51 videó - 1644

Biber, Heinrich Ignaz Franz von [1644, augusztus 12, Wartenberg (Stráž pod Ralskem) –1704, május 3, Salzburg]
Cseh-német zeneszerző, és hegedűs a német közép barokk legnagyobb alakja.
Előszőr a helyi kántornál Wiegang Knöffelnél tanult zenét, majd 1660-tól Troppauban a jezsuitáknál folytatta tanulmányait. Később Schmelzer és Bertali tanítványa volt Bécsben.
Zenészi pályájának első állomásaként mint a Kroměříži Kastély első hegedűse szolgálta Lichtenstein-Kastelkorn hercegét, 1668-tól 1670-ig. Majd 1671-ben a salzburgi hercegprímási udvar zenekarának tagja lett. A salzburgi érsek minden művészi törekvésében támogatta és Biber szinte minden művét a hercegprímásnak ajánlotta. Biber 1672-ben házasodott meg és 11 gyermekéből 3 neves zenész lett.
1678-ban lett helyettes „Kappelmeister”. 1681-ben egy hegedűszonátájának előadása után a rendkívül elégedett I. Lipót arany medállal tüntette ki, és később (1690) nemesi címet adományozott neki. 1684-ben lett „Kapellmeister” Salzburgban amely posztot egészen haláláig betöltötte. Bejárta a német fejedelemségeket, és mindenütt nagy elismerést vívott ki magának. Münchenben is kitüntették, és arany lánccal jutalmazták

Művészete:

Egyértelműen az ő művei az első jelentős közép-európai hegedűdarabok. A fejlett olasz formákat német idiomákkal és egyéni leleménnyel tölti meg, művei a Pachelbel és Bach felé vezető fejlődés mérföldkövei. Szonáta gyűjteményiben (pl. „Mysteriensonaten” vagy „Rosenkranzsonaten”) számos alkalommal használ szonátánként eltérő hangolást („scordatura”), mellyel a hegedűt az örömteljes (Angyali üdvözlet) fájdalmas (Kereszthalál) vagy transzcendentális (Feltámadás) események minél tökéletesebb kifejezésére teszi alkalmassá. A szélsőséges disszonanciák használata zenéjének egyik legpregnánsabb jellemzője (Sonata „La Battalia”). Zenéjének ma talán még ismertebb része egyházi muzsikája. Miséi és kisebb egyházi művei is (Dixit Dominus) döbbenetes zenei katedrálisok, melyek közül is kiemelkedik a Missa Salisburgensis mely 53 független szólamra írt zenei csarnoktemplom. Egyszerre hátborzongató és felemelő a kórustömbök és a natúr fúvós hangszerek nyers hangjának vetélkedése. Biber ezen két legfontosabb működési területén kívül írt operákat, ünnepi kantátákat és latin nyelvű ún. „iskolai zenedrámákat”