Hungarikumok

 

- Népviselet -


- Népviselet -

A magyar néviselet alatt a tudományos és a köznyelv is a paraszti társadalom öltözködési szokásait érti. A nemesi, majd polgári viselet ettől határozottan eltér, egyrészt a felhasznált anyagok minőségében, masrészt a díszítésben, kiegészítőkben. Ugyanakkor a paraszti viselet mindenkor igyekezett közeledni ezen társadalmi rétegek öltözködéséhez, és ez a folyamat felerősödött a XIX. század végétől, az iparszerűen előállított alapanyagok megjelenésével.

A népviselet azonban sokkal több, mint praktikus vagy esztétikus ruhadarabok összessége. Ugyan tájegységenként eltérõ módon és eltérõ mélységben, de a hozzáértõ szem az öltözetbõl szinte mindeni ki tud olvasni viselõjének életútjáról. A fõkötőkbõl, fejkendőkbõl, a színekbõl azonnal megállapítható, hogy viselóje hajadon-e vagy férjezett, esetleg özvegy, sõt még akár az is, hogy hány gyermeke van. A ruházat színösszeállítása, formája egyértelműen utal viselõje korára, vallási felekezetére, férfiak esetében foglalkozásukra (pl. a pásztorok, csikósok, kondások jellegzetes, speciális ruhadarabjai), de mást és mást hordtak hétköznap és jeles napokon, templomba vagy bálba menet, húsvétkor és karácsonykor, mátkaság alatt és gyász idején.

Lehetetlen ezt a csodálatos sokszínűséget összefoglalni. Lehetetlen klisékbe szorítani azt a tengernyi fantáziát, ötletet, kifinomult szépérzéket, mely a ruhák szabásában, díszítésében, a kiegészítõ szalagok, gyöngyök, csipkék, leheletfinom hímzések gazdagságában fogalmazódik meg.

Hazánk minden tájegyságe határozott, karakteres viselettel bír, gondoljunk Matyóföld vagy Kalocsa környékének színpompás szoknyáira, ingvállaira, a Sárköz csipkeszerű lyukhímzéseire, az alföldi pásztorok posztószűrjeire, a karcagi asszonyok báranybör kisbundáira. De egy-egy térségen belül akár falvanként is önálio viselet alakult ki. Egy balassagyarmati vásáron jól meg lehet különböztetni, hogy ki érkezett Hollókõbõl, Galgamácsáról, Kazarról vagy Õrhalomból, a palócság nevezetes településeirõl. Es ekkor még nem beszeltünk a Felvidék, Erdély, Karpátalja és Bácska magyarságának valtozatos hagyományairól.

Népviseleteink évszázados hagyománya, mérheteden gazdagsága és ízlése olyan örökségünk, mely nélkül nem lehetnénk magyarok. Anakronisztikus lenne, ha a hagyományõrzés nevében ma sokszoknyában, fõkötöben, rámás csizmában járnánk, de viseleti elemeink szépsége így is utat talál magának a környezetünket díszítő tárgyakon át.

 

 

 


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 8,640 Kategória: Magyar folklór » Népviselet
Következő cikk: A díszmagyar (360° panorámás virtuális túra)


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: