Hungarikumok

 

Facimbalom, xilofon


Facimbalom, xilofon

különböző hosszúságú farudakból összeállított idiofón hangszer.

A magyar xilofon, amit mindig csak „facimbalom” néven emlegetnek, abban különbözik egyéb xilofon fajtáktól, hogy skálabeosztása a közönséges húros → cimbaloméval egyezik; így a cimbalomjátékos nehézség nélkül tud xilofonon is játszani. A xilofon g’-től a’’’-ig terjedő kromatikus hangsorának előállításához 26 db hangzórúdra van szükség. A rudakat hengeresre esztergált vagy hasábosra faragott seprűnyél vastagságú fából szabják ki. Az egyenletesen csökkenő hosszúságú darabok közül a leghosszabb 40 cm, a legrövidebb 25 cm körül van.

A rudak hangját úgy magasítják, hogy végükből lefűrészelnek, ha pedig mélyíteni kell a hangot, „hasat” vágnak – azaz mélyedést faragnak – a rúd alsó oldalán a középtájon. – A xilofon hangja, mint általában a xilofonoké, kopogós, éles, száraz fahang. A cimbalmosok leginkább érdekességként veszik elő egy-egy virtuóz variáció eljátszására. Két szólamot, felbontott akkordot ugyanúgy lehet rajta játszani, mint a közönséges cimbalmon. – A facimbalom-xilofonnak a magyar nyelvterületen kívüli előfordulásáról nem tudunk. Múltjáról a legkorábbi adatot Jókai Hétköznapok c. regényéből (1846) ismerjük.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 16. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 3,921 Kategória: Népi hangszerek, zene » Idiofonok
Előző cikk: Deszkadob és kereplő Következő cikk: Kanál és fateknő


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: