GARABUCZY Ágnes

(1936)
festőművész
 
   

Garabuczy Ágnes

Garabuczy Ágnes

Garabuczy Ágnes (Vésztő, 1936. április 6. -) festőművész

 

„ Egy kaput szeretnék feltárni, az idő rétegeinek jelképes kapuját, ahova beléphet a néző egy különös, mítikus, titkokat rejtő emlék- és álomtöredékekből szőtt világba, ahol a színek muzsikája öleli át. Garabuczy Ágnes ”

 

Pályafutása

Művészcsaládba született, édesapja, Garabuczy Károly rajztanár-festőművész volt. Nővére, Dr. Hőgye Gergelyné, Garabuczi Katalin grafikusként alkot, főként finom tollrajzok jellemzik munkásságát. Férje, Tóth László (1926-2008) szintén festőművész volt. Fia, Tóth László, művésznevén Tóthlaca festőművészként elismert, egyben virtuóz bűvész, aki ilyen minőségében is gyakran szerepel külföldön.

Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1960-ban szerezte meg a diplomát. Mestere Pór Bertalan volt. 1961 óta kiállító művész. Egy időben a hódmezővásárhelyi művésztelepen dolgozott. Tanulmányúton járt a Szovjetunióban, ahol mély benyomást tettek rá az orosz ikonok. A sötét színekből előragyogó sejtelmes, időtlen alakok azóta is meg-megjelennek képein. Ausztriában, Csehszlovákiában, Olaszországban is tartózkodott a klasszikus és modern művészet alkotásait vizsgálva. Franciaországban Picasso, Chagall és a század más modern művészei voltak rá nagy hatással. De járt tanulmányúton Svájcban, Hollandiában és Amerikában is.

A magyar kortárs művészet „nagy generációjának” kiemelkedő képviselőjeként tartják számon. Az 1960-as években ikonszerű, komor, kubista hatású képekkel jelentkezett. Későbbi képeire lágy, harmonikus színvilág, belső ragyogás jellemző, és elmozdulás a szimbolizmus, szürrealizmus irányába. A modern és klasszikus képzőművészet ötvözésével egy női lélek lírai vízióit a kék szín összes tónusával, s a komplementer sárgák ellenpontozásával használja. Harsány színeket nemigen alkalmaz, képzeletvilágát a pasztellszínek lágysága fejezi ki. Festményeiben a prousti eltűnt időt keresi. Lírai figuratív festő, akinek alakjai a klasszikus szépséget jelenítik meg a nyugalmas tájban. A hetvenes évek elejétől rendszeresen vett részt külföldön csoportos kiállításokon. 1976-ban férjével, Tóth Lászlóval a Műcsarnokban mutatkoztak be, a képek egy részét később egy londoni galériában is kiállították. A nyolcvanas évek közepétől több külföldi egyéni kiállításra is meghívták. Így például Svájcban, a Genfi-tó partján lévő Veveyben a Capricorne Galériában mutatkozott be, férjével pedig közösen állítottak ki Németországban, a Gronau-Epe-i Almsic Galériában. 1990-ben Washington belvárosában, az Oscar Gallery-ben fiával volt közös kiállításuk.

„ Garabuczy Ágnes képein jól megfér a geometria és a líra. Az ikonos áhitat némely képén szerkezetté kristályosodik, a poézis és fantázia időnként valamiféle szürrealitásban bontakozik ki. A Garabuczy képek vonzereje nem újdonságukban rejlik: a ráismerés örömével ajándékoznak meg. Rémlik mintha valaha már jártunk volna elmosódott tájain, a klasszikus szépség igézetében. Az idő mélységesen mély kútjáról szólnak kompozíciói. ”

– Csapó György

 

Egyéni kiállításai

1961 • Dés-i Hajógyár Klubja

1961 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest

1964 • Mednyánszky Terem, Budapest (kat.)

1966 • Vésztő

1966 • Művelődési Otthon, Szeghalom

1966 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

1967 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest (férjével, Tóth Lászlóval)

1968 • Agra Gallery, Washington D.C.

1971 • Miskolci Galéria, Miskolc

1971 • TV Galéria, Budapest

1972 • L'École Supérieure des Beaux-Arts [Tóth Lászlóval], Strasbourg

1972 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat

1973 • Képcsarnok, Győr

1975 • Szőnyi István Terem, Miskolc

1976 • Műcsarnok, Budapest (férjével, Tóth Lászlóval)

1976 • Milánó

1977 • Párizs

1977 • Tokió

1977 • Medgyessy Terem, Debrecen

1977 • Mail Gallery (férjével, Tóth Lászlóval), London

1978 • Hotel Drouot, Párizs

1980 • Dési Huber Terem, Veszprém

1983 • Ferenczy Terem, Pécs

1984 • Stockholm

1985 • Iskola Galéria, Csepel

1986 • Galerie du Capricorne, Vevey (Svájc)

1986 • Galerie von Almsic, Gronau-Epe (Németország)

1990 • The Oskar Gallery, Washington D.C.

1992 • Chalkidiki, Görögország

1993 • Katerina, Görögország

1993 • Sedan, Franciaország

1994 • BÁV Kortárs Galéria, Budapest

1994 • Kertgaléria, Balatonakali

1994 • Revue D Art 1 Biennale Paris - Berlin

1995 • Special Mail - Art Post - Mail - Art, Hajdúszoboszló

1995 • Szentendre

1995 • Párizs

1997 • T. M. Galéria, Budapest

1998 • Caracas

2010 • Neves Kor-Társ Galéria, Budapest (Fiával, Tóth Laca festővel együtt.)

 

Válogatott csoportos kiállításai

Az 1960-as években szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon

1960 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest

1961 • Boldog gyermekévek, Műcsarnok, Budapest

1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1964 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest

1964 • Stúdió '64, Ernst Múzeum, Budapest

1966 • Stúdió '66, Ernst Múzeum, Budapest

1967 • Stúdió '67, Ernst Múzeum, Budapest

1967 • X. Alföldi Tárlat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest

1970 • Stúdió '70, Ernst Múzeum, Budapest

1972 • 6. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely

1974 • Gekkoso Galerie, Tokió

1980 • Galérie P. Breughel, Amszterdam

1980 • József Attila születésének évfordulója, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

1990 • Kép '90, Műcsarnok, Budapest.

2009 • Festőnők, nőfestők, Budapest

 

Díjai

1973-ban a pécsi murális pályázat I. díját nyerte el, a házasságkötő terem pannója

az 1970-es és 1980-as években több ízben ítélték neki a Honvédelmi Minisztérium díjait

1974 • Képzőművészeti Alap fődíja, Nagymaros

1975 • Honvédelmi Minisztérium - II. díj (1975.)

1979 • Antifasiszta Kiállítás, Majdanek plakettje

1980 • Dunakanyar-díj, Esztergom

1990 • Tavaszi Fesztivál díja, Csepel

2003 • Grand Prix International de Cannes-Azur ezüstérem,

2005 • Grand Prix International de Cannes-Azur aranyérme

 

Köztéri művei

Murália (pannó, 1973, Pécs, Házasságkötő Terem).

 

Művei közgyűjteményekben

Magyar Nemzeti Múzeum;

The National Museum of Women, Washington;

Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár.

Déri Múzeum, Debrecen

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.

Életművének nagy része magán- és közgyűjteményekben, múzeumokban van.(Bécs, Párizs, London, Amszterdam valamint Belgium, Japán, Svájc, Görögország, Kanada és USA)