Nagygyűlési határozat


Nagygyűlési határozat


1844. dec. 16-án.


(M. Akad. Értes. 1844. 223-225. 1.).


A nagy szótár hirtelen el nem készülhetvén, miután a legnehezebb részek még hátra vannak, úgymint a származtató, hasonlító és nyelvtörténeti, mint a melyekhez még a szükséges előkészületek nincsenek együtt, az Akadémia által egy oly, csupán értelmező szótár fog kiadatni, mely a m. nyelvnek egyetemes szókincsét magában foglalja, nem zárván ki abból semmit, mi nyelvtanilag helyesen készűlt s bár mely ágán az életnek és tudománynak él és használtatik. Még a nem helyesen képzett, de az életben vagy egy és más tudomány körben felkapott szók is felveendők, nem különben, a nyelvfejlődése folytával értelmöket változtatott szóknak régibb értelmök, sőt egyes iróknak bár nem helyeslendő, de jeles művekben előforduló kifejezései is, megjegyezvén azonban az ilyeneknél mindig, akár a képzési, akár az értelmezési hibásságot, mi által e szótár gyakorlati használatossága nevekedtével egyszersmind a nyelvtisztítására is üdvös hatást fog gyakorolni. Felveendők ezeken kivűl az újra felélesztett régi szók is, valamint a tájszók közől mind azok, mik bármely tekintetben magokat ajánlják. Végre felveendők egész kiterjedésükben a ragok és képzők minden lehető viszonyaikban.

Mi az értelmezést illeti, az magyar nyelven készítendő, és deák, német, vagy más nyelvű szó csak akkor és ott feljegyzendő, hol az a magyarázandó szó értelmileg bővebb felvilágositására élesebb és szabatosabb meghatározására szolgál. Minthogy pedig számos szóknak, főkép pedig az igéknek értelme különböző mondatokban sokfélekép módosul, és saját árnyéklatokat veszen fel; de különben is az értelmezés a maga általánosságában nem lévén mindenkor képes elég élesen festeni a szó lényegét: a szükséghez képest példák is fognak az értelmezéshez adatni, szokott mondatok és szólásformák, sőt példabeszédek is: mikhez Kresznerics és Dugonics munkáiban bő anyagot találhatni.

A nyelvtani részt illetőleg feljegyzendő minden szónak, mely beszédrészhez tartozása, kivévén összetételeket, megemlítendők továbbá a szóknak mind azon sajátságai, mik az általános paradigmáktól eltérnek, végre a szókötési tulajdonságok is, mik ismét példák által legjobban kitüntethetők.

Ezek szerint e szótára nyelvet annak nyelvtani és lexicographiai jelen állapotja szerint adván vissza, mellőzni fogja annak belső történetét, a szószármaztatást és nyelvhasonlítást és a dolog természeténél fogva csak egy részből fog állani.

Magát a készítésmódját illetőleg, ide fordítandók a nagy szótár részére készült és készitendő értelmezési dolgozatok; a szóanyag pedig a Társaság zseb-, táj- és műszótárain kívűl tekintélyesb szó- és tankönyveinkből lesz öszveszedendő. E munkával a Társaság által a maga kebeléből választandó szerkesztő fog megbizatni. A szerkesztő köteles dolgozását időnként egy szinte a Társaság által választandó vizsgálóval közölni. A szerkesztő s vizsgáló lesznek kezesek a Társaság előtt, a munkának az utasitás szellemében és formái szerint szorgalmatos és lelkiismeretes elkészüléseért. Osztályok és kisgyülés mindenben tartoznak a szerkesztő és ellenőrző vizsgálónak segedelmére lenni, nevezetesen a műszók értelmezése és minden új képzésü szó az illető osztálylyal helybenhagyás végett közöltetik; ha pedig valamely tárgyra nézve a szerkesztő s vizsgáló meg nem egyezhetnének, a fenforgó kérdés eldöntése a kisgyülést illeti. Hogy a Társaságnak nyelvtani kifejezett elvei mindkettősökre nézve kötelezők, a mondottakból magában következik. A Társaság ilynemü szellemi, organicus és anyagi hozzájárulta mellett, e munkát magáénak fogja vallhatni, s ez leend az első valóban akadémiai magyar szótár, s egyszersmind részét teendi a majdan elkészülendő Nagy Szótárnak.

Az első dolgozatok felolvasása az 1846. évi osztályülésekben történt, az osztálynak teljes helybenhagyásával.

Ugyanez évben a XVII. nagygyülés a kis gyülés javaslatára a csupán szoros-tudománybeli használatban levő műszókat a nagy szótárból kirekesztetni határozta.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2011. február 7. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,483 Kategória: A magyar nyelv szótára » Első rész
Előző cikk: III. Dolgozat-példányok. [*] Következő cikk: Pótlék-utasítások, iltetóleg jóváhagyások.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: