeznek Japánban honos növényeket felhasználni,de van,hogy az eltérő éghajlat miatt csak más fajta alkalmazható.
A városban három kultúra keveredik:A magyar,a német és a horvát.A németek 2oo évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be,míg a horvátok a török támadását követően.
A szőlészetet és a borászatot a rómaiak honosították meg.
Bécstől 11o km-re,Budapesttől 26o km-re,Graztól 13o km-re, Szombathelytől 18 km-re fekszik.
Kőszeg az Alpok keleti nyúlványai között a Kőszegi hegység lábánál fekszik.Borostyánkői hegységben folytatódik.A teleülés a Gyöngyös patak völgyében helyezkedik el.Az alapkőzet a mészfillit és a zöldpala alkotja.Sok a forrása,amiket a gyors lefutási patakok táplálnak.
Éghajlata szubalpin,mérsékelten hűvös-nedves éghajlatú.A tél havas,de nem zord,a nyár hűvös és csapadékos.
Flóra:A hegység magasabban fekvő részein fenyőerdő van,főleg luc- és erdeifenyő.A legelterjedtebb erdőtársulás a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek,a bükk,és a mészkerülő gyertyános tölgyesek.Bőven található az erdei ciklámen.Alsó részén a fehér sáfrány,ami egyetlen a magyarországi állományban.A déli lejtőkön szelíd gesztenyék vannak.
Fauna:Százlábúak,futóbogarak,szarvasbogarak,kullancsok.A források és a patakok környékén a foltos szalamandra.Napsütötte réteken a gyík.Madarai közül említésre méltóak:Kabalósólyom,búbos paanka, őrgébics,ritkán vendég a fekete gólya.Az emlősök közül: Egér, pocok, szarvasfélék,mókus,zerge,sün,denevér. Ragadozók:Róka,borz,nyuszt,nyest,menyét
Nyugat-Magyarország első földműves kultúrája .Római korból: Borostyán-út.
Kőszeg nevet - középkorban - egy Árpád-kori várról kapta,melynek romjai az Óház kilátónál láthatók.1248-ban a tatárjárás után IV.Béla az osztrák hercegtől visszafoglalja a felső várat. Magát a várost Kőszegi Henrik és fia Iván építette.1289-ben összetűzésbe keveredtek I.Albert osztrák herceggel,aki elfoglalta a várost.1291-ben III András azt visszafoglalta,és visszaadta a Kőszegi családnak.1327-ben Károly Róbert elvette a családtól,1328-ban királyi városi címet önkormányzati és vásártartási jogot adott,majd 1336-ban erdőtelepítési munkálatokra kötelezte a polgárokat.Ekkor épült fel a 13-századtól álló földesúri vár.
Kőszeg ígéretet kapott,hogy örökre királyi fennhatóság alatt marad, ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Garami Miklós nádornak adományozta.1445-ben III.Frigyes német-római császár elfoglalta a várost.A császár adta,a ma is használatos címerét 1446-ban.1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt.Mátyás visszafoglalta,de ismét Habsburg kézre került.
1532-es ostrom - Történelmének legnevezetesebb eseménye.Jurisics Miklós várkapitány vezetésével viszonylag kis számú várvédő visszaverte Bécs ellen vonuló többszörös túlerőben lévő török sereget.
Az ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott.
A19.század második felétől,az 1848/49-es szabadságharcban a város inkább Habsburg-hű volt,szabad királyi autonómiáját elveszítette,magyar fennhatóság alá kerül.
Az első világháború után a járás egy részét Ausztriához csatolják. 1926-ban Állami Tanítóképző Intézet alakul.
A második világháború idején a hegység egyik bunkerében rendezkedett be Szálasi ferenc.A jégpincében helyezték el a Szent Koronát.1945 márciusában a III.Ukrán Front vonult be a városba,de pusztítást nem okozott.Több ezer munkaszolgálatost és zsidót zártak be a volt téglagyárba.Innen hajtották tovább koncentrációs táborokba.
1945-től napjainkig:
Jurisics-vár kulturális célú hasznosítása
Megépül egy síugró sánc és egy hegyi sípálya
Határátkelő helyet építettek,ami a schengeni egyezményhez való csatlakozással bezártak
A IV ötéves tervben,1971-ben tömeges lakásépítés kezdődött
A csónakázó tó,Hotel Irottkő,Verbita missziósház,Park Szálló.
1992-től újra városi bíróság,Kőszeg-Szombathely regionális csatornarendszer
1956-os emlékmű felállítása.
Közúton és vasúton is jól megközelíthető.
A tömegközlekedést a Vasi Volán biztosítja.
Nevezettségei és látnivalói: Jézus Szíve-templom,Jurisics vár,Városháza,Szent Imre-templom,Szent Jakab-templom,Zsinagóga,Református templom,Evangélikus templom,Chernel-kert Arborétum,Múzeumok,Várszínház.