Batári István

Batári István
1955-ben születtem Budapesten. A családunkban soha senkinek nem volt kapcsolata a művészetekkel. Engem minden érdekelt, mindenfélét kipróbáltam. Furnérlemezből kivágott rajzfilmfigurákat festettem, monotíp nyomatokat készítettem, rajzszakkörökre jártam. Már akkor is a portrérajzolás fogott meg a legjobban, de mivel nem volt nagy sikerélményem, abbahagytam. A rajztanárnőm Száraz Klári néni szerette volna, ha valamilyen művészi pálya felé orientálódok, de a szüleim szerint a művészetekből úgysem lehet megélni, inkább „tanulj valami rendes szakmát”. Budapesten a Bolyai János Híradásipari szakközépiskolában érettségiztem, de nem igazán dolgoztam a szakmában. 21 évig geofizikai kutatásban dolgoztam észlelőként. Jártam az országot, ahol csak lehetett helyi művelődési házakban, ellestem a helyi művészeti értékeket. Ekkor is próbálkoztam a rajzolással, de sikerélmény hiányában lanyhult az érdeklődésem. Közben belekóstoltam a fafaragásba, a Tiffanyzásba is. 2012 nyarán beiratkoztam egy jobbagyféltekés rajztanfolyamra Faragó Lilihez. Ez adta meg azt az önbizalmat, hogy ma már több száz portrém van többnyire ismert emberekről. Ez a tudás nem igazán elégített ki, ezért kerestem és találtam egy festőművészt, Kaid Nabilt, aki segített a továbblépésben. 2013 szeptemberében úgy éreztem, most jött el az ideje annak, hogy a színekkel is kapcsolatba kerüljek, így Nabil segítségével belekezdtem az olajfestés alapjainak elsajátításába is. Folyamatosan képzem magam, könyvekből, az interneten szerzett információkból, online tanfolyamokból, oktató videókból. Sokat köszönhetek Nagy Krisztián netes leckéinek, Valentin Péter és Dorogi Andrea “Valdorart“ videós oktatásának.
Szerkesztés dátuma: kedd, 2020. január 21. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,065

Forrás:
kepafalon.art
www.facebook.com


   


Tetszik  



Képek

 

a teljesség igénye nélkül néhány gondolat azokról akik maradandót, szépet alkottak.