Nem beszélek zöldségeket! (La tete en friche)
1 videó - 2010
színes, feliratos (putlocker), szinkronizált (vidto.me), francia vígjáték, 82 perc
Vannak filmek, melyek a maguk csendes módján, leheletfinom eszközökkel mesélnek kis csodákról. Germain (Gérard Depardieu) amolyan ügyefogyott mackóként, francia Forrest Gumpként csetlik-botlik az életben, alkalmi munkákból él. Sörözik a haverokkal, gondozza a veteményét, s az anyja házának kertjében lakik egy lerobbant lakókocsiban. Az egykori lassú felfogású, rossz tanuló ma is nehezen tud olvasni, hadilábon áll a szavakkal, a mindennapokat a maga egyszerű módján éli meg. A szeretettelenségben töltött gyerekkor, a rideg anya által meghatározott felnőtt mindennapok sivársága után Germain csak abban lelheti örömét, hogy napközben a városka parkjában üldögél a padon, és eteti a galambokat. Itt hozza össze a sors Margueritte-tel (Gisele Casadesus), a törékeny, nyugdíjas tudóssal, aki minden idejét az irodalomnak, a könyveinek és a szavak "hatalmának" szenteli. A két ember szokatlan barátsága észrevétlenül kovácsolódik ott a padon, a galambok közt. Az egyszerű, de szeretetéhes fickó, és a világtól búcsúzó művelt asszony kapcsolata mélységes szereteten, és egy szokatlan, de annál erősebb "anya-fiú" kapcsolaton alapul. Germain szomjazza a tudást és az útmutatást, Margueritte pedig még egyszer, utoljára szeretne valamit átadni a szavak szeretetéből. Eleinte Margueritte olvas fel a hümmögő, szavakat ízlelgető Germainnek, aki lassan "rákap" a tudás és az olvasás ízére. Ahogy lassan a túlkoros diák horizontja tágul, a férfi élete mind jobbra fordul, s képes lesz értékelni maga körül a pici örömöket is. szereplő(k): Gérard Depardieu (Germain Chazes) Gisele Casadesus (Margueritte) Rea Mauranen (Francine) Patrick Bouchitey (Landremont) Jean-François Stévenin (Jojo) François-Xavier Demaison (Gardini) Sophie Guillemin (Annette) Claire Maurier Nem beszélek zöldségeket! 2010. |
Nem beszélek zöldségeket! 2010.A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videa.hu videó. Segítség a videa.hu típusú videók lejátszásához: Kattints Ide « Előző
Videó lista megjegyzések |
Az "en friche" azt jelenti: műveletlen, parlagon hagyott -amennyiben a kontextus (ezt majd megnézem a szótáramban) a földműveléssel kapcsolatos.
De hogy lehetne lefordítani, amikor egy ember elméjéről (fejéről) van szó? Talán "A parlagon hagyott elme"? Az igaz, hogy szó szerint tényleg ilyesmit jelent - ám a film sokkal költőibb annál, semhogy így merném hagyni a címét!
Lássuk, milyen címet adtak neki a különböző országokban:
Az angol verzió:
"My Afternoons with Margueritte" Délutánjaim (Margitkával)
Meglehetőst semmitmondó, nemde? Sajnos ezt a címet vették át a spanyolok, portugálok - de még az általam oly nagyra tartott katalánok is!
Sokkal közelebb jár a találó címhez az orosz:
Чистый лист (Tiszta lap)
Az üres lap - "Tabula rasa"; tulajdonképpen minden gyermek ilyen lap, amire először a szülők (már akinek vannak), az iskola (Amennyiben akad olyan tanár, aki nem gúnyolni, hanem VALÓBAN TANÍTANI akarja diákjait) és a környezet ír be különböző szavakat, gondolatokat (márha van nekik ilyesmijük...) Igen, Germain valóban olyan tiszta lap, amire / akire sajnos nem sokan voltak hajlandók írni - egészen a különös találkozásig...
A német cím nagyon jó; tulajdonképpen a filmből idéz - mégpedig Margueritte szavaiból:
Das Labyrinth der Wörter (A szavak labirintusa)
Mikor néztem a filmet, számomra annyira költői volt, hogy ez jutott eszembe:
"Szó-virágok kertje"
Ebben benne van Germain, Margueritte, és azt hiszem, az egész film is...
Egyébként Hajnalkának (akinek neve virágot is jelent), teljesen igaza van!
EGYETLEN ország ismertetője nem írja azt, hogy vígjáték! Mozifilm; játékfilm; film; ezeket lehet olvasni.
MÉG AZ ANGOL SEM ÍRJA, HOGY "COMEDY"!
Csak a magyar.
Persze azért vannak nagyon humoros részek is a filmben - ne is kevés! Például:
Margueritte: - "Kitűnő az auditív memóriája!"
Germain: - "Nem, nem, nem; csak megjegyzem, amit hallok."
Mivel nem csak könyv-, hanem filmrajongó is vagyok, nekem rögtön a "Neruda postása" (Il postino) jutott eszembe, ami - függetlenül attól, hogy tulajdonképpen ellopták a történetet Antonio Skármeta: Ardiente paciencia (Lángoló türelem) című művéből (vagyis, finomabban szólva, átdolgozták az ugyanilyen címmel 1983-ban leforgatott chilei filmet, amiből a rendező 1985-ben kisregényt írt) - nagyon jól sikerült. A film címszereplője, Massimo Troisi szó szerint az életét adta a filmért!
Ugyancsak ott motoszkál bennem a "Driving Miss Daisy" is (Miss Daisy söfőrje), ami szintén egy idős hölgy és egy illiterált férfi története. És bizony a "daisy" azt jelenti angolul, amit a "marguerite" franciául: margaréta.
Ha már a szereplőkről beszélünk; alig két hét múlva lesz egy éve, hogy Margueritte megformálója, Gisèle Casadesus elhunyt. A film készítésekor még "csak" kilencvenhat(!) éves volt, és csodálatos látni, hogy milyen friss - mind fizikailag, mind szellemileg!
Sajnos még csak 103 éves és három hónapos volt, mikor elragadta a halál. Csak annyit jegyeznék meg róla, hogy ő is komika volt - mint ahogy Troisi is komikusként játszotta el a Postino tragikus szerepét.
Az én elmém még üresen maradt lapjára azt írta ez a film: "Olvasni jó!" És írni még jobb...