Kertai Zalán

(1970)
festőművész

 
   

Kertai Zalán

Kertai Zalán

Békéscsabán született 1970-ben. Édesapja neves tervező építőművész, édesanyja építész főiskolai tanár, műemlékvédelmi felügyelő.

Gyermekkorát Debrecenben tölti, a Református Kollégium Gimnáziumában érettségizik 1988-ban. Kisgyermekkorától rajzol, országos rajzversenyt nyer Debrecenben. Látvány után a debreceni Képzőművészeti Körben tanul rajzolni, festeni, tanárai Bíró Lajos és Lukáts Gábor.

1988-93-ig a Budapesti Képzőművészeti Egyetemen előkészítő tanfolyamra, majd 3 évet festő szakra jár, mesterei Molnár Sándor és Klimó Károly. Itt ismerkedik meg a modern irányzatokkal.

1994-től Budapesten, 2006-tól Szigetszentmiklóson él családjával, gyermekeivel.

Festészeti és grafikai tanulmányok végtelen sorával önállóan alakítja ki festészeti stílusát és érdeklődési körét – sok-sok megtorpanással, kitérővel, majd töretlenül a realisztikus kifejezés válik sajátjává.

Festészeti szempontból a legjobban hatott rá Velazquez, Caravaggio, Frans Hals, Delacroix és a mai magyarok közül Csernus Tibor.

Kisgyermekként anyai nagyapjától, aki az ősi magyar róvásírás tudósa volt, sokat hall a szkíta-hun-avar-magyar őseinkről és turáni testvérnépeinkről. E családi indíttatással és a magyar hagyományőrzés fellendülésével fordul őszinte érdeklődése az ősmagyar kultúra és harcművészet felé. Izgalmasnak találja bepillantani ebbe az alig látott, alig ábrázolt világba.

Eleinte – sok-sok tanulmány-vázlat után – főleg rézkarc-finomságú grafikáin, majd lendületes, erőt sugárzó olajfestményein (újabban akril képein) tűnik fel a harcosok, történelmi hősök, vezérek arca, harca, élete. Mindig a cselekvő embert helyezi vizsgálódásának központjába, portréin – a magyar festészetben először - elevenednek meg ilyen minőségben és ilyen életteli közelségben - mitikus és honszerző daliás őseink, rokonnépeink hősei. Műfaja nem a régészeti rekonstrukció, de sok vonatkozásban közel áll hozzá, élve a festőművész vonzó szabadságával és drámai megjelenítő erejével.




Képek