Lucas Huetter


 

(? - 1760, Eger)

 

1753-ban bukkant föl először Egerben a hagyomány szerint morva származású festő. 1754-ben juniorátusi évének leteltével szerzetesi fogadalmat tett, és Egerben lépett be Istenes Szt. János betegápoló rendjébe. Származásáról, születésének helyéről és időpontjáról nincsenek pontos adatok. Az sem ismert, hol és mikor tanulta a festőmesterséget. 1753-ban, működésének első ismert esztendejében készült művei alapján tanult, rutinos festőnek kell tartanunk. Ez időtől folyamatosan dolgozott Egerben és környékén, egészen 1760-ban bekövetkezett haláláig.

Huetter - rendi nevén Fr. Luca - szerzetes-festői tevékenységének mindössze hét esztendeje alatt megközelítőleg száz festményt készített. Megrendelői főként az egri püspök és a kanonoki kar tagjai voltak. 1753-ban az egri irgalmasok refektóriumának lambériáját díszítette harminckilenc festett fatáblából álló újtestamentumi képsorozattal. 1754-58 között oltárképeket festett Egerben a ferenceseknek, a szervitáknak és az irgalmasoknak, de ismertek oltárképei a felnémeti és az erdőteleki templomokban is. Egy canonica visitatio szerint, Luca testvér 1755 körül az egész verpeléti templomot kifestette. Több kisebb munka - elsősorban arcképek elkészítése után 1758-ban fejezte be Androvics Miklós egri házának, a kispréposti palotának a belső festési munkálatait. 1760-ig folyamatosan festett különféle műveket az irgalmas rendház számára, így ablaktáblákat a szerzetesi cellák, illetve a gyógyszertár ablakaihoz és kis ájtatos-képeket, pergamen miniatűröket a rend szükségletei szerint.

Lucas Huetter irgalmas szerzetes a magyarországi rokokó festészet jellegzetes képviselője volt. Festői tudományát feltehetően a bécsi akadémián tanult mestertől, ill. annak műhelyében sajátíthatta el. A 18. század első harmadában a bécsi akadémia mesterei -, elsősorban Paul Troger és tanítványai - által népszerűsített festői stílus és eszköztár hatása ismerhető fel Huetter festményein. Kompozícióinak előképeként sokszor használta fel nagy európai mesterek rézmetszetek segítségével ismertté vált alkotásait. Festészete nem emelkedik ki ugyan a kor erősen közepes tehetségű és felkészültségű magyarországi mestereinek köréből, de figyelmet érdemlően egyéni módon keverednek bécsi mintákat követő festői stílusába részletező előadásmóddal párosulva a holland festészet hatását mutató életképi és csendéleti elemek.

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. július 3.
Nézettség: 532 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Lotz Károly Következő cikk: Lukács Gábor


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: