Ung vármegye


          

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ung vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. Területe ma Ukrajna, Szlovákia és Magyarország része.

Földrajz
A vármegy északi, nagyobbik része hegység, déli része síkság által volt lefedve. Az északi részén a Kárpátok északkeleti csoportja, délnyugati részén az Alföld egyik nyúlványa feküdt. A vármegye fő folyója az Ung és a Tisza. Északról Galícia, keletről Bereg vármegye, délről Zemplén és Szabolcs vármegyék, nyugatról pedig Zemplén vármegye határolta.

Történelem
A vármegye keletkezésének időpontja vitatott, egyrészt I. Szent István alapításának tartják [1] , másrészt 1085 tájára keltezik. 1313 óta nemesi vármegye, amely a 14. század elején Aba Amadé és fiai örökbirtoka volt. I. Károly 1317-ben foglalta vissza. A három részre szakadt ország idején rövid megszakítással a Királyi Magyarország területéhez tartozott.

II. József közigazgatási reformja idején a IV. Munkácsi Kerületbe tartozott. 1851-1860 között a III. Kassai Kerület része.

1918-tól a vármegye két község (Záhony és Győröcske) kivételével csehszlovák megszállás alatt volt, és ezt a trianoni békeszerződés 1920-tól véglegesítette. A Magyarországon maradt terület az 1923-as megyerendezéskor egyesült Szabolcs vármegyével és létrejött az 1938-ig fennálott Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye.

Ung vármegye egy része az I. bécsi döntéssel 1938-tól Magyarország része lett, ekkor azonban a két már említett községet véglegesen Szabolcshoz csatolták, annak része azóta is, viszont Ung megyéhez kerültek délen és nyugaton egykori Zemplén megyei területek és Szabolcs megye egykori Tisza-jobbparti községei. Ung megye maradéka 1939-ben, Kárpátalja megszállása következtében lett átmenetileg magyar terület, ez a rész azonban nem a vármegyéhez, hanem a külön közigazgatási egységet képező Ungi közigazgatási kirendeltséghez került.

A II. világháború után visszaálltak az 1938 előtti országhatárok, 1945-ben azonban Csehszlovákia átadta Kárpátalját a Szovjetuniónak, azon belül Ukrajnának, és Ung megyének csak kisebb, nyugati részét tartotta meg.

Keleti, a Szovjetunióhoz került része Ukrajna Kárpátontúli területéhez tartozott, s ez nem változott a Szovjetunió 1991-es széthullásával sem. Csehszlovákia 1993-ban történt felbomlását követően az oda tartozott részt Szlovákia örökölte és az 1996-os közigazgatási reform óta ez a Kassai kerülethez tartozik.

Közigazgatás
Járási beosztás
A vármegyében az alábbi járások működtek a 19. század utolsó harmadától 1918-ig:

  •     Nagybereznai járás, székhelye Nagyberezna
  •     Nagykaposi járás, székhelye Nagykapos
  •     Szobránci járás, székhelye Szobránc
  •     Ungvári járás, székhelye Ungvár
  •     Perecsenyi járás, székhelye Perecseny (1901-ben szervezték)
  •     Szerednyei járás, székhelye Szerednye (1909-ben szervezték)


1938-44 között, amikor a vármegye átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott és ott működött, a járási beosztás az alábbi volt:


Város
Ung vármegye egyetlen városa Ungvár volt, mely 1871-től rendezett tanácsú város, 1939-1944 között viszont törvényhatósági jogú város volt, vagyis ekkor már nem tartozott a megyéhez.


VIDEÓ

 

Forrás: Wikipédia


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. szeptember 13.
Nézettség: 2,298 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Ugocsa vármegye Következő cikk: Varasd vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: