Vérünkben három -féle sejt típus található vörösvérsejt, fehérvérsejt és vérlemezke.  

I, A vérkép vizsgálata két féle kép zajlik, egyrészt nézhetünk gépi kenetet, az-az Qvantitatív vérképet.

II, És végezhetünk Qvalitatív vérképek, amikor egy csepp vért tárgylemezen kihúzunk, hagyjuk megszárítani, majd fixálás és festés után mikroszkóp alatt 100 db fehérvérsejtet jellemez az orvos, majd a végén a vörösvérsejteket és vérlemezkéket alakjuk szerint is megnézi, ez az úgynevezett morfológia. 

Gépikenet = Vérkép= Qvantitatív vérkép: 

A vérben található összes sejt százalékos és alaktani és számszeri vizsgálata, ami függ a kortól, nemtől, etnikai hovatartozástól, és az alapbetegségtől is.

WBC = fehérvérsejt 

Neutrophil= Granulált fehérvérsejtek

Lymphocyta= Nem garnulált fehérvérsejtek

RBC= Vörösvérsejt 

HGB=Hemoglobin 

HCT= Hematokrit 

MCH=Vvt-k átlagos hemoglobin tartlama

MCHC= Vvt-k átlagos hemoglobin koncentrációja

MCV= Vvt-k átlagos térfogata

RDW= Vvt-k elolszlási szélessége

PLT= Trombocita  

MPV=Trombociták mérete 

Gépi vérkép

WBC= Whie Blood cell Count= Fehérvérsejt =Fvs 

A fehérvérsejtek a szervezet védekező képességét látják el. Kétféle típusuk van a Lymphociták, amik toxinokat termelnek és a Granulociták, amik típusaitól függően bekebelezik az idegen anyagokat vagy ellenanyagot pl hisztamint termelnek.  

• 0-1 hónapos korig: 5-38 G/L 
• 1-6 hónapos korig: 5-18 G/L 
• 6 hó-2 éves korig: 6-14 G/L 
• 2-16 éves korig: 4,5-14,5 G/L 
• felnőtt 4-10,5 G/L 
•  

Kóros emelkedés=Leukocytózis 

• -gyulladások 
• -fertőzések 
• -égések 
• -traumák 
• -daganatos megbetegedésben vagy nagyon magasra nőhet akár 20-30 G/L -re 
• -köszvény 
• -pajzsmirigy gyulladásban

Kórosan alacsony: 

Elsősorban immunitás csökkenésben, mely oka: 

• -túl sok antibiotikum kúra 
• -daganat terápia
• -vírus fertőzés 
• -májbetegségben 
• -lépbetegségben 
• -autoimmun betegségben 
• -mérgezésnél   

Neutrophyl granulocyták 50-70% 

A Neutrofil granulocyta a vörös csontvelőben termelődő fehérvérsejt, melynek magja három lebenyből áll, lebenyinek száma több is lehet ez viszont kóros folyamatokra utal, plazmájukban garnulumok vagyis szemcsét találhatók. Legfontosabb funktiója a szervezetebe került baktériumok bekebelezéssel történő elpusztítása, a felismert sejtet amőboid mozgással megközelítik majd körül folyva bekebelezik 

Kórosan emelkedik: 

• -Akut fertőzésben 
• -Gyulladásban 
• -Sérülésekben 
• -Daganatos betegségekben 
• -Leukémiákban jelentősen 
• -Akut vérvesztésben 
• -Gyógyszerek hatására 

Kórosan csökken: 

• -Csontvelő megbetegedésekben 
• -Vegyi anyagok hatására 
• -Kemoterápia és sugárkezelés után 
• -Autoimmun betegségekben 

Lymphocyta: 25-40% 

A Lymphocyta a nyirokcsomókban, a lépben, mandulákban, bél falában és a csecsemőmirigyben termelődő fehérvérsejt, ezért nyirok sejtnek is nevezik őket. Plazmájukban nincsenek granulumok vagyis szemcsék. Élettartalmuk változatos, 1-2 héttől a több évig is terjedhet, ez utóbbiakat memória sejteknek nevezik.

Kórosan elkedik: 

• -akut vírus fertőzésben ( rubeola, morbili, mumpsz, influenza, szamárköhögés) 
• -Leukémiákban 

Kóros csökkenés: 

• -Lyphocytákat pustító tumorokban 
• -Akut bakteriális bertőzésben 
• -Szteroid terápiában 
• -Kemoterápiában 
• -Sugárkezelésben 

RBC = Red Blood cell Count= Vörösvérsejt = Vvt 

A vörösvérsejt felülnézetben korong alakú oldalról piskóta formájú sejt, mivel érés során elveszti magját így az érett vvt-t nem is sejtnek inkább Vörösvértestnek kell nevezni. A Vvt-k a magzati életben a májban és a lépben képződnek, születés után fokozatosan a vörös csontvelőbe tevődnek át ez a funkció. Érésükhöz különböző vitaminokra van szükség, B12, B1 és C-vitaminra, ezen kívül vasra és aminosavakra, Rézre és Cobaltra. A Vvt élettartalma 120 nap, a kiöregedett Vvt-ket a lép szűri ki, lép eltávolítás esetén a máj veszi át ezt a feladatot. A Vvt-k a vas tartalmú fehérje szerkezetű hemoglobint tartalmazzák, aminek az oxigén és Co2 szállításában van szerepe. 

Értéke nők esetében: 

• 0-1 hónapos korban: 4,7-6,3 T/L 
• 1-6 hónapos korban: 3,8-5,4 T/L 
• 6 hó-2 éves korig:4,1-5,3 T/L
• 2-16 éves korig: 4,0-5,3 T/L 
• felnőtt nő: 4,04-5,48 T/L

Értéke férfiaknál: 

• 6 hónapos korig ugyan az 
• 6 hó-2 éves korig: 4,2-5,6 T/L
• 2-16 éves korig:4,2-5,8 T/L 
• felnőtt férfi: 4,69-6,13 T/L 

Kóros emelkedése: 

• -Polycytémia Vera: igen súlyos betegség, ami a Vvt-k felszaporodásával jár, így a vér sűrűbb lesz és nehezebben tud átjutni az érfalon. Nagy a veszélye a trombusok kialakulásának. 
• -folyadék vesztésben
• -tüdőbetegségben 

Kóros csökkenés: 

• -Anaemia vagyis vérszegénység jön létre 
• -vérzés 
• -Vvt széteséssel járó megbetegedések 
• -vitaminhiányban 

Vvt-k érérsi folyamata:

 Proeritroblast  Ba.Normoblast  Polikromáziás  Eo.Normoblast  Retikulocita      Vörösvértestek

                                            Normoblast 

vörösvértestek 

HGB=Hemoglobin 

Értéke azonban nem csak nem, hanem kor és magaslat függő is, a tengerszint felett élők esetében, a normálisan is magasabb az érték a levegő oxigén tartalmának csökkenése miatt, míg terhességben a megváltozott állapotok miatt normálisan alacsonyabb. 

Értéke:

Nők esetén:

• 0-1 hónapos korban: 155-215 g/L 
• 1-6 hónapos korban 128-165 g/L 
• 6 hó-2 évig: 100-142 g/L
• 2-10 évig: 115-145 g/L 
• 10-16 évig: 105-150 g/L 
• felnőtt : 120-160 g/L

Férfiak: 10 éves korig megegyezik 

• 10-16 évig: 125-161 g/L 
• felnőtt: 135-180 g/L 

A hemoglobin a vörösvértesteken található fehérje, a hem gyűrű közepén mintegy beülve a globin fehérje található, amihez az oxigént vagy CO2-ot szállító vas kapcsolódik. A két molekula szoros összeköttetésben van egymással, feladata az oxigén és co2 szállítás mellett a vér festékanyagának a szolgáltatása is. A kiöregedett Vvt-ket így a rajtuk lévő hemoglobint is a lép szűri ke vagyis bontja le elemeire. Ezen részecskék a szérumban lévő többféle fehérje segítségével ürülnek ki szervezetünkből, vizelettel és széklettel annak jellegzetes színét adva. 

Vvt és a rajtalévő HGB, amiben oxigén molekula van megkötve (kékkel) 

Kóros csökkenés: 

• -Vérszegénységben 
• -Májcirrózis 
• -Súlyos vagy visszatérő vérzésben 
• -B12, folsav, vashiányban 
• -Vesebetegségben 
• -Csontvelő daganatokban 

Kóros emelkedés: 

• -Kiszáradás égés vagy hányás miatt 
• -Polycytémia Vera (vöröscsontvelő túltermeli a Vvt-ket) 
• -Tüdő betegségben
• -Dohányosoknál  

HCT= Hematokrit 

A hematokrit a Vvt arányát adja meg a vérben, vagyis azt, hogy 100ml vérben hány ml Vvt van. A modern gépek igen kis mennyiséggel dolgoznak, így nem m,érnek le 100 ml vért még arányaiban sem, hanem a Vvt számának és a Vvt átlagos térfogatának (MCV) a szorzatából adja meg az értéket: 

                                              HCT=RBC X MCV 

Értéke

Nőknél esetén:

• 0-1 hónapos korban: 0,42% - 0,65 % 
• 1-6 hónapos korban: 0,39% - 0,52% 
• 6 hónaptól-2 évig: 0,33% - 042% 
• 2-10 évig: 0,33% - 0,43% 
• 10-16 évig: 0,36% - 0,50% 
• felnőtt: 0,36% - 0,47% 

Férfiaknál ugyanaz felnőtt korig 

• Felnőtt: 0,42% - 0,52%

MVC- Mean Cell Volume" Vvt-k átlagos térfogata: 80-95 fl 

A Vvt-k alakjának kóros elváltozására utal, értékét mindig csak a HBG értékével együtt szabad értelmezni. Normál MCV értéknél, de alacsony HGB szintnél vérzés vagy gyulladás állhat a háttérben 

Kórosan csökken: 

• -Vashiányban 

Kórosan magas: 

• -Alkoholizmusban és szintén vashiányban 
• -magas MCV, de alacsony HGB szint esetén B12, folsav hiány, májbetegség állhat a háttérben  

MCH- Mean Cell Hemoglobin= 28-34 pg 

Vvt-k átlagos hemoglobin tartalma, a fentihez hasonlóan szintén csak a HGB szinttel együtt értelmezhető az értéke és ugyan azon betegségek állnak a háttérben. 

Értékét megkapjuk a HGB / Vvt hányadosából 

MCHC-Mean Cell Hemoglobin Concentracion: 320-360 g/L 

A Vvt-k átlagos hemoglobin koncentrációja, az is megmutatja hogy elég hajlékony és rugalmas-e a Vvt ahhoz, hogy átjusson az hajszál ereken. 

Értékét megkapjuk, ha HGB / HCT hányadosából 

RDW=Red blood cell Distribution Width 37 – 54 fL 

A Vvt-k eloszlási szélessége méret vagy alakbeli eltérés miatt, mindig az MCV-vel együtt kell figyelembe venni értékét. 

Kórosan emelkedett: 

• -Haemolitikus anaemia (a Vvt-k szétesésével járó állapot) 
• -Talassemia (HGb képzés zavara miatt a Vvt-k élettartalma is csökkent)
• -B12, folsav hiányban 
• -Májbetegségben 

Kórosan alacsony: 

• -Alkoholizmus 
• -B12, folsav hiány 

PLT - Platelet Count = Trombocita vagy vérlemezke: 150-450 G/L 

Pánik érték, aminél azonnal értesíteni kell minden analitikusnak az orvost, mert a beteg elvérezhet: 25 G/L alatt van! Szintén a vörös csontvelőben termelődnek és 14 napnyi kiöregedésük után a lépben bontódnak le. Nagyon fontos szerepük van a véralvadásban, a szöveti sérülések és a gyulladásos reakcók utáni állapotok helyre állításában.

Kórosan csökkent értéke: 

• -Vérzésben 
• -DIC Csökkent véralvadási készség,ami életveszéllyel jár 
• -kemoterápia vagy gyógyszer hatás 
• -lépeltávolításban 
• -autoimmun betegségekben, ami a vérlemezkék ellen irányulnak 

Kóros növekedés: 

• -Polycytemia Vera(csontvelő túltermelése miatt) 
• -Krónikus Myeloid Leukémiában 
• -Gyulladásokban 
• -Vashiányban 
• -Hormon tartalmú gyógyszerek, mint pl: fogamzásgátlók szedése során

A trombocita érési folyamata: 

Megakarioblaszt     Promegakariocita     Megakariocita és belőle kiváló vérlemezkék

MPV=Mean Platelet Volume= A trombociták mérete: 7,2 – 11,1 fL 

A trombociták mérete nagyon fontos a véralvadás megfelelő működésének biztosításához, bármilyen alakbeli eltérés vagy összecsapzódás megzavarja a folyamatot. 

Kóros emelkedés: ha a csonvelő sok trombocitát lök ki a vérbe, ekkor éretlen trombociták is megjelennek, amelyek sokkal nagyobbak az érett és teljes funkciójú társaiknál. 

• -Szepszisben (vérmérgezés) 
• -DIC 
• -Lépeltávolításban 
• -Érgyulladásban 
• -Anaemia 
• -ITP=Idipátis Trombocitopéniás Purpúra (Csökkent a trombociták élettartalma, így a csontvelő sok éretlen és nagy trombocitává pótolja azt.)

Kórosan csökken: 

• -Csontvelő károsodás 
• -Aplasztikus anaemia 
• -Kemoterápia 
• -Sugárkezelés 
• -Fertőzésekben 
• -Vegyi anyagok hatására 

 

II. Mikroszkópikus kenet = Qualitatív vérkép 

A fehérvérsejtek előfordulási arányát fejezi ki százalékban. Mikroszkópikus kenetet mindig a szakorvos nézi, ebben az esetben nem csak a Fvs-ek alakját, számát és azok magjának lebenyezettségét vagy a plazma granuláltságát nézi, hanem a vérben lévő Vvt-ket és a Trombocítákat is diferenciálja nagyság, alak és mennyiség alapján. 

 

Normál vérkenet kinézete százalékban megadva, ettől eltérő esetek mindig kórjelzők: 

• Jugend = Ju =Pálcika alak : 1%
• Segment = Se: 60-65%
• Eozinofil = Eo: 1-5%
• Basophil = Ba: 1%
• Lymphocyta = Ly: 20-25%
• Monocyta = Mo: 2-5%  

 

A vérben előforduló vagy fordúlható Neutrofil fehérvérsejtek érésük szerint amíg Segment granulocyta nem lesz belőle: 

 

 

Mieloblaszt      Promielocita   Mielocita       Jugend        Segment 

 

Mieloblaszt, Promielocita, Mielocita, Jugend csak is akkor jelenik meg a vérkeringésben ha a szervezet nem működik megfelelően, vagy az érett Neutrofilok vesztették el funkciójukat vagy a számuk annyira lecsökkent, hogy az érettlen alakok hirtelen kinyomásával próbál kompenzálni a szervezet. Megjelenésük mindig a csontvelőre vezethető vissza, ahol termelődnek.

 

Kóros elmekedés:

• -Akut fertőzésben
• -Gyulladásban
• -Sérülésekben
• -Daganatos betegségekben
• -Leukémiákban jelentősen
• -Akut vérvesztésben
• -Gyógyszerek hatására 

 

Eozinofil granulocyták érettlen előalakjai szintén nem jelenhetnek meg a vérben, maga az eozinofil azonban akár jelentősen is feszaporodhat annélkül, hogy nagy bajra utalna, mint pl allergiában, vagy bélférgességben. 

 

 

                

Eo.Mieloblaszt  Eo.Promielocita  Eo.Mielocita     Eo.Jugend       Eo. Stáb           Érett Eozinofil          

 

 

Úgyan úgy ahogy a Neutrofilok ők is fagocitálnak, de emelett hisztamint is tremelnek, ami az allergiás rekcióra jellemző immunválasz. 

Kórosan emelkedik:

• -Asztmában
• -Allergiában
• -Bőrgyulladásban
• -Kiütéssel járó bőrbetegségekben
• -Előalakjaival együtt felszaporodva vagy csak önmagában daganatos betegségre is utalhat 

  

Basophil granulocyták: Az érett bazofilból sem lehet 1-2 darabnál több 100 sejtre számolva, előalakjai pedig biztosan daganatos betegségre utalnak. A Basophil granulocyta is hisztamint tartalmaz így az allergiás rekciókban szintén rész vesz, szövetekbe is kijut a vérből ott hízósejtté alakul és a gyulladásos reakciókban helyileg rész vesz. 

 

          

Ba.Promielocita  Ba.Mielocita     Ba.Jugend      Ba.Stáb            Érett Bazofil

 

 

Kórosan emelkedik:

• -Pajzsmirigy alulműködésben
• -Csontvelő betegségekben: Plycytémia Vera, Leukémiákban és Hodgkin-limfómában. 

 

Monocita alakok:  A Monocita előlakok sem kerülhetnek ki a vérben, megjelenésők szintés kór jelző, akár csak az emelkedett Monocyta szám is. A Monocita is ki tud jutni a keringésből a szövetekbe ott úgynevezett Monocita-makrifág rendszert hoz létre és az akut gyulladásban állabaikkal körülfolyva az elhalt sejteket, kórokozókat és daganat sejteket elpisztítják azokat, ezért takarítóknak is nevezik őket. 

 

      

Monoblaszt     Promonocita    Monociták         Makrofág 

  

Kórosan emelkedik:

• -Víruso, bakteriális ferőzésben
• -TBC-ben
• -Szívbelhártya gyulladásban
• -Daganatban

  

Lymphocyták 

Fenti kiegészítésként tudni kell, hogy a Lymphocytáknak két típusa van a T- és a B-Lymphocyta.

A T-Lymphocyta a csecsemőmirigyben fejlődik és érik és az un. sejtes vagy celluláris immunválaszért felelős. Ez azt jelenti, hogy felismerik a szervezetbe bekerült idegen anyagokat vagy a mutálódott saját sejteket. Mivel fagocitózisra nem képesek mint a Neutrofilok így ők toxinokkal az un. Limfotoxinnal védekeznek a baktériumok, vírusok, gombák, rosszindulatú daganatok, sőt a bekerült idegen anyagok ellen is, ami transzplantációnál nem túl jó dolog.

A B-Lymphocyta a csontvelőben és a lépben, nyirokcsomókban termelődik és érik, ők a humorális immunválaszért felelősek. Plazmasejté alakulva immunglobulinokat = ellenanyagokat termelnek. Ezek az ellenanyagok, már nem csak a vérben hanem nyálban, könnyben és egyéb váladékban is megtalálhatóak. 

 

Érésük szerint:

              

Limfoblaszt    Prolimfocita       Kis limfocita         Plazmasejt    Érett limfocita 

                                        (B- vagy T-limfocita) 

 

 

Vörösvértes morfológia:

A Vvt-k kihúzott kenetben lévő mennyisége, eloszlása, nagysága és lakja és a Vvt-k Hgb tartalmából adódó színe nagyon fontos képet ad különbőző vérszegénységet okozó betegségekről.

 

Alak szerinti diferenciálás:

    

Anisocytosis: Különböző nagyságú                       

   vörösvértestek a vérben.                               Mirocytózis: Kis méretű Vvt-k a vérben álltalában 

                                                                     vashányos vérszegénység okozza

 

Makrocytózis: Nagy Vvt-k, vészes vérszegénységben fordul elő, amikor a Vvt szinte akkorák, mint maga a fehérvérsejt.

Hypochromázia: Normálisnál kevésbé festődött sejtek, a vérszegénység következtében kevés Hgb tartalom miatt a Vvt-k halványabb színűek. Ebben az esetben annyira alacsony a Hgb szintje a betegnek (folsav vagy B12 vitamin hiány miatt), hogy a Vvt-k közepe olyan, mintha lyukas lenne.  

 

Akantocyták: a szabálytalan hullámos szélű Vvt-k májbetegségben fordulnak elő.

 

Pénztekercsképződés jön létre a szérum fehérjék megváltozásának hatására, ebben az állapotban a VVt-k nem tudnak megfelelő mennyiségű oxigént és CO2-t szállítani, nagyobb a veszélye a rögök kialakulásának.

 

 

Megjegyzések

	csütörtök, 2013. március 28. 16:27 Sarkadi László Henike ! Köszönjük !!! Enyivel is okosabbak lettünk !
	kedd, 2013. április 2. 19:09 Gero Tibor Szinte egy Hematologiai szakkonyv! Ugyes munka!!!