(1804, Campea di Miane - 1880, Cison di Valmarino)

Olasz szobrász. 1833-ban Pyrker László egri érsek Magyarországra hívta és elkészíttette vele az egri Székesegyház gazdag szobrászi díszét. Az attikaalakokon, valamint a feljáró mellett elhelyezett monumentális szobrokon kívül a templombelső 28 falmezejét tölti ki Krisztus életéből vett jelenetekkel. Gondos, jól képzett szobrász keze mutatkozik itt, erősebb egyéni íz nélkül. A személyes jelleg sokkal jobban érződik azokon a mitológiai reliefeken, amelyeket pesti letelepedése után, 1837-től készített. Arcképszobrászattal is foglalkozott, majd 1841 után az esztergomi székesegyház szobordíszén dolgozik. A 48-as szabadságharc leverése után visszatért Velencébe, majd 1856-ban újra Egerbe, hogy néhány szobrát ott befejezze. Nagy érdeme, hogy szobrászműhelyt szervezett, és ezzel hozzájárult egy szobrásziskola kialakulásához.