Hungarikumok

 

Rovásírás-emlékek a Kárpát-medencéből és szomszédságából


Rovásírás-emlékek a Kárpát-medencéből és szomszédságából

- A Tatárlakai-i ősi írás. Az erdélyi Tatárlakán 1961-ben N. Vlassa kolozsvári régész hamuval telt gödör fenekén 26 agyagszobrocskát, két kőfigurát, egy tengeri kagylóból készített karperecet, két rajzos agyagtáblácskát és egy "képírásos" korongot talált. A mintegy 6500 éves korong helyi agyagból készült és a jelek bekarcolása után került kiégetésre. A korongot egy függőleges és egy vízszintes átló négy mezőre osztja, minden mezőben képek láthatók. A korong 4 képjele közül 6 az ősi magyar írás jeleivel megegyezik. Megemlíthető a Tatárlakától 20 kilométerre levő Tordos, ahol Torma Zsófia 1875-ben írásos agyagkorongocskákat és cserépdarabokat talált. A közel 4500 évesnek határozott leleteken ékírás jellegű képírásos és zömében lineáris, azaz vonal-írásos jelek találhatók. Hasonló leletek kerültek elő Balkánról Karanovóban, Sitovóban, Vincán és Gardiscinában. A leletekkel több neves kutató foglalkozott; csak annyit sikerült megállapítani, hogy a karcolatok olyan őslakosságtól vagy ide került idegenektől származnak, akiknek krétai-mezopotámiai kapcsolataik voltak.

- A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratai. A Torontál megyei Nagyszentmiklóson 1799-ben Nákó Kristóf udvarán, az Aranka-patak partján veremásás közben Vuin Néra jobbágyasszony 23 darab különböző formájú aranyedényt talált; a leletegyüttes egy férfi- és egy női fejedelmi készletből áll. Gazdagságáról "Attila kincsének" nevezték. Előbb kereskedők vásárolták meg, majd Ferenc császár parancsára Ausztria tette rá kezét. A VIII-IX. századinak - mások szerint V. századinak - határozott edények több, mint a felén - a "női készleten" - rovásfelirat van. A leleten háromféle rovásemlék található; egy görög betűs görög nyelvű, egy görög betűs nem görög nyelvű és egy türk rovásírásos felírat. A feliratok megfejtésével sokan foglalkoztak; egyértelmű olvasatuk máig sincs. A hun, "ősmagyar" esetleg besenyő szövegben sok magyar szó is előfordul ("anya", "Isten", "áldja", "Ilona", "kenéz", "pecsenyég" stb.). Forrai Sándor szerint a 24 féle jelnek 68%-a "magyar".

- Hun és avar rovásemlékek a Kárpát-medencében és környékén. 1909-ben Ladánybenén III-V. századi szarmata-hunnak határozott sírból cserépedényeken égetés előtt belekarcolt belső-ázsiai írásjegyek kerültek elő. A Szeged-Nagyszéksós-i hun kincslelet csatján és szíjvégein ligatúrás belső-ázsiai írásjelek találhatók. A Kárpát-medence környékéről hun- és avar korinak határozott rovásemlékek a következők: a karinthiai Gail-völgy-i sziklákon, Enns vidékén cserepeken, Oberflachban ezüstkanálon, Heidenheimben avar szíjvégen, Dobrudzsában cserepeken, a romániai Avarkapun köcsögön, továbbá Konstancából, Murfatlarból, Madarából, Aboba-Pliskából és az ausztriai Negauból stb. Sajátos helyet foglal el rovásírásos emlékeink között a svájci Val d'Anniviers-ből - az Anniviardok völgyéből - származó rovásemlékek. E svájci völgybe menekült hunok (vagy kalandozó magyar) elzárva környezetüktől szinte a máig megtartották kultúrájukat. Fischer Károly Antal 1896-ban Zürichben megjelent könyvében közli e völgy lakóinál máig élő családjegyeit (tamgáit), amelyek alkotó betűi azonosak az ősi magyar írás jegyeivel. Ezután egy forgatócsoport járt e völgyben Kiszely István vezetésével és egy 500 éves gerendára vésett rovásszöveget örökített meg, amelyet Forrai Sándor, Laczkovics András, Szörényi Levente és Szabó Árpád fejtettek meg. A szövegben 22 rovásjegy szerepel, ezekből a ligatúrák (rövidítések) száma 8.

Avar kori rovásemlékek közül jelentős a VII. századinak határozott jánoshidai és alattyáni tűtartó, a szentesi csontlemez, és a környei íjlemez. A IX. századi sopronkőhidai sótartón 3 és a battonyai avar gyűrűn 12 jel olvasható a következő megfejtéssel: "Dénes bég a kéb nép ura". A közelmúltban nagy publicitást nyert az 1983-ban Szarvason talált VIII. századi avar tűtartó, amelyen 58 türk és "magyar" jel olvasható Vékony Gábor következő olvasatában: "Üngür démon ellen legyen itt ez a vas. E tű szúrja át a démont, tű, tű, aki a rosszat elvarrod. Aki elbontasz, egybeöltögetsz. Üngür démon, ne egyen meg engemet, űzd, emészd el őt Istenem!". Ezen olvasatból az avarok magyar nyelve nyert bizonyítást.

- Kunnak határozott és más Árpád-kori - esetleg XIV. századi - rovásemlékek kerültek elő Kiskunkerekegyházáról, Deszkről, Esztergomból, Székesfehérvárról, Hódmezővásárhelyről és Mezőberényről.

- "Magyar" és úgynevezett "székely-magyar" írás-rovásemlékek. Régebben "székely" rovásírásról beszéltek, mert az emlékek nagyobbrészt Erdély területéről kerültek elő, mára már az egész Kárpát-medencéből ismerünk ősi írásunkat bizonyító leleteket. A Kárpát-medence ma más országhoz tartozó népei irigyelve a magyarság ősi kultúráját sok írásemléket megsemmisítettek (legyalulták a tászoktetői sziklafeliratot, szétverték a körmöcbányai relikviákat stb.).


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. szeptember 13. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,160 Kategória: Ősmagyar népművészet » Rovásírás
Előző cikk: Rovásemlékek - Levédia és Etelköz rovásos emlékei. Következő cikk: Rudolf császár ellen írt vers 1604-ből


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: