Bruck Lajos

(1846 - 1910)
festőművész
 
   

Bruck Lajos

Bruck Lajos

(1846, Pápa - 1910, Budapest) 

Alsóbb iskoláit a fővárosban végezte. Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a bécsi képzőművészeti akadémiára ment festészetet tanulni. Itt sikerült annyi megrendeléshez jutnia, hogy úrrá legyen anyagi nehézségein, hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Molmenti tanítványa lett. 1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály irányítása alatt folytatta. Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált. 1880-ban az Alföldön, 1883-ban Kalotaszegen tett tanulmányutat. 1885-ben Londonba költözött, ahol többek között az uralkodóháztól is számos megrendelést kapott. 1886-ban a londoni magyarok egyesületének elnökévé választották. E minőségében sikerült megakadályoznia az egyesület londoni osztrákok egyesületébe történő beolvasztását. 1895-ben tért haza, ettől kezdve haláláig Budapesten élt és alkotott. Aktívan részt vett a főváros művészeti életében. 1894-ben alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. 1899-ben a magyar kormány őt bízta meg egy szentpétervári kiállítás szervezésével, melynek megnyitásán II. Miklós cár az Szent Anna-renddel tüntette ki.

Olaszországi tartózkodása idején főleg naturalista életképeket festett. A Falusi konyha és a Vásártér a Ponte Rialto előtt című képeit az 1873. évi bécsi világkiállításon mutatták be. Párizsi tartózkodása idején teljesen átvette Munkácsy Mihály stílusát, így több eredetileg Munkácsynak tulajdonított festmény valójában tőle származik. A Munkácsy modorában festett Jó tanácsok című képe Párizsban nagy sikert aratott. Budapesten 1876-ban a Nemzeti Szalonban kiállított Erdő szélén című képével hívta fel magára a figyelmet, majd 1877-ben az Utazás a városba című festménye széles körben ismertté tette. 1879-ben a párizsi Szalonban elnyerte a Mention Honorable díjat. Alföldi és kalotaszegi tanulmányútján készített vázlatai alapján Párizsba visszatérve számos tájképet és magyar népéletet ábrázoló életképet festett. 1885-től, Londonban elsősorban portréi tették ismertté. Művei rendszeresen szerepeltek a Royal Academy kiállításain. Hazatérése után a Műcsarnok kiállításainak volt állandó résztvevője. 1896-ban megfestette I. Ferenc József és Erzsébet királyné arcképét. 1902-től számos, Budapest városrészeit megörökítő képet festett. Hagyatéki kiállítása 1911-ben a Műcsarnokban volt, ahol műveit a szintén 1910-ben elhunyt Mihalik Dániel és Pap Henrik festőművészek alkotásaival együtt mutatták be.

Brück Lajos a legszorgalmasabb, a legtöbb munkát jegyző magyar művészek egyike. A tubust, az ecsetet rendszerint vasúton is magával vitte s megtörtént, hogy mire egy-egy hosszabb út végén kiszállt a vonatból, egész kis könyv volt tele röptében csinál vázlatokkal. Közvetlenül halála előtt, aznap délelőttjén is festőállványa előtt dolgozott, egy kis képen,amely az eskütéri rakpartról nézve ábrázolja a királyi várat. Általában városrészleteket, interiőrt, arcképet különösebb kedvvel festett, mint szabad természetet. Egyik ily reá nézve jellemző s a Ferenc József-rakpartot mutató képe, kint van a Fővárosi Múzeumban. Brück Lajos nagyon optimista volt, valósággal boldognak érezte magát, amikor pikturá-ról beszélt, hogy festőnek született, annyira szerette mesterségét. Harmonikus és sikerekkel teljes élet után halt meg hatvannégy éves korában. Nemcsak idehaza ismerték, sőt, ked-veltségének, szereplésének nagyobbik része a külföldre esik. Parisra, ahol egy időben, ahogy a franciák ejtették: Brück Lazsosz kitűnő csengésű, szerencsés név volt. Londonra, ahol külső sikerei tetőpontra jutottak. Angol arisztokratákat festett, az udvar tüntette ki megbízásokkal.

Londoni tartózkodása és munkássága 1885-ben kezdődik. Alig hogy letelepedett, rövidesen már az udvar és az arisztokrácia tagjait festi. Műveit hamar megkedvelték. A Royal Academy-ben kiállított képei közül a feltűnőbbek: Longfellow "Tales of the wayside inn" című költeményéből vett hasonló című kép, egy londoni utcai jelenet "Az eltévedt fiú", Joachim kvartett (Joachim, Strauss, Ries, Fialti). Ez utóbbit a nagy angol képes lapok mind reprodukálták. Sikereinek láttára a londoni magyarok megválasztották egyesületük elnökének. Brück Lajos nagyon komolyan vette a bizalmat, ebbéli honorálását, s nemcsak viselte e címet, hanem komolyan dolgozott is a londoni magyarok és egyesületük érdekében. A legnagyobb buzgóságot abban fejtette ki, hogy a magyar egyesületnek az osztrák egyesületbe való beolvadását megakadályozza. Amíg ott időzött ez sikerült is neki, távozásával azonban, amikor hazajött Budapestre, a két egyesület összeolvadt. A művész távozását nagyon sajnálták Londonban, mert nemcsak festészetét, de egyéni természetét is kedvelték. A magyar egyesület bálján mindig vezető szerepe volt s a királyi család rangban legelső nőtagját mindig ő vezette a terembe. Az udvar abban az időben sokszor vett részt a londoni magyarok báljain.

 

Főbb művei 

Falusi konyha

Vásártér a Ponte Rialto előtt

Erdő szélén

Utazás a városba

Kastély belseje

Olvasó barát

Hivatalszoba Zborón

Velencei zöldségeskert

Istálló

La Varenne

Leányka arcképe

Vízparti táj

Rudas fürdő

Piac a Dísztéren

Buda látképe

Párizsi udvar

Várkert rakpart északról

A pesti Dunapart



Forrás:
www.mke.hu
hu.wikipedia.org