Kiváló minőség??? Ez szar. Vagy a hang vagy a kép szar, de szar...

Kis költségvetésű szar.

A "Gerald's Game" című könyv 1992 májusában jelent meg. Egyetlen erénye, hogy magában hordozza annak a zseniális történetnek a csíráját, ami még ugyanabban az évben, novemberben került a könyvesboltokba - majd később nagyszerű filmet készítettek belőle, A már a "Misery" című filmben komoly elismerést kapott Kathy Bates főszereplésével. Mind a könyv, mind pedig a film címe "Dolores Claiborne".
Aki netán látta volna a fentebb említett filmet, annak - saját tapasztalatból mondom - nem igazán éri meg, hogy erre a filmre fecsérelje az idejét...
Inkább nézze meg (akár még egyszer) a Misery, (Tortúra) Green Mile, (Halálsoron) vagy The Shawshank Redemption (A remény rabjai) című filmeket!

A "l'art pour l'art" horrorfilmekért rajongók persze nézzék csak meg! Ők talán nem fognak csalódni(?)

PS: Ha már bilincs - akkor inkább a "Bilincs és mosoly" című filmet ajánlanám! (Figyelem! Nem szado-mazo...)

NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM! TETSZETT NAGYON A FILM!

Legjobb tudomásom , hogy a gyártók nem készítették el a folytatást. Nagy kár!

Nagyon jó!

Der Himmel über New York - csak az angyalok inkább a "Men in Black" ügynökeire hasonlítanak...
De Emily Blunt és Matt Damon kettőse olyan bájos, hogy még a Főnököt is elbűvöli!
Közben pedig Acacia Schachte táncában gyönyörködhetünk - Emily arcával.
Tetszett a film - csak az a baj, hogy mióta megnéztem, azóta minden férfit fellökök az utcán, aki mögöttem jön - akár kalap, akár baseball-sapka, akár kipa van rajta...

A 2004-es videó előre tekint 2013-ra Most 2017-et írunk és az őslakosokat kitúrják otthonukból az un. menekülő bevándorlók, kik többnyire potenciális - rejtett - terroristák. Rájuk a francia törvények nem vonatkoznak, saját bíráskodásuk van! Kis sejteket képezve (mint a komcsik) tartják egymással a kapcsolatot. Ez a film egy nagy maszlag.

Sajnos nagyon sok a görög szöveg benne, úgyhogy csak az nézze meg aki így is megértheti, mert a görög nincs lefordítva.

Még így is nézhető volt ,tetszett, köszönöm a feltöltést !

Jó film volt, szórakoztató, a sztori mint a mesében.

Ágnes, semmi akadálya, itt van:

www.magyarvagyok.com/videok/26-Movies/320659-A-szokeveny-2-Eletre-halalra-U-S-Marshals.html

Korábban TV-ben is láttam ezt a rendkívül kiváló filmet. Köszönöm.

Déjà-vu... Avagy: "Air America"(1990)
Hiába, nincs új a nap, és a titkosszolgálat égisze alatt!

Köszönöm a javítást.

Köszönet az elérhetőségért!

Note:
Számomra millió fontosabb dolog van a világon, mint a bankjegy.

A teljes szöveg itt olvasható:
"www.nlcafe.hu/sztarok/20171009/hatvan-eves-evfordulo-tizenket-duhos-ember-henry-fonda/"

60 éve mutatták be minden idők legjobb bírósági drámáját, a Tizenkét dühös embert, és még mindig imádjuk
Hatvan év alatt a legtöbb film idejétmúlttá, hovatovább élvezhetetlenül avíttá válik. Ha egy film ennyi idő után is kedvenc tud maradni, az tényleg tudhat valamit. A Tizenkét dühös ember az egyik legszebb film, amelyet valaha az ember igazság utáni vágyakozásáról készítettek, valamint arról, hogy még a legrosszabb embertársunkban is ott rejlik a jóság.

1954-ben a CBS-nél műsorra tűztek egy tévéjátékot Tizenkét dühös dühös ember címmel. Ezt afféle élőben felvett színházként kell elképzelni, de akkoriban még a tévézés hőskorában jártunk, nem kellettek látványos képsorok a nézők lenyűgözéséhez. A tévéjáték óriási sikert aratott, és a tévécsatorna vezetői meglátták a lehetőséget Reginald Rose forgatókönyvében arra, hogy egy valódi filmet készítsenek belőle. Túl sok pénzt azonban nem szántak rá: mindössze 350 000 dollárból ki akarták hozni, ami már hatvan éve sem számított combos összegnek a filmiparban. Sztárra viszont szükségük volt, így felkérték Henry Fondát, hogy álljon a produkció élére, de nem pusztán főszereplőként, hanem producerként is. A színész ódzkodott a feladattól, de annyira tetszett neki a történet, hogy végül igent mondott rá, ráadásul a United Artists stúdiótól megkapta azt a lehetőséget, hogy ő maga válasszon rendezőt a filmhez. Amikor bizalmat szavazott a korábban csak televíziós produkciókon edződött Sydney Lumetnek, valószínűleg ő sem sejtette, hogy egy sztárrendezői karriert indít majd útjára.

Hol van az igazság?

A Tizenkét dühös ember szinte teljes egészében egyetlen zsúfolt és kissé klausztrofóbiás érzést keltő szobában játszódik, ahová a bírósági tárgyalás után bevonul a tizenkét esküdt, hogy döntsenek egy gyilkossággal megvádolt fiú sorsáról. A szabály szerint az esküdteknek egyhangúan kell megállapodniuk a döntésben, vagyis addig nem jönnek ki a szobából, amíg nem születik meg a döntésük. A dolog elsőre sima ügynek tűnik: minden jel arra mutat, hogy a fiú valóban elkövette a gyilkosságot. Megtörténik a szavazás, és a 8-as számú esküdt (őt alakítja Fonda) kivételével mindenki bűnösnek kiáltja ki a srácot. Azonban ebben a játszmában nem lehet ellenszavazat, és a 8-as számú esküdt hosszas érveléssel végül ráveszi a többieket, hogy adjanak neki egy esélyt kifejteni a saját álláspontját, amivel sikerül néhány társát elbizonytalanítania a korábbi döntésében. Idegőrlő játszma kezdődik, amelyben a két táborra szakadó esküdtek megpróbálják meggyőzni a másikat a saját igazukról. És ebben a helyzetben minden szónak jelentősége van. (TóCsa)

Kedves Judit!

Az eredeti TV-játékot kb négy éve láttam a youtube-on; ugyanezt a kópiát! Ha gondolja, leírhatom az elhangzó szöveget, és megcsinálhatom a magyar fordítást. A mozifilmben változtattak bizonyos dolgokon - no meg hosszabb is - de azt is végighallgattam, és kiegészítettem a feliratot a valóban elhangzottakkal. (Mint tudja, helyszűke miatt kimarad egy s más a teljes szövegből...)
Egyébként - miket beszélek? Hiszen nekem (ha jól emlékszem), megvan Reginald Rose eredeti TV-játéka! Még le sem kell írnom az egészet - csupán összevetnem az elhangzottakkal! Aztán jöhet a fordítás...

Tisztelettel: Schin Ferenc

jó kis film

Köszönet a moderátoroknak ezért a filmért is.

Apró hiba az ismertetőben: a film tíz évvel korábbi, vagyis 1988-ban készült. Köszönet Juditnak, hogy rögtön kijavította!

Érdekességek:
A főhős, Archie Leach neve tulajdonképpen a híres filmsztár, Carry Grant eredeti neve.
Archie Leach lányának szerepében John Cleese lánya látható.
Jamie Lee Curtis édesapja a MAGYAR származású Tony Curtis - akinek eredeti neve Bernard Schwartz volt. John Cleese szerette volna, ha a stáblistán az áll: Wanda Gerschwitz - Jamie Lee Schwartz
Erre nem került sor...
George Thomason szerepében Tom Georgeson!
Michael Palin édesapja dadogott; így a színész saját tapasztalatai alapján alakította Ken figuráját. Ha olyan emberekkel beszél, akikben bízik (Wanda és Tom), kevésbé jelentkezik a fogyatékossága – míg Otto jelenlétében teljesen belezavarodik a beszédjébe.
John Cleese valóban jogot hallgatott a Cambridge-i egyetemen – jóllehet soha nem lett tagja a Kamarának.
A film legvégén nem a megszokott ”THE END” jelenik meg, hanem a francia ”FIN” – ezt természetesen John Cleese kívánta így, mivel a "FIN" azt jelenti angolul: „uszony”; a halak (Wanda) uszonya.

És végül valami, amitől a magyar szinkron kivételesen jobb (bizonyos értelemben), mint az eredeti szöveg: Archie azzal bűvöli el Wandát, hogy nemcsak olaszul tud, hanem folyékonyan beszél oroszul is. Sajnos azonban Cleese egy gyönyörű Lermontov verset tanult meg hangfelvételről (szerintem inkább angol fonetikával leírt latin betűs szöveg lehetett) - anélkül hogy tudatában lett volna, miről is szól az.
Számomra egyébként már az is sértő, hogy Archie azt mondja: „Az olasz nyelv olyan csúnya!” - Na neeee!
1. Nagymamám Olaszországban, San Daniele-ben született; tehát 25%-ban én is olasznak számítok… (Az oviban is már a sonka volt a jelem!)
2. Csúnya nyelv nincs! Csak könnyebben, vagy nehezebben ejthető hangzók és szavak. Ezen az alapon a szláv nyelvek a „nehezebb” nyelvek közé tartoznak – míg az olasz a kifejezetten könnyen beszélhető nyelvek közé. Ha a nyelveket például hangszerekhez hasonlítjuk, az olasz lehetne a zongora, (a spanyol akkor a csembaló!) – míg a szláv nyelvek inkább a kisebb, nehezebben megszólaltatható vonós hangszerek: brácsa, hegedű. (lásd például a híres cseh mondatot: Strč prst skrz krk.)
A grúz nyelvben is rengeteg a mássalhangzó-torlódás – nekem most a harsona jut róla az eszembe. De hagyjuk a nyelvészkedést!
Íme, Lermontov csodálatos, megható verse:

Молитва

В минуту жизни трудную
Теснится ль в сердце грусть:
Одну молитву чудную
Твержу я наизусть.

Есть сила благодатная
В созвучьи слов живых,
И дышит непонятная,
Святая прелесть в них.

С души как бремя скатится,
Сомненье далеко —
И верится, и плачется,
И так легко, легко...

Az ima

Mikor már nem bírom tovább
A gyötrelmeimet:
Hang csendül a gyászomon át,
Mennyei üzenet.

Szavai szentség és erő
És összhang és zene,
Az éggel összebékítő
Szépség költészete.

S a kétely sziklája nehéz
Szívemről legörög:
Hiszek, és majdnem sírok, és…
És úgy megkönnyebbülök!
(Szabó Lőrinc fordítása)


Mihail Lermontov: Imádság
Ha sorsom néha megtapos
s bú fogja szívem át,
elmondok egy csodálatos
igéjű mély imát.

Megnyugtató, áldott varázs
árad belőle rám,
s gyógyít a szent vigasztalás,
míg mondogatja szám.

S egyszerre nem fáj semmi sem,
gond és bú nem sebez,
sírok, hiszek s nehéz szivem
oly könnyű, könnyű lesz.
Áprily Lajos fordítása

Nos, úgy elmondani egy ilyen bensőséges, átszellemült könyörgést, hogy közben valaki a zoknijával zsonglőrködik, majd a vers végén lerántja gatyáját - meglehetősen blaszfémikusnak tűnik - ám Cleese nem tudta(?) miről beszél...
Sokat gondolkodtam, azon, mihez hasonlíthatnám ezt a kegyeletsértő részt? Mit szólnánk mi, magyarok, ha Cleese Vörösmarty: „Szózat”, vagy Kölcsey: „Himnusz” című versét mondaná el, vetkőzés közben ugrabugrálva? Biztos ugyanúgy nem örülnénk neki, mint egy orosz ember, aki a „Molitva”-t hallja… (Az sem segít a dolgon, hogy – Cleese a második versszak első két sorával kezd; aztán mondja az első versszakot; majd a harmadik versszakot; egészen az első „könnyű” szóig. Itt kérdezi tőle Wanda: Archie, gazdag vagy? (stb)
A rövid beszélgetés után – amiből kiderül, hogy Wendy a gazdag, nem ő – folytatja a verset:
Ismét a második, majd a harmadik versszakot mondja el. Pont a „lélek” szónál veszi le alsóját, majd a fejére helyezve fejezi be a verset: és lelkemről legördül a teher – és könnyű, könnyű lesz. (Very funny indeed?!)
Képzeljük el, hogy azt mondja: Isten, áldd meg a magyart – ugyanilyen pózban…
A magyar változatban Szilágyi Tibor frappánsan oldotta meg a problémát; Otto olasz hablatyolásához hasonlító módon hord össze hetet-havat valami kutyáról, és egyebekről. Így nem sérül sem a vallásos, sem pedig az irodalomkedvelő emberek lelke.
A „Fohász” (Ima) című Lermontov vers átalakított változata – a felismerhetetlenségig eltorzítva. Az a gyanúm, hogy Szilágyi Tibor a szinkronstúdióban rögtönözte az egészet. Nagyon jól!

Вашу селю благодарную
несобчувзтно же далику
сижу здрашотко темни цэтэро
Собака небон деревие
упозная недалеко
Кармела невон орёл молодой
Махая товарищ
Мохойа крилю
Крапапую пищу клуют под окно
(Bocs a helyesírásért! Néhány szót kifejezetten tisztán lehet érteni – a többire csak tippelni tudtam…)

Őszinte tiszteletem és hálám Szilágyi Tibornak

A film egyébként – zseniális!
Köszönet érte a feltöltőnek!

Nagyon nagy film

tetszett

hát ez szörnyű

Az openload linken a ”majommakogós jelbeszéd” égetett felirattal válik érthetőbbé.

Nagyon gyenge autós western. Azért köszönöm, mert ifjonc koromban a "Petrochelly" sorozat főszereplőjét (Barry Newman) viszontláthattam.

Kedves András!

Most először történt meg, hogy másként ítélt meg egy filmet, mint én. Bár ha a "Híd a Qway folyón" című filmről is Ön írt, és én válaszoltam - ha mégsem Ön volt, elnézését kérem! - akkor másodszor.
Szóval számomra többet jelentett a film; nem autós-westernt, hanem sokkal többet annál!
Kowalski nem kötekedő cowboy, hanem egy valaha boldog, de most súlyos lelki válságban élő ember. Szolgált Vietnamban, ahol hősies magatartásáért kitüntették; volt autó-; és motorversenyző - nem is akármilyen! A rendőrségnél dolgozott, de lefokozták és kirúgták; azért, mert megakadályozta, hogy saját társa megerőszakoljon egy fiatal nőt! (Itt felfedezhető némi párhuzam Jack Walsh, a kiábrándult zsaru, és Kowalski között) - ám a "Midnight Run" /"Éjszakai rohanás" habkönnyű, szórakoztató road-movie, ez a film pedig komoly dráma. Miután szerelme meghal egy szörf-balesetben, Kowalskiban hirtelen elpattan valami. Beáll autó-leszállítónak, de csak azért, mert szüntelenül a sebesség mámorát kívánja. És ezzel, tudatosan, vagy öntudatlanul - a saját halálát is...
Hadd utaljak itt a mi Radnóti Miklósunkra, aki önmagát okolta ikertestvére és édesanyja haláláért. Nagyon híres, magyar és külföldi emberek, szervezetek jártak közbe érdekében, de ő a munkaszolgálatot, az "erőltetett menetet" és így a biztos halált választotta - talán vezeklésül a két halottért...

Tehát számomra Kowaski tragikus hős, akinek úti célja nem San Francisco, hanem a halál...

Számomra azért is emlékezetes a film, mert a csodálatos Délnyugat-Amerika tájain játszódik; azt hiszem, a Colorado-Fennsík mindenki számára varázslatos! (Nevadáig már nem jutottam el - és egy 71-es VW mikrobuszt vezettem, nem bivalyerős versenygépet)
És persze az 1970-ben gyártott Dodge Challenger R/T 440, ami 7,2 literes 8 hengeres V-motorral készült. A fordulatszámmérő 8000-ig; a sebességmérő 150 mph-ig (240 km/h-ig) mért.
Most néztem meg a neten, hogy van egy eladó példány - 185 000 - igen: száznyolcvanötezer dollárért (kb 50 millió Ft)

Szóval ez minden, amit most el tudok mondani Kowalskiról... (Forrest Gump után szabadon)

Utóirat: Egy apró helyesírási hibát - pontosabban kettőt - szeretnék kiigazítani: Barry Newmann 1970-ben tűnt fel a nagy sikert aratott "The Lawyer" (Az ügyvéd) című filmben.
Sosem felejtem el az ügyész, a vén róka mozdulatát, amint - érvelése közben, (amivel rendszerint porrá zúzza az ügyvédek jól felépített védőbeszédét) - újabb cukorkát dob szájába! Végül ifjú kollégáját, a még kezdő, de zseniálisan érvelő Petrocelli-t is megkínálja. A film sikere indította útjára a későbbi "Petrocelli" tévé-sorozatot.

A név leírásával és kiejtésével kapcsolatban néhány mondat:
Az olasz nyelvben a "c" betűt "cs"-nek ejtjük, ha magas hangrendű magánhangzó követi; valamint "k"-nak, ha mély hangrendű az utána következő mh.
Amennyiben a magas magánhangzó előtt keményíteni akarjuk, egyszerűen odateszünk egy "h" betűt.
Ha mély hangrendű mh. előtt lágyítani kívánjuk, egy "i" betűt biggyesztünk hozzá. Példák:
cinema (ejtsd: csínema) = mozi; pl: Cinema paradiso)
corpo (ejtsd: korpo) = test
Ciao! (ejtsd: Csáo!) = Nálunk is meghonosodott köszönés. A "Hello"-val ellentétben ezt nem CSAK találkozásnál, hanem búcsúzásnál is használhatjuk!!!
Chilo (ejtsd: kílo) = kiló

Andrást biztos az zavarhatta meg, hogy a spanyol "ch"-t "cs"-nek ejtjük; pl: chico (ejtsd: csíko) fiú. Nőnemű párja a chica = lány.

Viszont sem az olasz sem a spanyol nyelvben nincs "y" a szó végén (hacsak nem idegen szóról van szó...)

Tisztelettel: Schin Ferenc