(Kondoros, 1938. augusztus 16. – ) magyar olimpiai bajnok, az öttusasport történetének legnagyobb alakja, a Nemzet Sportolója.

1955-ben egy országos versenyen Benedek Ferenc fedezte fel az akkor 17 éves, vékony fiút, majd szülei beleegyezése és András érettségije után Pestre vitte, ahol a Csepel SC sportolója lett.

Reményeiben nem csalatkozott, 1957-ben országos bajnok, 1958-ban a vb-n hatodik helyezést ért el, egy évvel később már ezüstérmet nyert. Tehetsége hihetetlen akaraterővel párosult. 1960-ban Rómában az olimpiai bajnokcsapat tagja, egyéniben negyedik helyezést ért el. 1961-ben bronzérmes, 1962-ben negyedik lett a Vb-n. 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egyéni világbajnok. Az 1968-as mexikói olimpián a győztes csapat tagja, egyéniben ezüstérmes. 1969 kivételével mindannyiszor a győztes magyar csapat tagja Török Ferenccel és Móna Istvánnal. Az 1970 évi Vb-n egyéniben ezüstöt, csapatban aranyat nyert. Az 1972-es müncheni olimpia egyéni bajnoka, csapatban második. nyolcszor egyéniben, hatszor pedig csapatban nyert magyar bajnokságot. Pályafutásáról 1976-ban Kósa Ferenc Küldetés címmel filmet készített. A Küldetés című film nagy siker volt a mozikban; az aczéli kultúrpolitikai vezetés a „rendszerellenes kritika” miatt három hét után levetette a mozik műsoráról.

1966-ban, 1969-ben és 1970-ben is az év sportolójának választották Magyarországon.

Mivel nem lépett be az MSZMP-be, sőt portréfilmjében komoly kritikát fogalmazott meg a kommunista rendszerrel szemben, sportvezetői karrierje elé akadályokat gördítettek; a világ első számú és mindmáig legsikeresebb öttusázója tíz éven át várt, hogy felkérik a szövetségi kapitányi poszt betöltésére, s addig – hogy az öttusasport közelében maradjon – az öttusaistálló belovaglója volt, nagyon alacsony fizetésért. Mindeközben két diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán (vívó szakedző, öttusa szakedző), tehát a magyar öttusasport irányításához szükséges minden lehető képzést elvégzett. 1973-ban visszavonult. Sajnos nem részesítették az őt megillető támogatásban. Belovagló lett az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél. Pályafutásáról Kósa Ferenc "Küldetés” címmel készített filmet 1976-ban. Dávid Sándor pedig megírta “Balczó” című könyvét. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kuratóriumi tagja. 1983-tól szellemi szabadfoglalkozású. 1996-ban Magyar Örökség-díjat kapott. Vívó és öttusaedzői szakdiplomája van. Feleségével, Császár Mónikával, a müncheni olimpián bronzérmes tornásszal és 12 gyermekével Budakeszin él. 38 évesen lett először apa.

1976 óta ezernél is több közösség, művelődési ház hívta meg, hogy tartson élménybeszámolót pályafutásáról. Balczó keresztény hitét megvallva tartja ezeket az előadásokat, itthon és külföldön egyaránt. 1983-tól szellemi szabadfoglalkozású.

Öccse, Balczó Zoltán villamosmérnök, jelenleg a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselő, Ildikó nővére mérnök. Edit nővére keramikus volt, 2010-ben hunyt el.

2004-ben a Nemzet Sportolójának választották. A díjátadásra ugyan a „rendszerváltó kormányok” abortuszpolitikája elleni tiltakozásul nem ment el, de a díjat – és a vele járó honoráriumot – elfogadta, úgy nyilatkozott: a nemzetet nem akarja megsérteni.

2005-ben a Kairosz Kiadónál „Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség” címmel jelent meg könyve, melyben Kocsis L. Mihállyal beszélget.