Szabolcs vármegye


  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabolcs vármegye közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén. Területének szinte egésze – néhány Ukrajnához tartozó település kivételével – jelenleg is Magyarországhoz tartozik.

Földrajza
Szabolcs, hazánk Tiszabalparti részének egyik vármegyéje, határolja északon Zemplén vármegye és Ung vármegye, keleten Bereg vármegye és Szatmár vármegye, délen Bihar vármegye és Hajdú vármegye, nyugaton Borsod vármegye és Zemplén vármegye.

Történelem
Szabolcs a legrégibb vármegyék közé tartozott. Területe 1876-ig a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati, valamint Hajdú-Bihar megye északi és nyugati részeit foglalta magába. A 17. századtól a Hajdú városok kiváltak a megyéből, létrehozva a Hajdú kerületet. Az 1876-os megyerendezés során a megye délnyugati területei a Hajdú kerületből alakult Hajdú vármegyéhez kerültek. Ugyancsak ekkor lett a vármegye székhelye Nagykálló helyett Nyíregyháza.

A trianoni békeszerződés a vármegyét annyiban érintette, hogy a Tisza jobb partján fekvő három községét (Eszeny, Szalóka és Tiszaágtelek) Csehszlovákiához csatolták. Mivel Ung vármegyéből Magyarországon csupán két község maradt (Záhony és Győröcske), ezért az 1923-as megyerendezés során a két vármegyét összevonták Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye néven, és egyidejűleg az addig Bereg vármegyéhez tartozott Nagylónya, Kislónya, Mátyus és Tiszakerecseny községeket is ide csatolták.

1938-ban az első bécsi döntést követően Ung megye újraalakult a Csehszlovákiától visszakapott területen, így Szabolcs vármegye ismét önállóvá vált. A két megye közötti határvonal azonban a Tisza, vagyis az addigi országhatár lett, így az 1920-ban elcsatolt négy község Unghoz került, Záhony és Győröcske viszont Szabolcshoz tartozott továbbra is. A négy egykor Bereg megyei községet azonban ismét elcsatolták, így azok Bereg és Ugocsa megyéhez kerültek.

A vármegye területe az 1945-ös megyerendezés következtében módosult ismét, amikor néhány község átcsatolásával kiigazították határait Szatmár-Bereg és Hajdú vármegye irányában.

Szabolcs vármegye megszűnésére az 1950-es megyerendezéskor került sor, amikor összevonták Szatmár-Bereg megyével Szabolcs-Szatmár néven, amelyet 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek.

Közigazgatás
Járásai
Szabolcs vármegye középkori eredetű négy járása a Nádudvari, a Dadai, a Kisvárdai és a Nyírbátori járás volt, ezek jelképei jelennek meg a vármegye címerében. A vármegye területéből szakadt ki a 17. századtól a külön törvényhatósággá váló Hajdú kerület.

A 19. század utolsó harmadára a régi négy járás mindegyikéből két-három kisebb jött létre, így 1876 előtt a vármegye tíz járásra oszlott:

  •     Nádudvari alsó járás
  •     Nádudvari közép járás
  •     Nádudvari felső járás
  •     Dadai alsó járás
  •     Dadai közép járás
  •     Dadai felső járás
  •     Kisvárdai alsó járás
  •     Kisvárdai felső járás
  •     Nyírbátori alsó járás
  •     Nyírbátori felső járás


Az 1876-os megyerendezés során a Hajdú kerületből létrejött Hajdú vármegyéhez csatolták az egykori Nádudvari járás nagy részét, pontosabban a Nádudvari alsó járás egészét és a Nádudvari közép járás mintegy felét. Ez utóbbi maradékából és a Nádudvari felső járásból jött létre a Nagykállói járás.

Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk[1] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. Ekkortól kezdve Szabolcs vármegye járásai és azok székhelyei az alábbiak voltak:

    Dadai alsó járás, székhelye Tiszalök

  •     Dadai felső járás, székhelye Gáva (a korábbi Dadai közép járás)
  •     Kisvárdai járás, székhelye Kisvárda (a korábbi Kisvárdai alsó járás)
  •     Nagykállói járás, székhelye Nagykálló
  •     Nyírbátori járás, székhelye Nyírbátor (a korábbi Nyírbátori alsó járás)
  •     Nyírbogdányi járás, székhelye Kemecse (a korábbi Dadai felső járás)
  •     Tiszai járás, székhelye Mándok (a korábbi Kisvárdai felső járás)
  •     Ligetaljai járás (1907-ben szervezték), székhelye Nyíracsád, majd 1926-tól Nyíradony
  •     Nyírbaktai járás (1912-ben szervezték az egykori Nyírbátori felső járás területén), székhelye Nyírbakta, majd 1930-tól (amikor ez Lórántházával egyesült) Baktalórántháza


Városa
Szabolcs vármegyében egyetlen város volt, Nyíregyháza, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város.

 

VIDEÓ

 

Forrás: Wikipédia


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. szeptember 13.
Nézettség: 1,803 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Sopron vármegye Következő cikk: Szatmár vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: