Hungarikumok

 

Doromb


Doromb

Doromb (dorombér, dongó, szájdoromb): Többezer éves múltra visszatekintő, szinte az egész világon elterjedt aerofon (régebben tévesen idiofonnak kategorizált) hangszer, mely fémből, fából, bambuszból és csontból készülhet. A doromb keretből és rugóból áll. A játékos a keretet a kissé szétnyitott fogához nyomja, szabad kezével pedig a rugó kiálló végét pengeti. A hangszer egy alaphangon szól, melynek felharmónikusait a játékos szájürege erősíti fel. A szájüreg térfogatának változása képzi a dallamot. Dallam- és ritmushangszerként egyaránt használható.

A hangszer korai történetéről nagyon keveset tudunk. Az első darabokat valószínűleg 15000 évvel ezelőtt a Fülöp-szigeteken készítették bambuszból. Az afrikai, ausztrál és amerikai kontinenseken nem volt ismert a kolonizáció előtt. Ázsiában szinte mindenhol ismert. A mai Oroszország területén a fémdorombok széles körben el voltak terjedve, Délkelet Ázsiában bambuszdorombok, Japánban fa és fémdorombok ismertek, Új Zélandon pedig falevélből készült "dorombokat" használtak, használnak a maorik. Belső-Ázsiában a sámánok gyógyításra használták. A fehér ember magával vitte a dorombot a kolonizált területekre, ahol az később beépült az őslakosok zenéjébe is.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 16. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 3,421 Kategória: Népi hangszerek, zene » Aerofonok
Következő cikk: Furulya, cserépsíp


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: