29 videó

A MAVIR műfészek programja

- A nagyfeszültségű oszlopokon a hálózatot ellenőrző vezetékfelügyelők vették észre a ragadozó madarak jelenlét, a hollóktól lefoglalt fészkekben. A műfészkek telepítésének lehetőségét a nyolcvanas évek vége felé madárvédelemmel foglalkozó civil szervezetek vetették fel elsőként és igényeikkel a hálózat fenntartóját keresték meg. Az első műfészket, az OVIT (A MAVIR jogelődje) munkatársai a Pro Vértes alapítvány madarászaival 1991-ben Csákvár térségében helyezték ki.

-A műfészkek telepítése szerte az országban elterjedt azokon a helyeken ahol a madarászok kerecsensólyom illetve vörös vércsék élőhelyeit regisztrálták. Az együttmőködést a LIFE program keretében az Európa Unió is felkarolta. A fészkek telepítési helyét titkosan kezeljük. Ennek oka egyrészt, hogy a madarak fokozottan védettek, nyugalmukat biztosítani kell, másrészt a villamos energia szállítása veszélyes üzem, a nagyfeszültségű oszlopok magasságuk és a feszültség miatt veszélyt jelentenek azoknak, akik nem szakemberek és nincsenek speciálisan kiképezve. Az oszlopokra felmászni tilos és életveszélyes! Az oszlopokon pedig csak és kizárólag a MAVIR szakemberei dolgozhatnak, természetesen figyelembe véve a madárvédelmi szakemberek észrevételeit, instrukcióit is.

Míg kezdetben 1991-ben 7 műfészek került az oszlopokra, addig volt olyan év, amikor több mint 200 műfészket helyeztek ki az átviteli hálózat oszlopaira a szakemberek javaslatára. Jelenleg közel 300 fészek szolgál a ragadozó madaraknak otthonául. 2011 évre már 5 oszlop telepítése van tervezve.

-A fészkek kihelyezését a madarászok javaslataira a MAVIR vezetékfelügyelőségeinek dolgozói helyezik ki az oszlopokra. Ezt a feladatot csak a maviros szakemberek végezhetik, mivel őket képezik ki a nagy magasságban és a nagyfeszültség jelenlétében végzett munkára. Ők tudják az oszlopok minden típusának esetében, hol van az a hely, ahol a madarak a műfészekben biztonságban érezhetik magukat.

A fészkek felrakását hónapokkal előre tervezik annak érdekében, hogy azt abban az időszakban végezzék, amikor az oszlopokon egyébként is karbantartási feladatok várnak a szakemberekre. Ilyenkor a zavartalan munkavégzés érdekében kikapcsolják az áramot a távvezetéken és nyugodtan dolgozhatnak a fészkek felrakásán is. Vannak olyan esetek is, amikor a feszültségmentesítésre nincsen lehetőség. Ilyenkor különleges, ezüst- és aranyszálakkal átszőtt védőruha segítségével dolgoznak, ami megvédi őket a feszültséggel járó kockázatoktól. Az ilyen tevékenységet FAM-nak, feszültség alatti munkavégzésnek nevezik.

Az oszlopra fémből készült műfészkeket és a zsákba csomagolt gyöngykavics almot csiga segítségével emelik a magasba. A fészkeket csavarokkal, drótokkal gondosan rögzítik, hogy ne sodorhassa le a sokszor 100km/h sebességet is meghaladó szél. A fészkeket időnként ellenőrizni is szokták, ha szükséges kicserélik bennük az almot.