(1823, Poprád - 1880, Budapest)

Szobrász. A bécsi akadémián tanult. 1841-től kis bronzokat készített (Faust és Margaréta, Egmond és Klára stb.). 1844-ben kezdte el híres hadvezér sorozatát. Mátyást ábrázoló szobortervének nem volt sikere. 1845-ben a pesti Hermina-kápolna szobrászati munkálataiban vett részt. 1846-ban több művét állította ki (Mátyás király, Mária Terézia, Krisztus az Olajfák hegyén). 1848-ban Batthyány Lajos mellszobrát mintázta meg. Az 1848-49-i szabadságharcban való részvételéért hosszabb várfogságra ítélték. Kiszabadulása után Londonba emigrált, ahol újból elkészítette Batthyány mellszobrát, valamint Kossuthét. 1861-ben hazatért, s Budapesten rajztanárként működött.

Legismertebb munkája a Vigadó homlokzatát díszítette (Táncolók reliefje), továbbá Mátyás király (kis bronzszobor, Magyar Nemzeti Galéria), Széchenyi (mellszobor, Magyar Tudományos Akadémia). Stílusa a klasszicizmus és romantika közti átmenetet képviseli.