Archívum

             BÁNATOS A VÁMPÍROCSKA… Vám Piroskát csúfolják az Iskolában   Bánatos a vámpírocska, A kicsike Vám Piroska. Nem volt neki hegyes foga, Piros vért sosem szomjazta.   Bánatában sírva fakadt, Elfolyatta csepp sem maradt.

                VÖRÖS MAJMOCSKÁK  LÓGNAK A FAÁGON…   Vörös majmocskák lógnak a faágon, Mint akiknek semmi más dolguk nincsen. Vidámak, fejük törik huncutságon, Lógnak, de nem iskolai kilincsen,   Pedig ott kellene ilyenkor lenni, Hiszen be is csöngettek szeptemberben, De ők ellopakodtak gyorsan semmi Perc alatt és eltűntek az erdőben.

                MIKOR A NAGYMAMA  ELKEZD OLVASNI…   Mikor a Nagymama elkezd olvasni, Odalép hozzá a kis unokája. Kis kezével elkezdi simogatni, Mire felderül gyönyörű orcája.   Mögöttük a ház fala kopottas már, És az unoka kis széke most üres, Mert onnan kelt fel, ami nem is nagy kár, Hiszen a Nagymama arca érdekes.

                KIS LEGÉNYKE ELINDULT  VILÁGOT LÁTNI…   Kis legényke elindult világot látni, Házon kívüli létezést kipróbálni. Kicsi batyujába tett elemózsiát, Egy kicsi vizecskét és pár szem cukorkát.   Botocskája végére ráakasztotta, Észrevétlenül elindult a nagy útra. Duzzogott, nem köszönt el a Szüleitől, Sem a még nála is kisebb testvérétől.

           KENYÉRBARLANG KIS LAKÓJA… Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kenyérbarlang   „Ni csak, itt egy kenyérbarlang, bebújok és szunyálok, Ott bent aztán mindenkinek jó - éjszakát kívánok.” Szólt a kicsi játékkutya és óvatos léptekkel, Bepréselte magát oda iszonyatos erővel.

             SZERESSÉTEK A TÜNDÉRERDŐT  MINDIG GYEREKEK…   Szeressétek a Tündérerdőt mindig gyerekek, Növényeire, állatkáira figyeljetek, Mert nekik ez az otthonuk születéstől kezdve, Ha megbolygatja valaki, elmegy nekik kedve. A Tündérerdő Tanösvényt is úgy szeressétek, Ahogy rajzaitokban megörökítettétek.

              MIKOR MÉG TÉLEN ESNI SZOKOTT A HÓ   CSILINGELŐ KICSI SZÁNKÓ…   Csilingelő kicsi szánkó hejhó! Szélsebesen húzza azt két pej ló. Gyereksereg fénylő arccal nézi, Vidám hangon odaszólva kérdi:   Felülhetünk szép lovacskák hejhó? Uccu neki gyertek! Szól a két ló. Szép sorjában sorra kerül Palkó, Emese meg Zsuzsa és a Jankó.

              ELÉG VOLT MA A SÉTÁBÓL GYEREKEK…   Elég volt ma a sétából gyerekek! Siessünk, mert lekéssük az ebédet, Aztán Anyu jól kibabrál veletek, De én is megkapom fenyítésemet   Amiért nem érünk haza időben, Aztán estig koroghat majd a gyomrunk. Sokat is sétáltunk ma az erdőben, De nem ér annyit, ha majd jól kikapunk.

                NEHÉZ DOLGA VAN A TÉLAPÓNAK… Rendhagyó Télapótörténet.   Nehéz dolga van a Télapónak, Alig van híre idei hónak, De ha csak ez volna igazi baj, Nincs igazolványa, igazi jaj, Ezért határnál akadt probléma, Nincs még oltási védő papírja Ahhoz, hogy járványügyi helyzetben Csak úgy befelé közlekedhessen.

                  JÓL JEGYEZD MEG KISUNOKÁM ÖRÖKRE…   Jól jegyezd meg Kisunokám örökre, Hogy Boldogságot nem mindenki adhat. Boldogtalannak nincsen képessége, Hiszen erről ő semmit nem is tudhat,   Mert aki Boldogsággal rendelkezik, Csak az tudja másoknak továbbadni. Aki életében csak bámészkodik, Az tudást sem tud sehol megszerezni.