Archívum

             MIKOR A TEHENEK LEGELTEK… Gyermekkorom emlékei       A Bakony egy kis falucskájában születtem egy református család második gyermekeként. A szüleim pár hold földön gazdálkodó parasztok voltak, amit később a TSZ szervezéskor be kellett adni a közösbe.

            TUDOR VAGYOK ISMÉT… Csak egy Törp hangos gondolkodása III.   Tudor vagyok ismét jöttem, Sok esztendő van mögöttem. Bölcsességem talán kevés, De nem csak a jövésmenés Volt életem fontossága, Mert Tudásnak a tárháza   Mindig nyitva állt előttem, Iskolákba hazajöttem, Könyvtárak is sorra nyíltak, Ismeretim kitágultak.

             SZERELMES MÓKUSKÁM…   Szerelmes Mókuskám, Szépséges Kis Babám, Kezemben Virággal, Nézzél Most Énreám! Erdőnek Gyöngyszeme, Oly Nagyon Szeretlek, Ha Most Meg Engeded, Magamhoz Ölellek. Érezni Szeretném Szíved Dobbanását, Hallani Hangodnak Selymes Suttogását.   Csókolni Szeretném Mézédes Ajkadat, Szerelmes Mókuskám, Ne Várass Túl Sokat.

              GONDTALAN GYERMEKÉVEK…           Csend van, áldott drága csend. Az erdő látszólagos csendje átölelve fogva tart, miközben halkan lépegetek a fák között. A madarak csiripelése, az erdei rovarok, apró kis állatkák zajongása az én fülemnek felér egy külvilágtól elzárt szoba csendjével. Elmerengve, álmodozva ballagok és emlékezem.

            TUDOR VAGYOK MEGINT… Csak egy Törp hangos gondolkodása II.   Tudor vagyok Pajtikáim, Ismeretlen Cimboráim. Törpe vagyok, nem szégyellem, Törpeségem az én kincsem, Mert ha óriási lennék, Érdektelenné is válnék.

            ÖT MÓKUS ÜL KONDÉR KÖRÜL…   Öt mókus ül kondér körül éhesen, Veszekednek, marakodnak mérgesen: „Az a finom, amelyik előtted van!” Szól a másik szelíden és halkabban: „Testvéreim jut belőle, csend legyen, Együnk szépen Békességben, úgy legyen.”   Öt mókus ők testvérek, de hiába, Mancsaikkal turkálnak a kajába.

            TUDOR VAGYOK… Csak egy Törp hangos gondolkodása   Tudor vagyok kis gyermekek, Hét törpétől ne féljetek. Igaz, hogy én csak egy vagyok, Néha egy kicsit dolgozok, De a munka nehéz eset, Belőle csak egy keveset.

         KENYÉRBARLANG KIS LAKÓJA… Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kenyérbarlang   „Ni csak, itt egy kenyérbarlang, bebújok és szunyálok, Ott bent aztán mindenkinek jóéjszakát kívánok.” Szólt a kicsi játékkutya és óvatos léptekkel, Bepréselte magát oda iszonyatos erővel.

             JÁTSZÓTÉREN NAGY A RICSAJ… Játszótéri emlék napjainkból   Játszótéren nagy a ricsaj, hancúrozó gyerekek, „Hová tűntél Zsuzska, Jancsi, Vajon hol keresselek?” Homokozók és a csúszdák, mindenféle szerkezet, Labdázni és kacarászva mérleghintázni lehet.

              RAVASZ MÓKUS A „FÜRKÉSZ ÖSVÉNYEN.”         Láttam már jó néhány mókust az életem során, de hogy még ravasz is legyen valamelyik, erre nem gondoltam soha. Általában a rókákat szokták ilyen jelzővel illetni, úgy tudom.