Kazovszkaja Jelena (EL KAZOVSZKIJ)

(1948 - 2008)
festőművész, grafikus, díszlettervező, jelmeztervező
 
   

El Kazovszkij

El Kazovszkij

El Kazovszkij, eredeti nevén Jelena Kazovszkaja (Leningrád, 1948.július 13. – Budapest, 2008.július 21.) orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, díszlet- és jelmeztervező.

 

1965-től élt Magyarországon. 1970 és 1977 között végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Mesterei: Kádár György és Kokas Ignác voltak.

1976-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Művészeti Alapnak, 1978-ban a Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja lett.

Festészettel, installációval, performance-szal, díszlettervezéssel foglalkozott, könyvekben, szaklapokban jelentek meg grafikái. Képein titokzatos, jellegzetesen önálló mitológiát teremtett. Állandó jelentéssel bíró motívumokkal dolgozott, motívumait a görög mitológiából, a Távol-Kelet világából és magából az emberi létből merítette.

Transzszexualitását (biológiailag nő, nemi szerepe szerint homoszexuális férfi) a nyilvánosság előtt is vállalta.

A legjelentősebb kortárs magyar képzőművészek közé tartozott. 2008. augusztus 6-án helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben.

                                            

El Kazovszkij sírja Budapesten. Farkasréti temető: 5-1-413.
El Kazovszkij sírja Budapesten. Farkasréti temető: 5-1-413.

Ars poeticája

Azt vallotta, hogy a művészeti alkotásoknak semmi köze a művész életéhez a közönség olvasatában. A szerző életének ismerete nélkül is meg kell, hogy állja helyét bármely képzőművészeti alkotás. Rendkívüli módon emberközpontú volt az ő művészete, a Dzsan Panoptikum c. performansz sorozatában mintegy tértől és időtől függetlenítve mutatja be az embert. Minden ember önmaga és más(ok) műemléke, tehát minden emberre vonatkozik a műemlékvédelem. A filozófia, az irodalom, a zene, a tánc, a film, az építészet, a szobrászat, a festészet valamennyi eszközét igénybe veszi Dzsan Panoptikumának megteremtésében, egy erősen színes, dekoratív és stilizált világban találjuk magunkat első pillantásra, de ha elgondoljuk, hogy valamennyien egy stilizált világban élünk, szokásokat, hagyományokat követünk, sőt hagyományokat teremtünk magunk is, akkor már közelebb is kerültünk a Dzsan Panoptikum és El Kazovszkij üzenetéhez.

 

Művészete

El Kazovszkij Kazimir Szeverinovics Malevics fehér lapon Fekete négyzet c. alkotásából a fekete négyzetet saját terepasztalának tekintette, amelyen festészeti és szobrászati hatású alkotásokat egyaránt megjelenített, amelyekkel sohasem a pillanatot, hanem létünk örökkévalóságát hangsúlyozta. "Formáinak expresszivitását a merész vertikális tértagolás, a kompozició erőteljes szerkezete, a határozott kontúrok, az egyértelmű és felfokozott színek intenzív kontrasztjai adják. Kazovszkij kevésbé él a drámai tömörítés eszközével az installációk kötetlenebb szerkesztésében, ezáltal a megjelenítés módja is közvetlenebbé válik."

12 képét a székesfehérvári Deák Gyűjteményben őrzik, képeit a kortárs műgyűjtő, Nagy Miklós is gyűjtötte. Jeles közgyűjteményekben őrzik műveit, a budapesti Magyar Nemzeti Galériában, a Kiscelli Múzeumban, képtárakban Szombathelyen, Kecskeméten, Pakson, továbbá a Damjanich János Múzeumban Szolnokon, a Hatvani Galériában, a Szent István Király Múzeumban Székesfehérvárott, a győri Xántus János Múzeumban, a Gelerie Gadens Depeditben Ausztriában, a Muzeum Sztukiban Lengyelországban.

 

Művei (válogatás)

El Kazovszkij grafikája Domokos József verskötetének borítófedelén

1977-1995 Dzsan-panoptikum c. performansz sorozat : I-XXXV.

1977 Dzsan-háromszög (tus, papír, 19 x 14 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)

1979 Címerek (akvarell, papír, 29 x 19 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)

1984 Négyes fogat (vegyes technika, 128 x 171 cm; Kieselbach Galéria, Budapest)

1982-1985 Emeletes csendélet III. Installáció (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár)

1988 Sivatagi homokozó III. (olaj, vászon, 100 × 130 cm)

1989 Iker Vénusz (festmény)

1989 Vándorállat a sivatagi homokozóban (festmény)

1993 Táj szirénnel (Olaj, karton; 90x90 cm; Kieselbach Galéria, Budapest)

1994 Tojástartó Grál III. (akvarell, papír, 48 x 68 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)

1993 Janus fej őrangyallal I. (tempera, papír, 70 x 50 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)

1997 Két domb között (Kék Vénusz) (festmény)

2004 Libikókák I. (akvarell, papír, 50 x 70 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)

2004 Libikókák II. (akvarell, papír, 50 x 70 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében)

Domokos József Késhegyen c. verskötetét grafikákkal illusztrálta El Kazovszkij.

(Év nélkül) Három grácia (festmény)

 

Jelmeztervei (válogatás)

1981 Goldoni: Nyári kalandozások, Kisfaludy Színház, Győr

1981 Bohumil Hrabal: Bambini di Praga, Kisfaludy Színház, Győr

1983 Beaumarchais: Figaro házassága, Szigligeti Színház, Szolnok (díszlet is)

1983 Mészöly Miklós: Hová mész? Szigligeti Színház, Szolnok (díszlet is)

1984 John Ford: Kár, hogy kurva, Katona József Színház, Budapest

1985 Howard Aschman: Rémségek kicsiny boltja, Pesti Színház, Budapest

1986 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Gárdonyi Színház, Eger

1993 Bertolt Brecht: Városok sűrűjében, József Attila Színház Pinceszínháza, Budapest

 

Társasági Tagság

Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Festő Szakosztály

 

Díjai (válogatás)

Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj (1980-83)

Smohay Alapítvány ösztöndíja (1984)

International Triennial of the Stage Design díja Újvidék (1984)

17. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat 1. díja (1989)

Munkácsy Mihály-díj (1989)

MAOE festészeti fődíja (2000)

Kossuth-díj (2002)