A betegséget azzal az alázattal kell fogadni, ahogyan a bûnös a megérdemelt és méltányos ítéletet fogadja. Mert mindig jellemünk, természetünk, indulataink és szenvedélyeink, gyöngeségeink és bûnös hajlamaink ütközésébõl származik a betegség. S ha elüt a villamos az utcán, akkor is te vagy az oka: miért nem voltál még sokkal éberebb, megfontoltabb és elõvigyázatosabb, mint az ellenséges világ!
Nem mondom én, hogy elõvigyázattal, megfontoltsággal és önuralommal elkerülheted a nyavalyát. A betegség a mindent teremtõ és mindent pusztító életnek egyik természetes kelléke és szerszáma. De a kivégzés módját legtöbbször magad választod. A természet jóságos hóhér: ha akarod, a csendes elégés, lassú ellobbanás bölcs és méltóságteljes halálnemét nyújtja neked. De ha nem viselkedsz jellemednek megfelelõen – feltételezve, hogy emberséges és jó a jellemed –, lassú tûzön pirít meg. Erre kell gondolnod, mikor megtámad a betegség.
