1 . Számuk emelkedni látszik, ez lehet, a jó időjárásnak köszönhető. Hajdújáráson a bevándorlók száma változó, jelenleg mintegy 30-an vannak egy falu melletti elhagyatott tanyán.
Hajdújáráson a migránsok egy elhagyatott tanyán tartózkodnak mintegy 30-an. Származásuk ismeretlen, mivel nem voltak hajlandók szóba állni stábunk munkatársaival. A bevándorlók száma Hajdújáráson olyankor nő meg, amikor a magyar határrendészet egy nagyobb csoportot visszafordít a határról - állítják a helyiek. Szabó János, Hajdújárás: „Egész lent mennek az erdőben, a tőzeg alatt. Ott szöknek át a határon. Voltak egy jó páran, mert én nézem a tv híradóban, és ott megmutatják, hogy mely területeken vannak pontosan, és a legtöbben most itt vonulnak át.”
Horgoson hasonló a helyzet. A falu központjában szokták látni a migránsokat. Garzičić Alen, Horgos: „Itt a boltban el mászkálnak erre-arra, de úgy tudom, hogy a határon levő táborukban tartózkodnak leginkább.”
Sok horgosi akkor találkozik a migránsokkal, ha horgászni indulnak a Tiszához. A zöldhatár közelében levő utakon lehet találkozni vonuló kisebb-nagyobb bevándorló csoportokkal. Harangozó Ferenc, Horgos: „Tegnap láttam őket, itt voltak néhányan a boltban, meg itt a központban mászkáltak.
Egyelőre a migránsok főleg elhagyatott tanyákra húzódnak be, és onnan próbálnak Európába jutni illegálisan.
1 . A martonosi Kultúrotthonban tegnap tartották meg a IV. nemzetközi néptánc fesztivált.
A nézők a magyarkanizsai község településeinek néptáncosai mellett a királyhalmi, Magyarországról pedig az algyői és a gátéri táncosok produkcióit láthatták. A főleg gyermekekből álló néptánccsoportok hatalmas sikert arattak. Elsőként a martonosi egyesület Pitypang csoportja lépett színpadra.
Szalai Zita, vezető, Pitypang csoport, Testvériség ME, Martonos: „Volt már Martonoson másik, már nagyobb csoport, ez a mi óvodás csoportunk októberben alakult, tizenegy gyerekünk van, most már egyre több fiú is. Az óvodások nagy része természetesen martonosi, imádnak táncolni, énekelni.”
A gyerekek táncait, koreográfiáját háromtagú szakmai zsűri véleményezte.
Hegedűs Edit, zsűritag, Algyő, Magyarország: „Én ma elsősorban azt fogom nézni, hogy a hangulatuk milyen a gyerekeknek, hogyan adják elő, hogyan tudják az adott táncot úgy bemutatni, hogy, sokszor nem is biztos, hogy a lábukban a tánc a lényeg, hanem az, hogy amilyen élvezettel és ahogyan ezt csinálják.”
Martonoson negyedszer rendezték meg a nemzetközi néptáncfesztivált.
Szél János, elnök, Testvériség ME, Martonos: „Próbálkoztunk, és nem is gondoltuk, hogy álmaink ilyen szépen beválnak. Ez egy nagy öröm, hogy sikerült eljutni eddig, de mi természetesen továbbra sem leszünk elégedettek, próbálunk még jobban, még többet megtenni.”
A közönség a táncprodukciók mellett a helyi kézimunkázók kiállított műveit is megtekinthette.
1 . A zentai Alkotóházban ma reggel tartották meg a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny egyik elődöntőjét. Az óvodások mérték össze tudásukat.
A Szűgyi Ferenc, Nagy Abonyi Ágnes és Bajtai Éva összetételű zsűri öt gyereket juttatott tovább a döntőbe.
Nyolc óvodás mérettette meg magát az elődöntőben. Reperger Maja továbbjutott a fináléba. Rácz Szabó Nagy Rózsa óvónő készítette fel a versenyre. A továbbjutó Az aranytollú liba című magyar népmesét választotta erre az alkalomra.
Reperger Maja, versenyző: „Nagyon jó és vicces mese, ezért nekem ez tetszett. Meg azért is, mert mindenféle nevek vannak benne, meg a királykisasszony is tetszett.”
Az előző évekhez képest idén kevés óvodás versenyzett, de nagyon erős volt a mezőny, mondta Bajtai Éva zsűritag. Hozzátette, több szempontot is figyelembe vettek mielőtt meghozták a döntést: „Nagyon fontos a természetesség, hogy minél természetesebben adják elő a gyerekek a mesét. Az is fontos, hogy milyen mesét választottak, tehát, hogy olyan jellegű mesét mondjanak, amit még nem hallottunk. A biztos szövegtudás is fontos a gyerekeknél. Ezek az legfontosabb szempontok.”
Juhász Lassú Kornélia főszervező elmondta, 24. éve rendezik meg a versenyt: „A népmese egy hidat képez a múlt és a jelen között. És a hagyományokat illetően egy hidat tud képezni a jövőbe is. Hiszen a népmese az, amely összekapcsolja a magyarság múltját a jelennel és talán a magyarság jövőjével is.”
A főszervező hozzátette, meseillusztrációs versenyt is hirdettek. A beküldött munkákból a döntőn nyílik majd kiállítás, amit várhatóan május 26-án tartanak majd a Zentai Alkotóházban.
1 . A 2018-as évet Mátyás király-emlékévnek nyilvánította a magyar nemzetpolitikai államtitkárság. A Kárpát-medence magyarsága az emlékévhez kapcsolódva számos közös rendezvényt szervez.
A vándorkiállítás Pozsony és Székesfehérvár után ezúttal Vajdaságba látogatott el. Az, hogy ezt a tárlatot Zentára is elhozták, nem csak a városnak, hanem az egész itt élő
magyarságnak nagy megtiszteltetés – mondta Czegledi Rudolf. Zenta község polgármestere kiemelte: „Maga a kiállítás nagyon érdekes, hiszen több anyagkombinációból áll össze, nem csak írás, hanem képmetszet is van, ami érdekesebbé és látványosabbá is teszi. Tulajdonképpen felöleli Mátyás király életének legfontosabb mozzanatait.”
A Renaissance Consort együttes előadása visszarepítette a látogatókat Mátyás király udvarába. A Hunyadiaknak és Mátyás királynak több birtoka is volt a délvidéken, ami miatt Mátyás király meghatározó személyisége volt ennek a tájnak. Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Egy reneszánsz világ volt itt, és ha körbenézünk ezen a tájon, nyilvánvalóan, hogyha a török nem jön, akkor egészen más világ alakult volna ki itt nálunk is.”
Az eseményt Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Házának igazgatója nyitotta meg, aki egyben a Mátyás király emlékév koordinátora is. A tárlat Zentáról Eszékre, majd Lendvára megy tovább.
Csibi Krisztina, igazgató, Magyarság Háza: „Nagyon sok párhuzamos program zajlik már az év elejétől. Egy nagyon sikeres nyitórendezvényen, illetve magának az 560. évfordulónak a megünneplésén vagyunk túl. Ez januárban lezajlott, és emellett a kiállítás mellett még a meseillusztrációkból álló kiállítás, illetve Mátyás király élettereit bemutató kiállítás, és egy corvinákról szóló kiállítás is van.”
Az esemény a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyarság Háza és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ támogatásával valósult meg.
1 . Magyarkanizsán ma tartották meg az idei első jószág- és kirakodóvásárt. A nyáriasan meleg, napsütéses időben az utolsó helyig megteltek az elárusítóhelyek, de vásárlátogatóból sem volt hiány.
A gyerekeket légvárak, különféle játékok, pónilovaglás és rengeteg finomság várta a vásárban. Szerda Árpád több mint két órás koncertet tartott. A látogatók az árusok portékái és az ínycsiklandó ételek, hideg italok közül válogathattak. A jószágvásárban csak néhány birkát, kecskét és lovat kínáltak eladásra. A zentai Farkas Visontai Károly teheneket, bikákat és sertéseket tenyészt, a vásárra azonban alpesi kecskéket hozott. „Cserébe jöttek birkák is meg a kecskék is. El lettek adva a birkák, ezek a kecskék maradtak meg három kisgidával. Most ezeket is szeretném eladni, azért hoztam el őket Kanizsára a vásárba.”
2 . A vásárt szervező magyarkanizsai helyi közösség jótékonysági akciót is szervezett a Bárka foglalkoztató napközi védenceinek javára. A kidobott háztartási elektromos készülékeket gyűjtötték össze. Alig két óra alatt megtelt a pótkocsi. Lackó Róbert, a magyarkanizsai helyi közösség tanácselnöke. „Nagyon sokan jöttek, hogy akkora készülékeik vannak, hogy majd házhoz kell menni érte. Megmozdult a nép, nagyon örülök ennek, hiszen nagyon jó helyre megy, a bárkás gyerekeknek ez az egész. Hát nem számítottunk rá, őszintén, de minden darabot elvállalunk, és ha kell, el is megyünk, hogy minél több pénzt össze tudjunk gyűjteni.”
A Vöröskereszt aktivistái ingyenes vérnyomás- és vércukorszint-mérést végeztek, volt virágátültető szaktanácsadás és mezőgép-kiállítás is. Az idei második vásárra július 22-én kerül sor, az utolsót pedig szeptemberben tartják.
1 . Törökkanizsa főterén 10. alkalommal tartották meg tegnap az Észak-bánáti Néptánctalálkozót. A rendezvényen 21 produkciót láthattak az érdeklődők.
Megtelt a törökkanizsai főtér szombaton. Délelőtt a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület szakcsoportjaié és az óvodásoké volt a főszerep. Délután a díszes felvonulás után hivatalosan is megnyitották a kistérségi rendezvényt. Tordáról minden évben érkeznek fellépők, idén rábaközi táncokat adtak elő. Sági Eléna, tag, Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Torda: „Eddig nem a mi csoportunk jött, viszont nagyon sok jót hallottunk róla, és nagyon tetszik a rendezvény.
A rendezvényt 2009-ben indították útjára, idén már 19 egyesület 21 tánccsoportja lépett színpadra. Kovács Magdaléna, elnök, Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, Törökkanizsa: „A rendezvényt azért indítottuk el, hogy a vegyes közösségek találkozni tudjanak. Egy tartományi alapnál sikeresen pályáztunk, ez is hozzásegített. Nagy bátorság kellett hozzá, hogy megindítsuk, mivel azelőtt Törökkanizsán nem volt nyílt téri rendezvény.”
A találkozó remek alkalom arra, hogy megismerjük egymás hagyományait, kultúráját - emelte ki a rendezvény megnyitóján Kovács Elvira, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője. „Nem először vagyok itt, és örülök, hogy évről évre egyre gazdagabb és nagyobb ez a rendezvény. Egyre többen eljönnek és máris kinőtte az eredeti tervet, ugyanis nem csak észak-bánátiak és vajdaságiak, hanem a régióbeli vendégek is itt vannak. Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy megismerjük egymás hagyományait és kultúráját.”
Kézműves kirakodóvásár is várta az érdeklődőket az egész napos rendezvényen.
1 . Az esemény az 1944-45-ös délvidéki ártatlan magyar áldozatok emlékének megőrzése volt a célja, illetve az, hogy a történéseket úgy adják át a diákoknak, hogy az figyelemfelkeltő legyen a számukra.
Bogner István édesapja is az 1944-45-ös délvidéki vérengzés áldozata lett. Sokan háborús bűnösnek tartották, és ez rányomta bélyegét fia életére is. Ma már tisztelet övezi származásáért, most Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke. „Azért hívtuk meg a magyar és történelem szakos tanárokat, hogy ők később majd a diákjaikkal kimenjenek a helyszínre, a helyszínen tartsanak órát. Vállaljuk a Kegyeleti Bizottság tagjai közül néhányan, hogy akkor kimegyünk mi is a 44-es parcellába, és ott a helyszínen mesélünk ezekről az eseményekről.”
Szabadka Város Kegyeleti Bizottsága eddig legfontosabb feladatának az 1944-45-ös áldozatokról való megemlékezést tartotta. Kern Sólya Mária, alelnök, Kegyeleti Bizottság, Szabadka: „Ezért hívtuk meg ma a történelem tanárokat és tartunk egy ilyen első, kezdeményező tanulmányi napot és szeretnénk ezt majd folytatni, hogy legyenek utánunk is, a következő generáció között is olyanok, akik majd emlékeznek és őrzik az emléket. ”
Ha közismert embereken keresztül mutatják be a múltat, akkor rögtön fel lehet kelteni a fiatalok érdeklődését, akik rájönnek, hogy ami történt, az a dédszülei korosztályával történt meg, és akár a dédnagymamája is lehetett volna áldozat vagy tettes.
Bertáné dr. Varga Judit, történész, Terror Háza Múzeum, Magyarország: „Azt mondjuk el, hogy ha eddig nem tették, jobban tanuljanak történelmet, mert akkor értik meg a jelenkorukat. Főleg egy ilyen 20. század után muszáj megérteni, hogy mi történt és miért úgy reagálnak ma az emberek, akár családon, rokonságon, baráti körön belül, akár a szélesebb közéletben, ahogy. Hiszen ne felejtsük el, ezek a fiatalok 18 évesen választópolgárokká válnak.”
Az akkori történésekről azóta is folynak kutatások, ez elsősorban a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság feladata, amely szorosan együttműködik a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvánnyal. Cseresnyésné Kiss Magdolna, kuratóriumi elnök, Keskenyúton Alapítvány: „Semmit nem tudunk például a délvidéki apácákról. Minden faluban, minden községben volt egy-egy apácarend, apácazárda, senki soha nem mérte fel az ottani áldozatok számát, hova tűntek az apácák Délvidékről?”
A díszterem előcsarnokában egy vándorkiállítás nyílt a történésekről. Az akkreditált szakmai továbbképzésen az előadások mellett filmvetítés is volt, valamint a mintegy 50 résztvevő kilátogatott a Zentai úti temető 44-es parcellájához. A rendezvény a Vajdasági Pax Romana és a Magyar Nemzeti Tanács társszervezésében valósult meg.
2 . Az esemény az 1944-45-ös délvidéki ártatlan magyar áldozatok emlékének megőrzése volt a célja, illetve az, hogy a történéseket úgy adják át a diákoknak, hogy az figyelemfelkeltő legyen a számukra.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
1 . Mintegy 600 kis népzenész és énekes gyűlt ma össze az újvidéki rádió M-stúdiójában, ahol már 33. alkalommal szervezik meg a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőt.
Az idén Kárpátaljáról, Moldvából és Horvátországból is érkeztek vendégek a vetélkedőre.
A nagymúltú vetélkedőre az idén több mint 100 műsorszámot jelentettek be Vajdaság egész területéről. A zsűri szerint a vetélkedő szakmailag igen magas szintre jutott.
Fábri Ivánovics Tünde, zsűritag: „A gyerekek gyönyörűen énekelnek, nagyon sok hangszeres van, hegedűsök, citerások, furulyások, tamburások.”
A hattagú zsűri népi ének és népzene kategóriában külön értékelte a szólistákat és a csoportokat is.
Szabó Gabriella, a Szólj, síp, szólj! vetélkedő szervezője: „Amin szeretnénk hamarosan változtatni, az az, hogy értékeléseket kellene valahogy kieszközölni, mert itt a nap folyamán arra már nincs idő, hogy a zsűri leüljön nyugodtan, kényelmesen a felkészítőkkel és elbeszélgessen, viszont erre szükség volna.”
A kis népzenészek arany, ezüst és bronz minősítést kaptak. A díjkiosztó ünnepség a határon túli vendégek bemutatkozásával ért véget.
1 . Benépesült Szabadka főtere szombat délelőtt. Csaknem 300 gyermek vett részt azon a családi sportnapon, amelyet az Active Kids sportegyesület szervezett.
A mozgás népszerűsítése és egy jó hangulatú családi délelőtt volt a célja az Active Kids sportegyesület által szervezett sportnapnak. Az eseményt Szabadka főterén hívták életre.
Az esemény a résztvevők regisztrációjával kezdődött, majd jöhetett a bemelegítés, azután pedig sorban a játékok. Volt akadályfutás, célba dobás, de szülő-gyermek és babakocsis futás is. Minden sikeres feladat után egy pecséttel hitelesítették a teljesített állomást. Kecsenovics Szabó Dóra: „Itt ugráltunk, de volt már távolugrás feladat, van kerékpározós feladat meg szlalomozás, ezeken mentünk végig a többi az még rejtély a számunkra is.”
A rendezvényre nem csak a szülők kísérték el gyermekeiket. Többen nagyszüleikkel érkeztek, akik szintén lelkesen vettek részt a játékokban és a felkészülésben is segítették az unokát. Így volt ezzel Orosz Anna is. Orosz Anna: „Kicsit futkároztunk erre-arra, a házkörül, az iskolában. Ő iskolás már és az iskolában is van futás szünetben. Különösebben nem készültünk.”
A résztvevőknek összesen tíz feladatot kellett teljesíteniük, amelyből a utolsó megmérettetés a közös futás volt. Kilenc pedig sportügyességi feladat. Nagy Csaba, elnök, Active Kids: „Szerettük volna mai napon a szülőket is egy kicsit megmozgatni, hogy tudjanak példát mutatni a gyerekeknek. A gyerekek mindig ügyesebbek, a szülők pedig támogatják majd őket ezek a feladatok végrehajtása során.”
A legügyesebb kis sportolók kerékpárral lehettek gazdagabbak, de a futás résztvevőinek befutóérmet is a nyakukba akasztottak. Az esemény célja egy családi közös délelőtt eltöltése, de mindenekelőtt a sportos életmód népszerűsítése volt.
1 . A bukovinai székelyek Bácskában elnevezésű kiállítást nyitották meg ma a Szabadkai Városi Múzeumban.
A tárlat a bukovinai székelyek bácskai három és fél évének történetét mutatja be, egyebek mellett fotókon és tárgyi emlékeken keresztül. Az eseményen beszédet mondott Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A bukovinai székelyek bácskai történetéről a kiállítás mellett egy katalógus is készült, amelyből az érdeklődők még részletesebben megismerkedhetnek a bukovinai székelyek történetével. Papp Árpád, néprajzkutató, Szabadkai Városi Múzeum: „Ami rendkívül fontos a témában és a kiállításban, hogy a második világháború alatti etnikai viszonyokat is tárgyalja. Olyan mondanivalót prezentál, ami számunkra eddig nem volt elérhető.”
Nagyon hiányoznak a bukovinai székelyekhez kötődő kutatások és projektek, de szerencsére néhány hónap múlva egy tudományos konferencia is lesz a kiállítással kapcsolatban, valamint műhelymunkákat is szerveznek - mondta Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója. Más helyszíneken is bemutatják a tárlatot a tervek szerint. „Konkrétan még nincsenek meg az utak, de az al-dunai székelyekhez el szeretnénk juttatni. Egyelőre az a biztos, hogy a tudományos konferencia és a műhelymunkák megvalósulnak.”
A bukovinai székelyek egy magyar népcsoport, akik az egykori Bukovinában telepedtek le, és öt falut népesítettek be. A valamikori Bukovina mostanra Románia és Ukrajna között van felosztva. A bukovinai székelyek betelepítése 1941-ben, vagyis 77 évvel ezelőtt kezdődött meg Bácska területére. A szabadkai kiállítást Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. „Ez a kicsiny népcsoport, mintegy 15 ezres népcsoport új hazára lelt itt a Bácskában, próbált megkapaszkodni. Nem neki köszönhető az, hogy ez nem sikerült, hiszen az újabb váltás során, 1944-ben a visszatérő partizánok, illetve a szovjet hadsereg előrenyomulása miatt egyik napról, vagy egyik óráról a másikra '44 októberében el kellett innen menekülniük.”
A bukovinaiak 1944-ben után Magyarország területén telepedtek le. A szabadkai kiállítást a magyar nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. A tárlatot június végégig tekinthetik meg az érdeklődők az észak-bácskai város múzeumában.
1 . A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színes programsorozattal készül A hegyek óriásai című előadás bemutatójának alkalmából.
Luigi Pirandello darabját a világhírű Paolo Magelli rendezte 5 nemzetiségi színház koprodukciójaként. A partnerek a szerbiai Kosztolányi Dezső Színház, a horvátországi Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház, a romániai Állami Német Színház, az olaszországi Szlovén Repertoárszínház és a macedón Nemzeti Intézeti Albán Színház. A programsorozat keretén belül két ingyenes szakmai műhelyt is rendeznek. A szombati bemutatóra a jegyek már elkeltek. Az érdeklődők vasárnap és hétfőn tekinthetik meg a darab ismétlését. A belépő ára 300 dinár.
Kucsov Borisz, színész, Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka: „Külön öröm volt látni azt, hogy különböző országokból érkező emberek közös cél felé haladnak. Jó volt látni, hogy mennyire másképp gondolja mindenki azt, amit készítünk. Közben a rendezőnek az volt a legnagyobb feladata, hogy valamilyen szinten összehangoljon bennünket. Azt gondolom, hogy ez sikerült és nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot a próbafolyamat során.”
1 . Zentán a Művelődési Házban tegnap este mutatták be a Tihanyi Vándorszínpad Operettparádé című vendégelőadását.
A művészek Kálmán Imre, Huszka Jenő és Lehár Ferenc darabjaiból adtak elő közismert dalokat. A vendégjáték a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ szervezésében valósult meg.
A szervezők szerint már két héttel a zentai bemutató előtt sem lehetett jegyet váltani a szerda esti előadásra. Feisz Ibolya rendszeres látogatója a zentai színháznak: „Bármilyen darabot megnézünk, legyen az kamaraszínházi, vagy külföldi darab. Nagyon szeretünk színházba járni. Az operettet különösen szeretjük, régebben sűrűn jártunk Pestre az Operettszínházba.”
A Marica Grófnő, a Csárdáskirálynő, a Cigányszerelem, a Paganini, a Víg özvegy, a Mosoly országa és a Mária főhadnagy című operettekből válogatott dalokat hallgathatott meg a zentai közönség.
Tihanyi Tóth Csaba a vándorszínpad elnöke és előadóművésze szerint az operett műfaja iránt 200 éve töretlen az érdeklődés: „Gálaműsorról beszélünk, ahol az általam kiválasztott legszebb dalok hangzanak el. És kitérőt is teszünk a magyar nóta műfaja felé is, ami szintén kedvelt műfaj.”
A Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a zentai közönség változatos színpadi produkciókat követhessen figyelemmel - mondta Hugyik Richárd, a központ igazgatója: „Most érkezett el az idő, most értek meg a feltételek arra, hogy a művelődési központunk befogadja az Operettparádé című műsort. Ez a Tihanyi Vándorszínpad különböző musical illetve az operett műfajából ismert műsorokat állít össze. Azt kell, hogy mondjam, hogy Magyarországon és Kelet-Közép-Európában ez a könnyed, szórakoztató műfaj a mai napig nem vesztette el a népszerűségét.”
A vendégművészek az ötszereplős zenés, táncos előadást teltház előtt adták elő Zentán.
Utolsó videó megjegyzések
Hajdújáráson a migránsok egy elhagyatott tanyán tartózkodnak mintegy 30-an. Származásuk ismeretlen, mivel nem voltak hajlandók szóba állni stábunk munkatársaival. A bevándorlók száma Hajdújáráson olyankor nő meg, amikor a magyar határrendészet egy nagyobb csoportot visszafordít a határról - állítják a helyiek. Szabó János, Hajdújárás: „Egész lent mennek az erdőben, a tőzeg alatt. Ott szöknek át a határon. Voltak egy jó páran, mert én nézem a tv híradóban, és ott megmutatják, hogy mely területeken vannak pontosan, és a legtöbben most itt vonulnak át.”
Horgoson hasonló a helyzet. A falu központjában szokták látni a migránsokat. Garzičić Alen, Horgos: „Itt a boltban el mászkálnak erre-arra, de úgy tudom, hogy a határon levő táborukban tartózkodnak leginkább.”
Sok horgosi akkor találkozik a migránsokkal, ha horgászni indulnak a Tiszához. A zöldhatár közelében levő utakon lehet találkozni vonuló kisebb-nagyobb bevándorló csoportokkal. Harangozó Ferenc, Horgos: „Tegnap láttam őket, itt voltak néhányan a boltban, meg itt a központban mászkáltak.
Egyelőre a migránsok főleg elhagyatott tanyákra húzódnak be, és onnan próbálnak Európába jutni illegálisan.
A nézők a magyarkanizsai község településeinek néptáncosai mellett a királyhalmi, Magyarországról pedig az algyői és a gátéri táncosok produkcióit láthatták. A főleg gyermekekből álló néptánccsoportok hatalmas sikert arattak. Elsőként a martonosi egyesület Pitypang csoportja lépett színpadra.
Szalai Zita, vezető, Pitypang csoport, Testvériség ME, Martonos: „Volt már Martonoson másik, már nagyobb csoport, ez a mi óvodás csoportunk októberben alakult, tizenegy gyerekünk van, most már egyre több fiú is. Az óvodások nagy része természetesen martonosi, imádnak táncolni, énekelni.”
A gyerekek táncait, koreográfiáját háromtagú szakmai zsűri véleményezte.
Hegedűs Edit, zsűritag, Algyő, Magyarország: „Én ma elsősorban azt fogom nézni, hogy a hangulatuk milyen a gyerekeknek, hogyan adják elő, hogyan tudják az adott táncot úgy bemutatni, hogy, sokszor nem is biztos, hogy a lábukban a tánc a lényeg, hanem az, hogy amilyen élvezettel és ahogyan ezt csinálják.”
Martonoson negyedszer rendezték meg a nemzetközi néptáncfesztivált.
Szél János, elnök, Testvériség ME, Martonos: „Próbálkoztunk, és nem is gondoltuk, hogy álmaink ilyen szépen beválnak. Ez egy nagy öröm, hogy sikerült eljutni eddig, de mi természetesen továbbra sem leszünk elégedettek, próbálunk még jobban, még többet megtenni.”
A közönség a táncprodukciók mellett a helyi kézimunkázók kiállított műveit is megtekinthette.
A Szűgyi Ferenc, Nagy Abonyi Ágnes és Bajtai Éva összetételű zsűri öt gyereket juttatott tovább a döntőbe.
Nyolc óvodás mérettette meg magát az elődöntőben. Reperger Maja továbbjutott a fináléba. Rácz Szabó Nagy Rózsa óvónő készítette fel a versenyre. A továbbjutó Az aranytollú liba című magyar népmesét választotta erre az alkalomra.
Reperger Maja, versenyző: „Nagyon jó és vicces mese, ezért nekem ez tetszett. Meg azért is, mert mindenféle nevek vannak benne, meg a királykisasszony is tetszett.”
Az előző évekhez képest idén kevés óvodás versenyzett, de nagyon erős volt a mezőny, mondta Bajtai Éva zsűritag. Hozzátette, több szempontot is figyelembe vettek mielőtt meghozták a döntést: „Nagyon fontos a természetesség, hogy minél természetesebben adják elő a gyerekek a mesét. Az is fontos, hogy milyen mesét választottak, tehát, hogy olyan jellegű mesét mondjanak, amit még nem hallottunk. A biztos szövegtudás is fontos a gyerekeknél. Ezek az legfontosabb szempontok.”
Juhász Lassú Kornélia főszervező elmondta, 24. éve rendezik meg a versenyt: „A népmese egy hidat képez a múlt és a jelen között. És a hagyományokat illetően egy hidat tud képezni a jövőbe is. Hiszen a népmese az, amely összekapcsolja a magyarság múltját a jelennel és talán a magyarság jövőjével is.”
A főszervező hozzátette, meseillusztrációs versenyt is hirdettek. A beküldött munkákból a döntőn nyílik majd kiállítás, amit várhatóan május 26-án tartanak majd a Zentai Alkotóházban.
A vándorkiállítás Pozsony és Székesfehérvár után ezúttal Vajdaságba látogatott el. Az, hogy ezt a tárlatot Zentára is elhozták, nem csak a városnak, hanem az egész itt élő
magyarságnak nagy megtiszteltetés – mondta Czegledi Rudolf. Zenta község polgármestere kiemelte: „Maga a kiállítás nagyon érdekes, hiszen több anyagkombinációból áll össze, nem csak írás, hanem képmetszet is van, ami érdekesebbé és látványosabbá is teszi. Tulajdonképpen felöleli Mátyás király életének legfontosabb mozzanatait.”
A Renaissance Consort együttes előadása visszarepítette a látogatókat Mátyás király udvarába. A Hunyadiaknak és Mátyás királynak több birtoka is volt a délvidéken, ami miatt Mátyás király meghatározó személyisége volt ennek a tájnak. Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Egy reneszánsz világ volt itt, és ha körbenézünk ezen a tájon, nyilvánvalóan, hogyha a török nem jön, akkor egészen más világ alakult volna ki itt nálunk is.”
Az eseményt Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Házának igazgatója nyitotta meg, aki egyben a Mátyás király emlékév koordinátora is. A tárlat Zentáról Eszékre, majd Lendvára megy tovább.
Csibi Krisztina, igazgató, Magyarság Háza: „Nagyon sok párhuzamos program zajlik már az év elejétől. Egy nagyon sikeres nyitórendezvényen, illetve magának az 560. évfordulónak a megünneplésén vagyunk túl. Ez januárban lezajlott, és emellett a kiállítás mellett még a meseillusztrációkból álló kiállítás, illetve Mátyás király élettereit bemutató kiállítás, és egy corvinákról szóló kiállítás is van.”
Az esemény a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyarság Háza és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ támogatásával valósult meg.
A gyerekeket légvárak, különféle játékok, pónilovaglás és rengeteg finomság várta a vásárban. Szerda Árpád több mint két órás koncertet tartott. A látogatók az árusok portékái és az ínycsiklandó ételek, hideg italok közül válogathattak. A jószágvásárban csak néhány birkát, kecskét és lovat kínáltak eladásra. A zentai Farkas Visontai Károly teheneket, bikákat és sertéseket tenyészt, a vásárra azonban alpesi kecskéket hozott. „Cserébe jöttek birkák is meg a kecskék is. El lettek adva a birkák, ezek a kecskék maradtak meg három kisgidával. Most ezeket is szeretném eladni, azért hoztam el őket Kanizsára a vásárba.”
A Vöröskereszt aktivistái ingyenes vérnyomás- és vércukorszint-mérést végeztek, volt virágátültető szaktanácsadás és mezőgép-kiállítás is. Az idei második vásárra július 22-én kerül sor, az utolsót pedig szeptemberben tartják.
Megtelt a törökkanizsai főtér szombaton. Délelőtt a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület szakcsoportjaié és az óvodásoké volt a főszerep. Délután a díszes felvonulás után hivatalosan is megnyitották a kistérségi rendezvényt. Tordáról minden évben érkeznek fellépők, idén rábaközi táncokat adtak elő. Sági Eléna, tag, Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Torda: „Eddig nem a mi csoportunk jött, viszont nagyon sok jót hallottunk róla, és nagyon tetszik a rendezvény.
A rendezvényt 2009-ben indították útjára, idén már 19 egyesület 21 tánccsoportja lépett színpadra. Kovács Magdaléna, elnök, Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, Törökkanizsa: „A rendezvényt azért indítottuk el, hogy a vegyes közösségek találkozni tudjanak. Egy tartományi alapnál sikeresen pályáztunk, ez is hozzásegített. Nagy bátorság kellett hozzá, hogy megindítsuk, mivel azelőtt Törökkanizsán nem volt nyílt téri rendezvény.”
A találkozó remek alkalom arra, hogy megismerjük egymás hagyományait, kultúráját - emelte ki a rendezvény megnyitóján Kovács Elvira, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője. „Nem először vagyok itt, és örülök, hogy évről évre egyre gazdagabb és nagyobb ez a rendezvény. Egyre többen eljönnek és máris kinőtte az eredeti tervet, ugyanis nem csak észak-bánátiak és vajdaságiak, hanem a régióbeli vendégek is itt vannak. Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy megismerjük egymás hagyományait és kultúráját.”
Kézműves kirakodóvásár is várta az érdeklődőket az egész napos rendezvényen.
Bogner István édesapja is az 1944-45-ös délvidéki vérengzés áldozata lett. Sokan háborús bűnösnek tartották, és ez rányomta bélyegét fia életére is. Ma már tisztelet övezi származásáért, most Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke. „Azért hívtuk meg a magyar és történelem szakos tanárokat, hogy ők később majd a diákjaikkal kimenjenek a helyszínre, a helyszínen tartsanak órát. Vállaljuk a Kegyeleti Bizottság tagjai közül néhányan, hogy akkor kimegyünk mi is a 44-es parcellába, és ott a helyszínen mesélünk ezekről az eseményekről.”
Szabadka Város Kegyeleti Bizottsága eddig legfontosabb feladatának az 1944-45-ös áldozatokról való megemlékezést tartotta. Kern Sólya Mária, alelnök, Kegyeleti Bizottság, Szabadka: „Ezért hívtuk meg ma a történelem tanárokat és tartunk egy ilyen első, kezdeményező tanulmányi napot és szeretnénk ezt majd folytatni, hogy legyenek utánunk is, a következő generáció között is olyanok, akik majd emlékeznek és őrzik az emléket. ”
Ha közismert embereken keresztül mutatják be a múltat, akkor rögtön fel lehet kelteni a fiatalok érdeklődését, akik rájönnek, hogy ami történt, az a dédszülei korosztályával történt meg, és akár a dédnagymamája is lehetett volna áldozat vagy tettes.
Bertáné dr. Varga Judit, történész, Terror Háza Múzeum, Magyarország: „Azt mondjuk el, hogy ha eddig nem tették, jobban tanuljanak történelmet, mert akkor értik meg a jelenkorukat. Főleg egy ilyen 20. század után muszáj megérteni, hogy mi történt és miért úgy reagálnak ma az emberek, akár családon, rokonságon, baráti körön belül, akár a szélesebb közéletben, ahogy. Hiszen ne felejtsük el, ezek a fiatalok 18 évesen választópolgárokká válnak.”
Az akkori történésekről azóta is folynak kutatások, ez elsősorban a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság feladata, amely szorosan együttműködik a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvánnyal. Cseresnyésné Kiss Magdolna, kuratóriumi elnök, Keskenyúton Alapítvány: „Semmit nem tudunk például a délvidéki apácákról. Minden faluban, minden községben volt egy-egy apácarend, apácazárda, senki soha nem mérte fel az ottani áldozatok számát, hova tűntek az apácák Délvidékről?”
A díszterem előcsarnokában egy vándorkiállítás nyílt a történésekről. Az akkreditált szakmai továbbképzésen az előadások mellett filmvetítés is volt, valamint a mintegy 50 résztvevő kilátogatott a Zentai úti temető 44-es parcellájához. A rendezvény a Vajdasági Pax Romana és a Magyar Nemzeti Tanács társszervezésében valósult meg.
Az idén Kárpátaljáról, Moldvából és Horvátországból is érkeztek vendégek a vetélkedőre.
A nagymúltú vetélkedőre az idén több mint 100 műsorszámot jelentettek be Vajdaság egész területéről. A zsűri szerint a vetélkedő szakmailag igen magas szintre jutott.
Fábri Ivánovics Tünde, zsűritag: „A gyerekek gyönyörűen énekelnek, nagyon sok hangszeres van, hegedűsök, citerások, furulyások, tamburások.”
A hattagú zsűri népi ének és népzene kategóriában külön értékelte a szólistákat és a csoportokat is.
Szabó Gabriella, a Szólj, síp, szólj! vetélkedő szervezője: „Amin szeretnénk hamarosan változtatni, az az, hogy értékeléseket kellene valahogy kieszközölni, mert itt a nap folyamán arra már nincs idő, hogy a zsűri leüljön nyugodtan, kényelmesen a felkészítőkkel és elbeszélgessen, viszont erre szükség volna.”
A kis népzenészek arany, ezüst és bronz minősítést kaptak. A díjkiosztó ünnepség a határon túli vendégek bemutatkozásával ért véget.
A mozgás népszerűsítése és egy jó hangulatú családi délelőtt volt a célja az Active Kids sportegyesület által szervezett sportnapnak. Az eseményt Szabadka főterén hívták életre.
Az esemény a résztvevők regisztrációjával kezdődött, majd jöhetett a bemelegítés, azután pedig sorban a játékok. Volt akadályfutás, célba dobás, de szülő-gyermek és babakocsis futás is. Minden sikeres feladat után egy pecséttel hitelesítették a teljesített állomást. Kecsenovics Szabó Dóra: „Itt ugráltunk, de volt már távolugrás feladat, van kerékpározós feladat meg szlalomozás, ezeken mentünk végig a többi az még rejtély a számunkra is.”
A rendezvényre nem csak a szülők kísérték el gyermekeiket. Többen nagyszüleikkel érkeztek, akik szintén lelkesen vettek részt a játékokban és a felkészülésben is segítették az unokát. Így volt ezzel Orosz Anna is. Orosz Anna: „Kicsit futkároztunk erre-arra, a házkörül, az iskolában. Ő iskolás már és az iskolában is van futás szünetben. Különösebben nem készültünk.”
A résztvevőknek összesen tíz feladatot kellett teljesíteniük, amelyből a utolsó megmérettetés a közös futás volt. Kilenc pedig sportügyességi feladat. Nagy Csaba, elnök, Active Kids: „Szerettük volna mai napon a szülőket is egy kicsit megmozgatni, hogy tudjanak példát mutatni a gyerekeknek. A gyerekek mindig ügyesebbek, a szülők pedig támogatják majd őket ezek a feladatok végrehajtása során.”
A legügyesebb kis sportolók kerékpárral lehettek gazdagabbak, de a futás résztvevőinek befutóérmet is a nyakukba akasztottak. Az esemény célja egy családi közös délelőtt eltöltése, de mindenekelőtt a sportos életmód népszerűsítése volt.
A tárlat a bukovinai székelyek bácskai három és fél évének történetét mutatja be, egyebek mellett fotókon és tárgyi emlékeken keresztül. Az eseményen beszédet mondott Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A bukovinai székelyek bácskai történetéről a kiállítás mellett egy katalógus is készült, amelyből az érdeklődők még részletesebben megismerkedhetnek a bukovinai székelyek történetével. Papp Árpád, néprajzkutató, Szabadkai Városi Múzeum: „Ami rendkívül fontos a témában és a kiállításban, hogy a második világháború alatti etnikai viszonyokat is tárgyalja. Olyan mondanivalót prezentál, ami számunkra eddig nem volt elérhető.”
Nagyon hiányoznak a bukovinai székelyekhez kötődő kutatások és projektek, de szerencsére néhány hónap múlva egy tudományos konferencia is lesz a kiállítással kapcsolatban, valamint műhelymunkákat is szerveznek - mondta Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója. Más helyszíneken is bemutatják a tárlatot a tervek szerint. „Konkrétan még nincsenek meg az utak, de az al-dunai székelyekhez el szeretnénk juttatni. Egyelőre az a biztos, hogy a tudományos konferencia és a műhelymunkák megvalósulnak.”
A bukovinai székelyek egy magyar népcsoport, akik az egykori Bukovinában telepedtek le, és öt falut népesítettek be. A valamikori Bukovina mostanra Románia és Ukrajna között van felosztva. A bukovinai székelyek betelepítése 1941-ben, vagyis 77 évvel ezelőtt kezdődött meg Bácska területére. A szabadkai kiállítást Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. „Ez a kicsiny népcsoport, mintegy 15 ezres népcsoport új hazára lelt itt a Bácskában, próbált megkapaszkodni. Nem neki köszönhető az, hogy ez nem sikerült, hiszen az újabb váltás során, 1944-ben a visszatérő partizánok, illetve a szovjet hadsereg előrenyomulása miatt egyik napról, vagy egyik óráról a másikra '44 októberében el kellett innen menekülniük.”
A bukovinaiak 1944-ben után Magyarország területén telepedtek le. A szabadkai kiállítást a magyar nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. A tárlatot június végégig tekinthetik meg az érdeklődők az észak-bácskai város múzeumában.
Luigi Pirandello darabját a világhírű Paolo Magelli rendezte 5 nemzetiségi színház koprodukciójaként. A partnerek a szerbiai Kosztolányi Dezső Színház, a horvátországi Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház, a romániai Állami Német Színház, az olaszországi Szlovén Repertoárszínház és a macedón Nemzeti Intézeti Albán Színház. A programsorozat keretén belül két ingyenes szakmai műhelyt is rendeznek. A szombati bemutatóra a jegyek már elkeltek. Az érdeklődők vasárnap és hétfőn tekinthetik meg a darab ismétlését. A belépő ára 300 dinár.
Kucsov Borisz, színész, Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka: „Külön öröm volt látni azt, hogy különböző országokból érkező emberek közös cél felé haladnak. Jó volt látni, hogy mennyire másképp gondolja mindenki azt, amit készítünk. Közben a rendezőnek az volt a legnagyobb feladata, hogy valamilyen szinten összehangoljon bennünket. Azt gondolom, hogy ez sikerült és nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot a próbafolyamat során.”
A művészek Kálmán Imre, Huszka Jenő és Lehár Ferenc darabjaiból adtak elő közismert dalokat. A vendégjáték a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ szervezésében valósult meg.
A szervezők szerint már két héttel a zentai bemutató előtt sem lehetett jegyet váltani a szerda esti előadásra. Feisz Ibolya rendszeres látogatója a zentai színháznak: „Bármilyen darabot megnézünk, legyen az kamaraszínházi, vagy külföldi darab. Nagyon szeretünk színházba járni. Az operettet különösen szeretjük, régebben sűrűn jártunk Pestre az Operettszínházba.”
A Marica Grófnő, a Csárdáskirálynő, a Cigányszerelem, a Paganini, a Víg özvegy, a Mosoly országa és a Mária főhadnagy című operettekből válogatott dalokat hallgathatott meg a zentai közönség.
Tihanyi Tóth Csaba a vándorszínpad elnöke és előadóművésze szerint az operett műfaja iránt 200 éve töretlen az érdeklődés: „Gálaműsorról beszélünk, ahol az általam kiválasztott legszebb dalok hangzanak el. És kitérőt is teszünk a magyar nóta műfaja felé is, ami szintén kedvelt műfaj.”
A Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a zentai közönség változatos színpadi produkciókat követhessen figyelemmel - mondta Hugyik Richárd, a központ igazgatója: „Most érkezett el az idő, most értek meg a feltételek arra, hogy a művelődési központunk befogadja az Operettparádé című műsort. Ez a Tihanyi Vándorszínpad különböző musical illetve az operett műfajából ismert műsorokat állít össze. Azt kell, hogy mondjam, hogy Magyarországon és Kelet-Közép-Európában ez a könnyed, szórakoztató műfaj a mai napig nem vesztette el a népszerűségét.”
A vendégművészek az ötszereplős zenés, táncos előadást teltház előtt adták elő Zentán.
Nagyon büszke vagyok,hogy meg tudtam ezen Szent tárgyak másolatait csinálni.