Viczay Héder


Viczay Héder

Loósi és hédervári gróf Viczay Héder (1807. augusztus 2. – Hédervár, 1873. december 23.) utazó, amatőr régész, gyűjtő, főispán, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos.

Iskoláit Hédervárott kezdte, majd a Pozsonyi Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. ezután katonának állt és a Ferdinánd huszárok között Győr vármegye több helységében is teljesített szolgálatot. Katona évei alatt ismerkedett meg Széchenyi István gróffal, és amikor Széchenyi a 40-es években Batthyány Lajos és Edfődy grófokkaal keletre indul, Viczay is csatlakozott hozzájuk. Útjuk során eljutottak Olaszországba, Görögországba, Egyiptomba és Törökországba is. Az út körülbelül egy évig tartott, ami nagy hatással volt rá, beleszeretett a régészetbe. Sokszorosára bővítette az addig is európai hírű hédervári gyűjteményét főleg etnográfiai és numizmatikai tárgyakkal.

Az 1832-1836. évi országgyűlés felső tábláján mint a főúri ellenzék egyik markáns alakja vett részt és Széchényi reformtervei hű követőt nyertek személyben. 1848-ban tevékeny részt vállalt a Sopron megyei nemzetőrség szervezésében. A kossuthi elképzeéseket, a fegyveres ellenállást nem vállalata és önkéntes számüzetésbe vonult. Ez idő alatt Német-Olasz-és Spanyolországban valamint Svájcban tartózkodott és hódolhatott szenvedélyeinek a festészetetnek és régészetnek. 1854-ben tért haza hat éves távollét után és Lózsi (Nagylózs) birtokára vonult.

1857-ben a Győrvidéki Gazdasági Egylet létrehozásán fáradozott. 1860-ban, az egylet megalakulásakor alelnökké választották. A Magyar Földhitelintézet Győr megyei elnökévé is megválasztották. 1861-ben Sopronvármegyében a Felirati Párt tevékeny tagjaként működött, január és szeptember között Sopron vármegye törvényszéki bíráinak egyike volt. Egyetlen fiának halála után ismét visszavonult. Ezt csak 1868. március 23-án szakította meg, amikor elfogadta Győr vármegye és Győr városának főispáni székét. A Rába és Rábca folyók szabályozását és a megyerendezést is támogatta. Sokat jótékonykodott, 1866-ban 700 embert 3 hónapig látott el étellel saját költségén. Az 1873-as kolerajárvány idején ő irányította a járvány elleni küzdelmet, de őt is elragadta. Vele kihalt a Viczay család. 1873 tavaszán Ferenc József kinevezte valóságos titkos belső tanácsosnak. 1872 augusztusában szélütés érte, ami legyengítette és a kolera ragadta el egy évvel később. Ő volt a 9 százados múltra visszatekintő Viczay család utolsó férfi sarja.


Szerkesztés dátuma: szombat, 2010. február 13. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,477 Kategória: Felfedezők, utazók
Előző cikk: Vámbéry Ármin Következő cikk: Xántus János


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: