(1884, Kiskorpád - 1948, Budapest)

Építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár, Kossuth-díjas (1948). Műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1909-10-ben Franciaországban járt tanulmányúton, majd hazatérve 1910-13 között Lajta Béla tervezőirodájában dolgozott és az Iparrajziskola tanára volt. Sokat foglalkozott a népművészettel, ekkori építészeti és grafikai munkái az erdélyi népművészet hatását mutatták. A népi barokkhoz és a népművészethez kapcsolódó grafikai munkáinak, illusztrációinak zömét a gyomai Kner-nyomda számára készítette. A magyar szecesszió egyik legeredetibb hangú képviselője volt.

A 30-as évektől építészi és lakberendezői működése került előtérbe. Bútorterveinek külföldön és itthon nagy sikerük volt. Stílusát ún. „Kozma-barokk”-nak nevezték, mert neobarokk elemek jellemezték. Színpadi díszleteket is tervezett. A harmincas évektől a funkcionalizmushoz kapcsolódott és modern stílusban számos villát épített. 1946-tól az Iparművészeti Főiskola tanára és igazgatója volt.