Torontál vármegye


    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Torontál vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották.

Földrajz
A vármegye teljes területe része volt az Alföldnek, és a legmélyebben fekvő részei közé tartozott. Kelet-nyugat irányba ereszkedett alá a síkság, tengerszint feletti magassága pedig mindenhol lecsökkent 100 m alá. Csak a Berzava folyótól délre található Delibláti-homokpuszta volt 100 méternél magasabban. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Tisza, a Maros, a Béga, a Temes, a Berzava is öntözte a vármegyét. Éghajlata teljesen alföldi, délen nagyon forró. Északon Csongrád és Csanád vármegyék, keletről Temes vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Bács-Bodrog vármegye illetve Horvát-Szlavónország határolta.

Történelem
Torontál vármegye a 15. században alakult, Aracs (jelenleg Törökbecse városrésze) központtal, modern kori területének körülbelül a középső harmadán. 1552-től az Oszmán Birodalom, ezen belül a Temesvári Tartomány része a pozsareváci békekötésig, 1718-ig. Ekkor a Habsburg Birodalom kebelezte be, a későbbi vármegyét a Temesi Bánsághoz csatolták. 1778-ban a vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá, a Bánság polgárosult nyugati részén alakult meg Nagybecskerek székhellyel. Az aldunai középkori Keve vármegye ezután is katonai igazgatás alatt maradt, Pancsova székhellyel itt alakult meg a Németbánsági ezred, majd ennek keleti felén 1845-ben a Szerbbánsági ezred. 1848-1849 között a vármegye a Szerb Vajdaság része volt, majd 1849-1860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság Habsburg- tartomány része volt. Az 1860-ban visszakerült a Magyar Királysághoz. A Határőrvidék közigazgatási átszervezésekor, 1873-ban a vármegye kapta a temeskubini járás (későbbi kevevári járás) kivételével a Németbánsági ezred területét, valamint a Szerbbánsági ezredből az alibunári járást. 1876-ban a vármegyébe olvadt a nagykikindai kerület. 1881-ben Újszegedet Szegedhez (Csongrád vármegye), 1892-ben Székelykeve községet Temeshez csatolták. 1918-ban francia ütközőzóna a szerb és a román hadsereg között.

1920-ban az újonnan alakult Bánáti Köztársaság, majd pedig a Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság része lett. A trianoni békeszerződés a vármegyét felosztotta Magyarország, Románia és az új délszláv állam között, a vármegye 1910-es 10016 km2-en terütletéből Romániáé lett 2497 km2, a szerb-horvát szlovén királyságé 7261 km2. Az el nem csatolt 258 km2-es töredékmegye székhelye rövid időre Kiszombor lett, majd 1923-ban egyesült a szintén csonka Csanád és Arad vármegyékkel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye. Ennek területét az 1950-es megyerendezés során felosztották Békés megye és Csongrád megye között, így most Torontál vármegye magyarországi része Csongrád megyében található. A Jugoszlávia területéhez csatolt részének nagyobb fele a Vajdaságban található, kisebbik része Belgrádtól északkeletre a szűkebb értelemben vett Szerbia része. A Románia területéhez csatolt rész Temes megyéhez tartozik.

Közigazgatás
1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:

  •     Alibunári járás, székhelye Alibunár
  •     Antalfalvai járás, székhelye Antalfalva
  •     Bánlaki járás, székhelye Bánlak
  •     Csenei járás, székhelye Csene
  •     Módosi járás, székhelye Módos
  •     Nagybecskereki járás, székhelye Nagybecskerek (rendezett tanácsú város)
  •     Nagykikindai járás, székhelye Nagykikinda (rendezett tanácsú város)
  •     Nagyszentmiklósi járás, székhelye Nagyszentmiklós
  •     Pancsovai járás, székhelye Pancsova (törvényhatósági jógú város)
  •     Párdányi járás, székhelye Párdány
  •     Perjámosi járás, székhelye Perjámos
  •     Törökbecsei járás, székhelye Törökbecse
  •     Törökkanizsai járás, székhelye Törökkanizsa
  •     Zsombolyai járás, székhelye Zsombolya

 

VIDEÓ

 

Forrás: Wikipédia


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. szeptember 13.
Nézettség: 1,644 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Torda-Aranyos vármegye Következő cikk: Trencsén vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: