Ha tudnád (The Half of It) 2020.
3 videó - 2020
Amerikai, romantikus film, 104 perc
//Figyelem! A filmhez lehet magyar kiegészítő feliratot választani. A hun felirat választásánál, a kínai szövegek tökéletes fordítása van, az eng. feliratnál pedig az sms-ek szövege is; valamint az összes, a filmben megjelenő angol városnév, cégtábla, irodalmi mű és egyéb dolog magyar verziója is le van fordítva. Ez az eng. is magyarul van. A feliratokat úgy lehet választani, hogy a film alatt lévő kis kárikára katt, majd a felirat kikapcsolvá-ra, majd a hun, vagy eng.-re// A suli legjobb tanulójának számító Ellie segít az iskola legjobb sportolójának a tanulásban. Ellie titokban szerelmes a srácba; rövidesen szoros kapcsolat szövődik közöttük. Rendező: Alice Wu Író: Alice Wu Zene: Anton Sanko Szereplők: Collin Chou, Enrique Murciano, Catherine Curtin, Becky Ann Baker, Leah Lewis, Daniel Diemer, Alexxis Lemire .Ha tudnád .2020, kiegészítő felirattal Ha tudnád - 2020 Ha tudnád 2020 (576p) |
.Ha tudnád .2020, kiegészítő felirattalA videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videa.hu videó. Segítség a videa.hu típusú videók lejátszásához: Kattints Ide « Előző
Videó lista megjegyzések |
Íme, az ismertető eredetije a honlapjukon:
https://www.mafab.hu/movies/the-half-of-it-336872.html
Én inkább így írnám le a filmet egy mondattal: Cyrano de Bergerac - szokatlan szereposztásban...
A félresikerült hivatalos ismertető helyett írtam egy saját kis esszét a filmről – mégpedig segítség nélkül; mert nincs felesleges (sőt, egyáltalán semmiféle) húsz dollárom…
Címe:
A pisze Cyrano – avagy hogy esik saját csapdájába a hírhedt hamisító…
Rostand művének újragondolt változata igen friss, és meglepő! Igaz, hogy nincsenek benne látványos vívó-jelenetek (melyek miatt (is) olyan izgalmas volt a José Ferrer főszereplésével forgatott film) – de a szópárbajok, parádés riposztok megmaradtak. Igaz, nem azért, hogy a másikat a földbe döngöljék, hanem inkább, hogy inspirálják!
(Ferrer a darabot két évig játszotta a Broadway-n – mellyel óriási sikert aratott, és Tomy-díjat is kapott érte).
Mi a legnagyobb meglepetés a filmben? Hogy a hatalmas orr helyett apró nózi tűnik elénk, melynek tulajdonosa egy fantasztikusan értelmes, művelt, és határozott LÁNY!
(Rossz nyelvek szerint a rendezőnő ugyanolyan orrot akart csináltatni Leah-nak, mint amilyen Ferreré volt – de a sminkmester inkább felmondott, látván, hogy semmi ALAP nincs, amire ráragasztaná a műorrot. – just kidding)
Bezzeg Gérard Dépardieu! Annyira illett rá a szerep, hogy a sminkesnek nem is kellett semmit sem hozzáraknia a színész méretes szaglószervéhez!
„A lét és a semmi” Sartre első korszakának legfontosabb filozófiai műve.
Ellie Chu nyilván olvasta ezt is – de koraérett, és gyakorlatias ember lévén inkább a lét választotta, mint a semmit; osztálytársainak jeles értékű házi dolgozatokat ír – fejenként húsz dollárért…
Amikor befejezi az elsőt, azt mondja: Ez bizony, barátaim, egy kitűnő osztályzatra méltó esszé – vagy legalábbis ötös alá (amennyiben a tanár éppen rossz kedvében van) – ha nem lesz ötös, nem kell fizetned!
AKKOR azt hittem, fordítói hiba – hiszen egy tanulónak akkor kell fizetnie, ha nem kitűnő, amiért tandíjmentesség (sőt, ösztöndíj is jár). Aztán látjuk, hogy az esszéket futószalagon készíti; nála kevésbé eszes társai számára… (Ilyenekből – minthogy amerikai középiskoláról van szó – akadnak is, szép számmal!)
A film elején látjuk, ahogy kiosztja a kinyomtatott – sőt, a megrendelő aláírásának tökéletes hamisítványával ellátott – házi dolgozatokat, és már jönnek is az utalások: 5x20=100 dollár! Ha már egzisztencialista valaki, legalább legyen valami létalapja…
Ellie Chu szerepében Leah Lewis, akit egy shanghaji árvaházból fogadtak örökbe amerikai nevelőszülei, nyolc hónapos korában. Tíz éves korától szerepel különböző reklámfilmekben és tévéműsorokban. A mostani az első egész estés filmszerepe. Mivel adoptálták, természetesen nem tud mandarinul. A rendező írta le, és tanította meg neki azt a pár mondatot, ami kínaiul van. Szerencsére teljesen hiteles a kiejtése!
A film rendezője szintén kínai származású:
伍思薇 (ejtsd: Wǔ sī wēi) – amerikai nevén: (Still!) Alice Wu 1970 április 21-én született a kaliforniai San Joséban, taiwani emigránsok gyermekeként. A család Los Altos-ba költözött, ahol Wu 1986-ban leérettségizett. Még csak 16 éves volt, de jelentkezett az MIT (Massachusetts Institute of Technology – a világ talán legjobb műszaki egyeteme!)-ra. Később – talán Skylar példáját követve (Good Will Hunting) – átment a Stanford-ra, ahol 1990-ben megszerezte alapdiplomáját; majd 1992-ben befejezte a mesterképzést is, számítógépes szakon.
Friss diplomásként a washingtoni Seattle-ben dolgozott a Microsoft szoftver-mérnökeként.
Mérnöki munkája mellett elkezdett írni egy könyvet. Mivel úgy gondolta, hogy a történet sokkal jobban illik a filmvászonra, beiratkozott a Washingtoni Egyetem 12 hetes forgatókönyv-író tanfolyamára, ahol meg is írta első filmjének forgatókönyvét. (Nem DC, hanem Washington állam – és az egyetem Seatle-ben van!)
Egyetemi tanárának bíztatására otthagyta a vacak kis Microsoft céget az 1990-es évek vége felé, és New Yorkba költözött, hogy első forgatókönyvét (Saving Face) filmre vigye.
Több produkciós iroda szerette volna megvenni a filmkészítés jogait, de Wu úgy döntött, inkább maga készíti el a filmet – hogy megőrizze a tajwani-amerikai közösség ábrázolásának autentikusságát (eredetiségét).
A projekt megvalósítására öt évet szánt; és pontosan az ötödik évben, 2001-ben elkezdődtek a munkálatok. A filmet 2005-ben mutatták be.
Ebben is SAJÁT ÉLETÉBŐL merít – mint ahogy ”The Half of It” című filmjében is. Azért érdekes lehet egy tajwani-amerikai közösségben úgy élni, hogy valaki nem a megszokott formákat követi a párválasztás során…
Szóval, Ellie Chu tulajdonképpen Alice Wu – csak nem műszaki egyetemre, hanem bölcsész-szakra jelentkezik. A többi mind megegyezik saját életében történtekkel: mikor ráébredt, hogy ő másban lelte meg lelki társát / elveszett felét, és ezt el kellett fogadtatnia előbb édesanyjával, aztán tágabb környezetével…
A két lány közötti beszélgetések – ha csupán sms-ben is – nagyon hitelesek és jók. A csúcspont: a hőforrás; mikor a két arc látszik csak (melyek valamikor egy fejhez tartoztak), és az, hogy mindkettőn ruha van, a lelki kötődést mutatja, a testi vágy nélkül (hiszen csak a film végén döbben rá Ellie, hogy mennyire vágyik Aster-re – és Aster még csak a csók után kezd ezen gondolkodni…
A két lány játéka kiváló (A+!) – tehát megéri a 20 dollárt…
A Munsky-fiú is kedves lenne, de böszmesége kissé túlzó.
Ugyanez mondható el az ügyeletes Bye-gúnárról, Trig Carsonról is; beképzelt pojáca – de hogy ennyire? Habár az idiotizmus nem ismer határokat… Szerencsére őt ritkán látjuk a filmben.
Sokan (elég sok cikket olvastam AMERIKAI lapokból) leszbikus filmként kezelik Ellie és Aster egymásra találását – szerintem két EMBER, két LÉLEK talált egymásra. Pontosabban három; mert Pault teljesen leveszi lábáról Ellie okossága és önzetlen szeretete.
Bár örök igazság, hogy villamos és lány után nem szabad futni (erről szól „A lány villamosa”) azért én megértem a srácot a film végén.
Elvégre hét végén meccse lesz!