Bella István


Bella István
(Székesfehérvár, 1940. augusztus 15. – Budapest, 2006. április 20.) Kossuth-díjas költő.

Életpályája

Korán árván maradt, ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült Még csak 14 éves (1954) volt, amikor Hazafelé című verse megjelent a Fejér megyei napilapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban töltötte. Már a sárkeresztúri iskolában a fiatal fiú kezébe került az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang, tehát igen korán olvasta az irodalmi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyült érdeklődése. Az 1956-os forradalom történései megragadták. Verseket is írt, de ezeket - szerencséjére – nem közölték. Részt vett több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát vitt, és gyűjtött a Pesten küzdőknek. 1958–1959-ben Budapesten segédmunkásként, 1961–1962-ben Bokodon az erőmű kultúrosaként dolgozott, majd 1964-ben az ELTE Bölcsészkarán végzett, magyar - könyvtár szakon. Egyre közelebb került az irodalmi élethez, az 1960-as évek közepén része van a Tiszta szívvel című antológia megszületésében. Verseit az Új Írás és a Napjaink közölte, s csakhamar kialakult az a szellemi közeg, amely a "Hetek" néven lett ismert a magyar költészetben. Bellán kívül ide tartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy Juhász Ferenc lírája. Közöttük Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelent meg. 1968–1969-ben Lengyelországban volt ösztöndíjas. Itt szerzett nyelvtudását lengyel művek fordításában hasznosította. Legjelentősebb fordítása Adam Mickiewicz lengyel költő óriás-eposza, az Ősök, melyet 2000-ben Bella István "archaizálva" újrafordított. A monumentális, 57 férfi és 17 női szereplőből, felnőtt és gyerekkarból álló, a világirodalom leghosszabb, többszáz soros monológját tartalmazó verses drámájáról a szerző azt írta, hogy csak arénában lehet előadni, ritkán is játsszák. 2000. április 11-én a Thália Szinházban Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatta a Beregszász-i Illyés Gyula Színház társulata.
Az 1970-es évek közepéig költészetében a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelentek meg nála. Kedvelte az archaizmusokat, a folklórt, a szójátékokat, a rokonértelmű szavakat. Aktív tagja volt a finnugor költők nemzetközi társaságának.
1971–1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s 1975–1977-ig a Papíripari Vállalat népművelője. Volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAGnál, valamint főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál az 1990-es években. 1978–1991-ig dolgozott az Élet és Irodalom szerkesztőségében munkatársként, főmunkatársként, majd rovatvezetőként. Tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, 1994–2000-ig pedig munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott. A Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Róla nevezték el a 2008-ban alapított Bella István-díjat.

Művei

Szaggatott virág (1966)
Az ifjúság múzeuma (1969)
Hetedik kavics (1975)
Igék és igák (1977)
A zöld pizsamabéka (1979) (gyerekversek)
Emberi délkörön (1982)
Az ég falára (1984) (válogatott versek)
Áni Máni naptára (1985) (gyerekversek)
Az arcom visszakérem (1987)
Sárkeresztúri ének (1989)
Arccal a földnek (1991)
Testamentom (1992) (válogatott versek)
A csodaszarvas (1996)
Szeretkezéseink (1996)
Ábel a sivatagban (1998)
Tudsz-e még világul? (1999) (összegyűjtött versek)
Áni Máni, a zoknihalász (2001) (gyerekversek)

Díjai

KISZ-díj (1969)
Az Év Könyve (1988)
Arany János-díj (1990)
Jósika Miklós-díj (1990)
Magyar Művészetért Díj (1992)
A Magyar Honvédség és a Magyar Írók Szövetsége Nívódíja (1993, 1995, 1996)
Horizont-díj (1996)

Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. április 20. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,728 Kategória: Írók, költök
Előző cikk: Batsányi János Következő cikk: Benedek Elek


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: