Archívum

            PICI CSIGA…   Pici csiga pici háza, Picike a szarvacskája. Előbújva sütkérezik, Vagy házában elrejtőzik Lustálkodni egy keveset, Vagy álmodni oly szépeket   Amelyek a csiganépnek Szebb és jobb jövőt ígérnek. Élhessenek oly szabadon, Mezőn – réten és udvaron.

              AZ UDVARBAN RÓKA KOMA   Az Udvarban róka koma Azt hitte, hogy lesz lakoma. Eltévesztette az erdőt, Mert nem talált ott betevőt „Farkaséhes” bendőjébe, Szülőföldje erdejébe.   „Maci” kutyánk észrevette, Hogy a róka jött sietve Megenni az ő ebédjét, Átugorva kerítését Gazdájának udvarában, Lopakodott hamarjában.

             A KIS - MADÁRKÁK KIREPÜLTEK!?          Eddigi életem (64 év) 32 évét kisebb megszakításokkal szülőfalumban Bakonyszentkirályon töltöttem. Mindig így mondom még akkor is, hogy hivatalosan Zircen a Kórházban születtem, mert Áldott emlékű Édesanyámnak egy elesés következtében elfolyt a magzatvize és a jóságos Hudák Doktor úr beutalta a legközelebbi Kórházba.

              MONDD, MADÁRKA MIRE VÁRSZ?           Az üdülőtelep kis faházikójának parányi konyhájában már majdnem végeztünk az ebéddel, mikor a nyitott ablakból kellemes madárcsicsergés hallatszott. A hegyoldalban, szinte erdei környezetben volt a szállásunk, ilyenkor gyakoriak az ehhez hasonló énekek, de ez most mindennél másabbnak, szebbnek hallatszott.

                           BUKSI A PAPUCSOK RÉME   Mint egy fekete pamacs olyan ravasz kis kutya, Nincs előtte soha semminek megmaradása.

 KICSI TIKOM - TARAJOSOM   Kicsi tikom-tarajosom, Mivé tetted a kakasom? Nemrég ő még vitézkedett, Tikokkal szerelmeskedett, Most meg gubbaszt árván szegény, Farkatolla már nem kemény.

 NINCS SINE A KIS VONATNAK… Sinek nélkül megy a városi kis vonat Gyulán   Nincs sine a kis vonatnak, mégis csihuhú, Városi vonat ez gyermek, ne légy szomorú! Körbejárva az utcákat keréken megyünk, Csodáld a Gyulai várat, nincs török velünk! Csigakert mellett haladunk *Sissi ránk tekint, Szerette a magyar népet, krónikák szerint.

  A BÁTOR CSIGABIGA       Valamikor hajdanában még a TV hőskorában azt hiszem a hozzám hasonló korosztály előszeretettel nézte azokat a sorozatokat, amiknek valamilyen állat szereplője is volt.

 HÓFEHÉR SZAKÁLLÚ… „Mikulás gyere már vár a Nagyvilág…”   Hófehér szakállú puttonyos Télapó, Csillogó pelyhekben miért nem hull a hó? Szánkódat hogy húzod a poros utakon? Terhedet cipeled megfáradt válladon Rendületlenül örök lelkesedéssel, Bejárod a Világot nagy sietséggel.

SZULTÁN       Évek óta ott mentem el a kerítés mellett, de soha nem vettem észre hogy ellenségesen viselkedett volna. Csak állt, vagy járkált az udvaron, nem volt egy hangos vakkantása sem a járókelők felé. Sokan tartottak tőle, mert hatalmas egy német juhászfajta kutya volt, aki tekintélyt parancsoló termetével talán rémisztőnek hatott annak, aki nem ismerte.