Benedek Elek


Benedek Elek

 

Benedek Elek

(1859–1929) 

 

Benedek Elek a mesék, a mondák és a balladák földjén született Székelyföld egy kis falujában Kisbaconban. A költő így ír Kicbakonról önéletrajzában az Édes anyaföldemben:

( http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Edes-anyafoldem-14623/ )

„ Az én falum szinte félve húzódik meg a Barót-patak jobb és bal partján, igen szűk völgyecskében. Nemcsak a falu kicsiny, de a neve is Kicbacon...egy hosszúkó tál, melynek kicsorbult egyik vége, ebben a tálban egy csudaszép bokréta: ez az én szülőfalum. Ebben a faluban minden háznak van gyümölcsfás és virágos kertje,s május havában, amikor itt a gyümölcsfák virágba borulnak,a Csíkorra tetejéről óriás bokrétát lát ájtatosan bámuló szemed „

Az író Benedek Huszár családhoz tartozott, a huszár név onnan származott, hogy lóval szolgálták a császárt, erről Benedek Elek apja így emlékezik meg legidősebb unokájának Marcinak:

„Régen a székelyek három rendbe tartoztak. Az előkelő, módosabb székely családokat primoroknak nevezték,s ha háború volt ,egy ilyen családból négy-öt lovas katonát kellett kiállítani a család költségére.

A primorok után jöttek a primipilusok, más néven: lófő székelyek. Minden lófő székely családból egy lovas huszárt kellett kiállítani, s ez addig szolgált, amíg a családban valaki föl nem váltotta.... A harmadik rendbe a pixidáriusok, a gyalogkatona székelyek tartoztak. Ezek voltak a szegényebb rend székelyek, kik nem adhattak lovat az ember alá...Az én legidősebb ősöm, Orbán ükapó primorságon kezdte Mátyás király korában, de nem sok nemzedék örökölhette a primorságot, a császárokért már primipilus Benedek fiúk ontották a vérüket”

1665-ben Benedek Mihály és fiai Apafi Mihály fejedelemtől címeres nemeslevelet kapnak, a kutyabőr azonban elveszik, nem kevés kellemetlenséget okozva ezzel a családnak, mivel annak férfi tagjai így nem mentesültek a székelységre nehezedő kötelező katonáskodás alól. Benedek Huszár János 1834-től 1848-ig szolgálta a császárt a 11. székely határőr huszárezredben.

 

                                            

                                                         Családi címer

 

Benedek Elek születésekor már két fiú és két lány volt a családban, így hát három felé kellett a birtokot osztani, ami nem kis elégedetlenséget okozott apjának. Egy karácsony este azonban a tizenhárom éves Ignácka meghalt , ami édesanyjának sírig tartó fájdalmat okozott, hiszen meghalt az egyik fia miközben a másik ott cseperedett a szemük előtt. Ez a tragédia végig kísérte Benedek Elek életét is, úgy érezte nem csak maga helyett, de bátyja helyett is hely kell állnia, ami gyakran megjelenik meséiben is.

„Volt egyszer egy szegény király és annak volt három szép fia. Ennek az öreg királynak egyik szeme mindig nevetett, a másik pedig sírt.”

Benedek Huszár János korán felismerte hogy fia gyenge a fizikai munkához, pedig Elek szerette a mezei munkát, azt a munkát mely tréfacsinálással és mesemondással járt együtt ,amit élete végéig üdítő, kellemes foglalkozásnak tekintett.Apja, hogy kímélje fiát iskoláztatni akarta, így beíratta őt az udvarhelyi kollégiumba, ekkor még csak nyolc éves volt.

Elek egészen addig irigységgel gondolt a nagyobbakra kik már régebben odajártak, de nagy csalódásban volt része mikor ő is odajut. Korán észreveszi, hogy gyermek és gyermek között, osztály és nemzeti alapon különbséget tesznek, akinek az apja fizetni tud az „tanítvány”, akinek nem az „diákszolga”. Benedek Eleket olyan szobába szállásolják, ahol tíz diák lakik, a nagyobbak ágyon alszanak a kisebbek karikás ágyacskán, a diákszolgák pedig csak ládán.

Benedek Elek tanítvány volt mégis a megkülönböztetések nagyon megviseli lelkét és igazságérzetét. Az osztályban a tanulókat elért eredményük szerint ültetik, elől ülnek az eminens diákok egyre hátrébb a rosszabb tanulók. Az első sorért állandó küzdelem folyik bárki kihívhat bárkit és, ha legyőzi tudásban helyet cserélnek, ezért aztán az osztályelső élete csupa nyugtalanság. Szomorú és nehéz évek jönnek, öten járnak a kollégiumba Kisbaconról rajta kívül közülük négyen meghalnak, Benkő Ádám pedig megzavarodik, így a költő magára marad. Ráadásul nagy divat a csúfolódás, hányszor hallja: „kicsi varjú, kicsi varjú”.

Sorstársak híján egyedül akarja megvívni harcát és a jól felszerelt könyvtárba veti magát, belefog a francia és német nyelvtanulásba, de egyedül nem tud boldogulni. Amikor hazamegy szünetre édesapja pap bátyjához viszik hátha az segíthet rajta, így Torján a paplakban megtanul németül, megismerkedik a magyar és világirodalom minden remekművével.

Lassan eltelnek a kisdiák évek és tizennyolc éves férfivá érik, ekkor már a városban ismerik, mint költőt és írót, így felkérik, hogy olvasson fel a helyi nőegyletben, és bár tiltja a szigorú kollégiumi rendelet, Benedek Elek mégis elmegy. Az előadásnak sikere van a diákot mégis az iskolai törvényszék elé citálják és kicsapással fenyegetik. A költő igazságtalanságnak véli és szégyelli magát apja előtt, aki véres verejtékkel megdolgozott földjeit egymás után adja el az ő taníttatására, és akit ő megcsalt, mert nem teljesítette kötelezettségét.

Ebben az időben ismerkedik meg az úri családból származó Sebesi Jóbbal, akivel Kriza János sikerén (Vadrózsák) felbuzdulva maguk is népköltési gyűjtésekbe kezdenek. 

 

                                                 

                                                     Udvarhelyi kollégium 

 

Amikor 1877-ben Budapestre indul, viszi magával a Sebesi Jóbbal együtt összeállított székely népköltészeti gyűjteményt is. A költő úgy gondolja, hogy összeköttetések híján, először saját versei és novelláit próbálja kiadni, és amikor nevet szerez magának, akkor kiadatja gyűjteményüket is. Verseit azonban sorban elutasítják, meg sem nézik a költő pedig egyre jobban elkeseredik. Egyetemi vizsgáit sem teszi le, úgy érzi minden út bezárul előtte. A „tékozló fiú” hazamegy meghalni. Barátja azonban megakadályozza tervét, titokban kiveszi a golyókat a pisztolyból, így Benedek Elek terve nem sikerül.

Szerencsére nem sikerült, mert még az nap olvashatta az Ellenőr című lapban saját írásait, amiket tíz hónapja hiába várt, Sebesi Jób pedig azzal rohant felé, hogy már nyomtatják a könyvük első lapjait is a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik kötetét a Székelyföldi gyűjtést.

Benedek Elek visszatér Budapestre, ahol a Budapesti Hírlaphoz kerül, ontani kezdi a székelyföldi karcolatokat. A Budapesti Hírlap olyan lap volt, mely egyetlen politikai párthoz sem tartozott, így Benedek Elek megőrizhette függetlenségét, szabadon írhatott. Székely viseletét soha nem vetette le, erről nevezte el Rákosi Viktor Zekének. Újságírói pályáját humorista ként kezdi, tréfás dialógusokat írt Zeke vagy Kópé álnéven. A nyolcvanas években általánossá válik a szülőföld kultusza mivel egész székelyföldet nem mutathatta be, ezért a székely fürdőket ismertette, bár szerette ezt a könnyed témát mégis nagyobb, komolyabb cikkre vágyott. 1882-ben Petőfi szobrának avatásáról írhatott végre és a cikk nagy sikert aratott. A Sikert megünnepelve a szerkesztőségben politikáról is szó esik, amiben a költő egyre jártasabb és ami egyre jobban érdekli. Eközben jelenik meg legújabb gyűjtése a Székely Tündérország, melyben a meséket, balladákat már a saját stílusában írja le.

(http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Szekely-Tunderorszag-11757/ )

Miközben egyre több sikert ér el és pályája egyre feljebb ível megismerkedik egy egy félárva trafikus zsidó lánnyal Fischer Máriával, akit első látásra megszeret, a vonzalom kölcsönös volt, az író egyre többet járt a kis árushoz, majd1884-ben megnősül. Szerelmük örök és elpusztíthatatlan marad mindvégig, a sors bármit is mérjen rájuk és hat gyermekükre. 

 

                                           

                                                      Fischer Mária

 

 

Egy újságíró sokat tehet ugyan a tollával, de talán még többet tehetne országgyűlési képviselőként, Benedek Elek honatya szeretne lenni.1867-es kiegyezés a Deák párt győzelmét jelentette, vele szemben ellenzékként a Tisza Kálmán állt, aki hamarosan egybe olvasztotta a két pártot és az így alakult Szabadelvű Párt már nagy többséggel rendelkezett, Tisza Kálmán pedig tejhatalommal.

Programjukat így fejezte ki:

„Magyarország semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett, szabad és független ország. Megszüntessék ennek folytán a delegáció intézménye és a közös minisztérium, s létesíttessék a magyar hadsereg, létesíttessék a pénz és kereskedelmi ügyeink függetlensége, és hazánk törvényes függetlenségének diplomácia elismerése.”

A Szabadelvű Párt egyre népszerűbb, de az agrárérdekek támogatása helyett a magyarországi nagytőke érdekeit helyezi előtérbe.

Ezzel szemben a Mérsékelt Ellenzék vezetője Apponyi Albert látszólag az agrár érdekek védi és a magyar kultúráért kíván harcba szállni. Megnyerő modorával , műveltségével és kesztyűs politikájával egy kis időre elnyeri az akkor még ifjú Benedek Elek bizalmát. Kortesek közbenjárására azonban Benedek Elek hamarosan a Szabadelvű Párt mellett jelölteti mégis magát, de kiköti hogy csak is saját erkölcsi érzéseinek megfelelően fog szavazni. Ebben az időben a mandátumokat erőszakkal vették meg, csak Benedek Elek hitte azt, hogy könyvének a Székely Tündérország osztogatásával mégis megnyerheti a választókat. Kortesek azonban lebeszélik erről is és arra biztatják, hogy etesse-itassa inkább a népet. Benedek Elek egyre jobban csalódik és egyre többet gondol régi szülőföldjére, csendes kis falvakra amelyeknek templomában prédikált vagy felolvasott, az ifjú képviselőt furdalja a lelkiismeret és fojtogatja a felháborodás. Mégis még mindig marad és úgy dönt elmondja végre szűzbeszédét, egyszerű, szemléletes, olykor ironikus hangnemben. Eleinte sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium, a baróti gazdasági iskola, a székelyudvarhelyi reáliskola ügyéről szól, később rátér a közoktatás költségvetésére is. Gyermek és ifjúság irodalom állami támogatását célozza meg. A gondolat azonban senkit nem érdekel.

Amikor a véderőtörvény napirendre kerül és elfogadják annak 25. szakaszát, amely a magyar nyelvet háttérbe szorítja és az oktatást germanizálás irányába mozdítja el, az író végleg szembe fordul pártjával. Újra Apponyi oldalán a népművelés és kivándorlás ellen indul harcba, lelkiismeretét azonban mindig a néphez mérte és nem az urak politikai konstellációjához. A párt végül megbukik és Benedek Elek képviselői pályafutása véget ér.

 

                                             

  

Harcos publicista volt,igazságkereső, mindig a gyöngébb oldalára állna, ha a róka a nyulat üldözi, akkor a nyúléra, de ha az a káposztát akarja megenni, akkor a káposztáéra.

Mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmesét adjanak a gyermekek kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. A gyermekirodalom művelése számára misszió volt, Ő volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is.1885-ben jelent meg a Székely Tündérország, ami már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz. Hat évvel később jelent meg a Székely mesemondó. Az igazi vállalkozás azonban (1894-96) az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág, ami a millenium ünnepére készült. A népmese gyűjtések mellett jelentősek Benedek Elek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek. Novellái, regényei: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásai: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete.

Kis Könyvtár címmel ifjúsági könyvsorozatot indított, ebből lett később Benedek Elek kis könyvtára. Gyerekeknek szánt verseket, leányregényeket, meseátdolgozásokat adott közre nagy hozzáértéssel, esztétikai igényességgel (Ezeregyéjszaka, Grimm legszebb meséi). A humanista-hazafias nevelést szolgálták maradandó értékű regényei, a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásai: A magyar nép múltja és jelene, Nagy magyarok élete, Honszerző Árpád. 

 

                                                

 

Munkássága eléri zenitjét, a hivatalos elismerés sem marad el, tagja lesz a Petőfi társaságnak, majd a Kisfaludi társaságnak is. A sikert azonban árnyak vonják körül, halálos betegségben szenvedő fiához felesége is csak veszedelmek útján jut el, Ő maga haza sem mehetett. Az Édes anyaföldem befejező részében megrázóan ír erről az időszakról, amikor a felesége fia halálhírével tér haza Budapestre. Az önéletrajz ezzel a mondattal végződik, mely egyben Benedek Elek új életének kezdete is: 

„Haza megyünk Mária” 

És ott hagyott mindent, a 40 évnyi írói pályafutását, visszatért oda ahonnan, akkor az erdélyi intelligencia százezrével menekültek külföldre, a 60 évét is túllépő író hazatért az ősi anyaföldre, hogy hazájáért dolgozzon. Kisbaconban a családi birtokon telepszik meg, felújításában az egész falu segítkezett. Egy évig fogadalma szerint ki sem mozdult otthonról, majd lassan visszakerül az újságírói áramlásba, főszerkesztője lesz a Vasárnapnak és a Vasárnapi Újságnak, miközben a két lapot vezeti állandó harcot vív a magyarságért, hogy a gyermekek édesanyanyelvükön beszélhessenek és tanulhassanak. A Cimbora megalapításával úgy érzi még többet tehet, bekopogtathat végre minden erdélyi magyarhoz. Lapjában mesékkel is inspirálta a gyermekeket a helyesírásra és nyelvük szeretetére. Az újság rengeteg adminisztrációval járt, mégis maradt ideje arra, hogy minden hozzá beérkező gyermek levelére válaszoljon, ezért Benedek Eleket Elek apóként kezdik emlegetni. 

 

                                          

Bár amikor Erdélybe visszatért maga nem akarta ugyan mégis az irodalmi élet vezéregyénisége lett, amit ősz kora ellenére is fiatalos lendülettel állt. Harcának központja és munkásságának tengelye mindig a székelység maradt, a schisma-vádak idején is állta a sarat, kitartott az értékek, székely-magyar őrzőjeként. A terhek azonban egyre gyűltek és szaporodtak öreg vállán, a Cimbora eladósodott, felesége és családja mindvégig mellette állt.

Példás családi életet élt 45 évig boldog házasságban, hat gyermeket nevelve. 1929. augusztus 17-én Kisbaconban érte a halál szélütés következtében, levélírás közben. Az utolsó három szó, amelyet leírt…" fő, hogy dolgozzanak.” 

 

BRASSÓ. (Az Ellenzék munkatársának telefonjelentése.)

„Pénteken délben Benedek Elek eszméletlenül feküdt ágyán. Szerető felesége, aki megérezte, tudta, hogy ez már a halált jelenti, csöndesen kiment a kisbaconi kuria kertjébe, amelyen keresztül tiszta vizü, kis patak csörgedezik. És ott, a patak partján kilenc darab veronál pasztillát vett be. Ezt a mérget Benedek Elekné régen rejtegette, mert a házastársak, akik forrón szerették egymást, megfogadták, hogy egyik sem fogja tulélni a másikat.Amikor a veronált bevette, bement a betegszobába, hogy utolsó, könnyes pillantásaival elbucsuzzon az urától, a kivel szinte egy lélekké forrasztotta a hosszu évek harmonikus együttélése. Megcsókolta a szép, ezüsthaju, férfi fejet, amely behunyt szemmel pihent a párnán. Azután a maga szobájába ment. Lefeküdt és amikor a hatalmas méreg-adag hatni kezdett, mélyen elaludt.

A család kétségbeesve állotta körül az ágyat, mert a gyermekek tudtak arról, hogy szüleik milyen határtalan szeretetről tanuskodó, de végzetes fogadalmat tettek egymásnak. Mindent elkövettek, hogy édesanyjukat eszméletre téritsék. De a kilenc veronál pasztilla hatása hatalmasabb volt az orvosok kétségbeesett erőfeszitésénél. Ebből a halálos álomból Benedek Elekné nem tért többet magához, és ma, hétfőn reggel, fél kilenc órakor örökre lehunyta szemét, hogy egy nappal később kövesse a nagy adatra imádott férjét, aki az ő veronálos kábulata alatt adta vissza lelkét a mindenhatónak.”

Benedek Eleket és feleségét egyszerre temették el, sírjuk egymás mellett fekszik a település temetőjében. A fejfán látható Benedek Elek saját maga által írt sírverse: "Jézus tanítványa voltam - Gyermekekhez lehajoltam - A szívemhez felemeltem - Szeretetre így neveltem."

 

 

                                        


Szerkesztés dátuma: szombat, 2011. szeptember 24.
Nézettség: 4,696 Kategória: Írók, költök
Előző cikk: Bella István Következő cikk: Beney Zsuzsa


   







Tetszik  

Megjegyzések

Tömöry Mária
kedd, 2011. szeptember 27. 19:17
Sok érdekeset megtudtam még "Elek nagyapó"-ról Benedek Marcel: Naplómat olvasom könyvéből. Érdemes elolvasni!




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: