7 videó

ÖRKÉNY ISTVÁN

1912. április 5. - Jómódú polgárcsalád gyermekeként megszületik Örkény István.
1930‐ban leérettségizik a budapesti Piarista Gimnáziumban, majd beiratkozik a Műegyetem vegyészmérnöki karára. 1932‐től gyógyszerészhallgatóként folytatja tanulmányait. 1934‐ben gyógyszerész diplomát kap.
1934-1936 - barátaival megalapítja és szerkeszti a Keresztmetszet című olyóiratot. Itt jelennek meg első novellái, művei.
1936 - házasságot köt Gönczi Flórával.
1937‐ben kapcsolatba kerül a Szép Szó körével, első jelentős novelláját közli a folyóirat július-augusztusi száma József Attila javításaival (Forradalom, később: Tengertánc).
1938-1939‐ben Londonban és Párizsban él.
1939. szeptember 1-jén, amikor Hitler lerohanta Lengyelországot, az utolsó vasúti járattal hazatér. 1940‐ben ismét beiratkozik a műegyetemre.
1941‐ben vegyészmérnöki diplomát kap. Feleségétől elválik. Ugyanebben az évben megjelenik első novelláskötete, a Tengertánc.
1942‐ben munkaszolgálatosként a doni frontra kerül;
1943‐ban hadifogságba esik; két évet tölt Tambovban, majd 1945 tavaszán a Moszkva mellett krasznogorszki hadifogolytábor Központi Antifasiszta Iskolájába kerül.
1946 karácsonyán térhet haza; belép a Magyar Kommunista Pártba; a Szabad Nép belső munkatársa; írásai jelennek meg a Magyarokban, az Újholdban, az Új Magyarországban, a Csillagban és a Forumban;
1946-1948: 1946‐ban megjelenik a háború és a hadifogság szenvedéseit dokumentarista prózában megörökítő életsors szociográfiák kötete, az Amíg ide jutottunk (eredeti címén: Emlékezők), 1947‐ben hadifogság-krónikája, a Lágerek népe és 1948‐ban a Voronyezs című dráma. Mindhármat még a hadifogságban vetette papírra;
1948 - házasságot köt Nagy Angélával; gyermekeik: Angéla (1949), Antal (1954). Megjelenik második novelláskötete, a Budai böjt.
1949‐től az Ifjúsági Színház dramaturgja;
1951‐től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja;
1951‐ben Házastársak című regényét a kritika nagy elismeréssel fogadja, Lila tinta című elbeszélését viszont Révai József megtámadja;
1952 - megjelenik a Koránkelő emberek. Harmincketted magával szerepel a Magyar írók Rákosi Mátyásról című kötetben;
1953 novemberében megjelenik az Írás közben című politikai publicisztikája az Irodalmi Újságban, amely nagy vihart kavar;
1954‐től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora. Novelláskötete, a Hóviharban;
1955‐ben József Attila‐díjat kap;
1956‐ban Ezüstpisztráng címmel napvilágot lát rövid írásokat tartalmazó prózakötete (a könyv alcíme: Rövid remekművek);
1956. október 23‐án részt vesz a tüntetésen és szemtanúja a Rádió ostromának. A forradalom idején a Magyar Írók Szövetsége elnökségnek tagja;
1956. október 30‐án megfogalmazza a Szabad Kossuth Rádió beköszöntőjét. („Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon…”);
1956. november-december - az írószövetségi ellenállás időszaka;
1957. június 25. - rendőrségi kihallgatás;
1957 szeptembere - mérsékelt önkritika a Kortárs első számában;
1958 - megismerkedik Radnóti Zsuzsával;
1958-1962 között nem publikálhat a forradalomban való részvétele miatt;
1958-1963 - megélhetési okokból állásba kényszerül: előveszi gyógyszerész diplomáját és az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár orvostudományi osztályán kap állást. (Előbb: Lázár István: Örkény István, Arcok és Vallomások, Budapest, Szépirodalmi, 1979; utóbb: Párbeszéd a groteszkről, Bővített kiadás, Palatinus Kiadó, 2000, 114-116. o.)
1959‐ben elválik Nagy Angélától;
1962 - újra megjelennek novellái (Új Írás, Kortárs, Magyar Nemzet, Élet és Irodalom);
1963 - ideológiai támadás indul ellene a Niagara Nagykávéház című írása miatt;
1965 - megjelenik a Macskajáték kisregény-változata (Kortárs). Házasságot köt Radnóti Zsuzsával, aki Örkény István halála után a hagyaték gondozója;
1966 augusztusa - megjelenik a Tóték kisregényváltozata (Kortárs);
1966 decembere - megjelenik a Jeruzsálem hercegnője című kötete. (Ebben a kötetben olvasható az Egyperces novellák első ciklusa és a Macskajáték című kisregény is.) A könyv az irodalmi élet szenzációja;
1967 februárja - bemutatják a Tóték című drámát a Thália Színházban;
1967 - Megjelenik a Nászutasok a légypapíron című kötet - a Tóték kisregényváltozatával;
1967‐ben József Attila‐díjat kap;
1968 - az Egyperces novellák első megjelenése;
1969‐ben megírja a Pisti a vérzivatarban című drámáját, amelynek se megjelenését, se színrevitelét nem engedélyezték;
1969 - Isten hozta őrnagy úr! címmel Fábry Zoltán rendezésében film készül a Tótékból;
1970‐ben Párizsban elnyeri Fekete Humor Nagydíját a Tóték színre kerülése alkalmából;
1971 - előbb Szolnokon (január), majd a Vígszínházban (március) bemutatják a Macskajáték című komédiát;
1971‐ben a Szépirodalmi és a Magvető Könyvkiadó megkezdi az Örkény-életműsorozat kiadását (Időrendben).*
1972 - Makk Károly rendezésében film készül a Macskajátékból;
1973‐ban Kossuth‐díjat kap;
1974‐ben bemutatják a Vérrokonok című drámát, majd
1975‐ben a Kulcskeresőket;
1977 - megjelenik a Rózsakiállítás című kisregénye;
1979. január 20-án tízévi betiltás után a Vígszínházban színre kerülhet a Pisti a vérzivatarban című drámája;
1979. január 25‐én írásba foglalja testamentumát;
1979‐ben elkészül a Forgatókönyv című dráma;
1979. május 7‐én összeroppan a gerinccsigolyája, két nappal később megműtik;
1979. június 24‐én Budapesten meghal Örkény István.